Vita az iskolai hőmérő körül

– Az nem megy, hogy a városháza dísztermében 24 fok van, az iskolai tantermekben viszont csak 18 – mondta a csongrádi képviselő-testület múlt heti ülésén, a költségvetés előkészítésekor [namelink name="Bedő Tamás "]képviselő, korábbi polgármester. A csongrádi iskolákban, úgy tudjuk, hivatalosan 20 fok van, ennyire kell beállítani a termosztátot. Ahol viszont nem elég korszerűek az ablakok, ajtók, ott nehezebb tartani ezt a szintet. Kőrösi Tibor polgármester azt mondja, spórolni ugyan kell, de nem ezen.

Ami kollégája megjegyzését illeti a dísztermi melegre: a fűtési rendszer nem változott a korábbi polgármester óta. Ahol belép a meleg víz az épületbe, könnyebb felfűteni a helyiségeket, mint a túlsó végén. A teremben pedig ülés közben a tévéközvetítés miatt bekapcsolt lámpák is fűtenek, emiatt sokszor tényleg meleg a helyzet.

Az, hogy legfeljebb hány fok legyen a tantermekben, először a kilencvenes évek végén került szóba a képviselő-testületi üléseken. Az önkormányzatoknak az intézmények fenntartása kerül a legtöbbe, először a kistelepülések próbáltak spórolni ezen. Csanádalberti és Ambrózfalva hozott elsőként elég elkeseredett hangú határozatot arról, hogy az irodákban 20, a tantermekben 22 fok lehet a hőmérséklet, nem több. Mivel konvektorral fűtöttek, ezt be is lehetett állítani.

Ez összhangban volt egy 1994-es rendelettel, amelyre az ÁNTSZ is hivatkozott, amikor azt kérdeztük, hány foknak kell lennie a tantermekben. A tisztiorvosi szolgálat sajtósa egyeztetett „az Országos Környezet-egészségügyi Intézet illetékes szakemberével", ezután közölte, hogy a 11/1994-es MKM-rendelet 54. paragrafusának 13. bekezdése szerint a szabvány 22 fokot ír elő.

A szegedi iskolákról gondoskodó Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatánál viszont egy 1997-es jogszabályra hivatkoznak, amely szerint 20 fok az előírás. A szegedi iskolákban ezt legalább mindenütt tartják, de hozzáteszik, hogy ha valaki huzamosabb ideig tartózkodik egy helyiségben, és fázósabb, annak a 20 fok bizony hideg lehet.

A Makói Általános Iskola Kálvin épületében, a III. emeleten tegnap 24 fok volt az egyik tanteremben. [namelink name="Almási Pál "]igazgató erről azt mondja, náluk nincs előírás – csak ésszerű takarékosság. – A fűtőmű nyomja a meleget, és korábban az volt a szokás, hogy ha meleg volt odabenn, kinyitották az ablakot, mert nem lehetett lejjebb venni a fűtést – mondja [namelink name="Almási Pál"]. – Most akkor nyitjuk ki az ablakot, amikor elhasználódott a levegő.

Csanyteleken az általános iskolában tegnap 21 fokot tartottak a termekben, a folyosón 16 fokot állítottak be, de ez általában több, mert a termeket a folyosóra szellőztetik. [namelink name="Forgó Henrik "]polgármester a 19/2002 OM-rendeletre hivatkozik, eszerint mosdó, zuhany, orvosi rendelő esetében 24 fokosra kell tervezni a fűtést, tanterem, csoportszoba számára 20 fokosra, műhely, konyha, folyosó esetében 16 fokosra.

A község iskolájában korábban 8 millió forintba került a fűtés egy szezonra. Az önkormányzat kicseréltette a nyílászárók többségét, homlokzatot szigetelt, és 2 millió forintot megspórolt. Forgó szerint ha sikerülne az épület teljes felújítása hőtechnikai szempontból, 4,5–5 millióra csökkenne a számla. Megérné napkollektoros fűtésrásegítést alkalmazni, amely újabb megtakarítást hozhat.

– Ezekhez a beruházásokhoz pályázaton lehet pénzt szerezni, vannak is alapok, például az, amelyen a szén-dioxid-kvóta eladásából származó összegeket pihentetik, de a magas önerőigény miatt erre éppen azok nem pályázhatnak, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne rá, a pénz nagy része tehát ott rohad – mondja Forgó. – Ha ezeket a felújításokat kötelezően elvégeztetnék, és odaadnák rá a pénzt is, a beruházások néhány éven belül megtérülnének az államnak.