Vízmintákat vesznek a Gyálai-Holt-Tiszából: A rehabilitációval rövidesen megszűnhet a holtág talajvíz szennyezése

Megoldódni látszik a Gyálai-Holt-Tisza szennyezettségi problémája, melynek elsődleges oka az évtizedek óta felhalmozódott üledék és az abban lévő szennyező anyagok. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium megbízására a rehabilitáció tervezése 2017-ben kezdődött el. Lapunkban többször is beszámoltunk a projekt alakulásáról, tavaly nyáron megírtuk, kimentették és átmenetileg elhelyezték a holtágban élő mocsári teknősöket (2018. június 2.: Mentik a teknősöket a Holt-Tiszán).

Akkor még úgy tervezték, késő ősszel meg is kezdik a holtág rehabilitációját, időközben a megelőző környezetvédelmi engedélyezés vizsgálataiból kiderült, hogy a mederben felhalmozódott iszap olyan szennyező anyagokat is tartalmaz, melyek előkezelés nélkül nem helyezhetők el az erre az elviekben kijelölt helyi rekultivált hulladéklerakó területén. A rehabilitáció eredetileg vízgazdálkodási célú forrásból valósult volna meg 2,9 milliárd forintból, ám tavaly év végén a kormány hozott egy új határozatot: kármentesítési forrásból 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Így a projekt engedélyeztetése és megvalósítása kármentesítési beruházásként folytatódik tovább. A holtág rendbetétele iránti nagy érdeklődés miatt az Ativizig és a Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület több nyilvános lakossági fórumot is tartott. A legutóbbi, decemberi lakossági fórum után megírtuk: nagyon várják a rehabilitációt a gyálaiak és a klebelsbergiek, akik évtizedek óta élnek az erősen szennyezett és büdös holtág mellett. A lakossági fórumon részt vett többek között B. Nagy László országgyűlési képviselő, Kozák Péter, a projektért felelős Ativizig igazgatója és Nógrádi Tibor önkormányzati képviselő. 

Utánajártunk, hol tart most a beruházás, Kozák Pétertől megtudtuk, jelenleg a kármentesítési eljárás előkészítő munkálatai folynak. – A holtág iszapjának mintavétellel történő részletes feltárása, minőségének és pontos helyének meghatározása zajlik, ehhez mintegy hatszáz mintát kell venni a holtágból, ez hosszadalmas folyamat – magyarázta az igazgató. Hozzátette, ha a vizsgálati eredmények teljeskörűen rendelkezésre állnak, akkor tudják meghatározni, melyik az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járó beavatkozási módszer, mellyel a kitermelendő iszap egy részének vagy akár egészének előkezelése, majd annak biztonságos elhelyezése megoldható lesz. – Az iszapot a jogszabályokban meghatározott megfelelő szintre kell tisztítani, ezt követően lehet elhelyezni a rekultivált hulladéklerakóra. Az Ativizig mindent megtesz az évtizedek óta húzódó környezeti probléma megoldásáért – mondta Kozák. Nógrádi Tibor hangsúlyozta, a beruházás ugyan még nem tart a látványos részénél, előkészítési szakaszban van, ám még ebben az évben elkezdődnek a tényleges munkálatok, és rövidesen megszűnik Klebelsberg-telepen és Gyálarét környékén a holtág talajvízszennyezése, valamint a szívférgességet terjesztő szúnyog inváziója is.