2007.12.11. 21:15
Zárt mennyországok a pusztában
Csengele - Egyre inkább trend, hogy külföldiek az Alföldön vásárolnak tanyát. A többnyire német, holland és svájci „új magyarok" közül sokan már a nyelvet is elsajátították. A külföldiek bevándorlásával újjáéledhet az Európában kuriózumnak számító tanyasi életforma.
– A kakas miatt mindig följelentettek – mondta Verlag Karin Wolters, hogy miért költöztek át Németország nyugati részéből egy csengelei tanyára.
A német hatóságok ugyanis korlátozták az állattartást. Ráadásul a szomszédokat nem tette túlságosan boldoggá, hogy hajnalban kakasszóra kell ébredniük. Karin férje, Josef korábban vegyész volt, de szívbetegsége miatt nyugdíjazták. Civilben galambversenyeken bíráskodik. A csengelei tanyán meg tudja valósítani mindazt, amiről gyermekkora óta álmodozik: egy állatfarmot. Különlegesebbnél különlegesebb galambok, struccok, fácánok, kacsák és fekete hattyúk találhatók itt. De tartanak kutyákat, disznókat, lovakat és nyulakat is.
– A legtöbb pénzt az állatorvos viszi el – jegyezte meg tréfálkozva Karin, aki kitűnően beszéli a magyart. Mint mondja: soha nem tanulta ezt a nyelvet, csupán „felcsipegette" a szomszédoktól.
Csengelén egyébként mintegy húsz külföldi család él. Hendrich Hollandiából érkezett és egykor tengerészként kereste kenyerét. Logen feleségével, Petrával vásárolt a falu közelében egy tanyát. Ő a német hadseregben katonaként szolgált, és nyugdíjazása után az Alföldön telepedtek le.
Ruzsán 13 százalék
A csaknem 600 lakható tanyából 70 külföldiek tulajdonában van. A polgármester, Sánta Gizella elmondta, főképpen németek telepednek le náluk, de akad finn, osztrák és dán tanyatulajdonos is. Többen közülük próbálják a magyar nyelvet is elsajátítani, és a ház körüli teendőkkel számos munkalehetőséget biztosítanak az ittenieknek.
Ralf Svájcból költözött át egy balástyai tanyára. Módos üzletemberként vonult nyugdíjba. A hetvenes évektől fogva – a tehetősebb svájciak körében – divattá vált, hogy nyugdíj után valahol külföldön vásárolnak birtokot, ahová visszavonulhatnak. Ő az Alföldet választotta, mert teljesen megragadta az Európában szinte egyedülálló tanyasi élet. Nagy területen élhetnek, távol a szomszédoktól. Ralf szerint a tanyasi élet „zárt mennyország" ahová nem szívesen enged be bárkit. Svájci honfitársai közül többen is vásároltak tanyát a környéken. Volt, aki az omladozó épületet lebontatta, és vályogból teljesen újraépítette. Az egykori istállót pedig vendégháznak alakíttatta ki, hogy idelátogató svájci barátaikat legyen hol elszállásolni.
De nem csak a nyugati nyugdíjasok telepednek le a pusztaságban. Akad, aki új életet akar itt kezdeni. Mint például Gál Aliz bajor barátnője, Christine, aki rövidesen átköltözik Magyarországra. A bajor nő két gyerekével együtt rendszeresen nyaralt Aliz tanyáján. Ekkor tetszett meg neki a különleges életforma, valamint a lapos, végtelen síkság. Gál Aliz szerint sokuknak hatalmas élményt jelent, hogy egy-két állatot tarthatnak, megtanulnak kecskét fejni vagy lovagolni.
– Azt a tanyát egy német bűnöző vette meg annak idején – mutatott vezetőnk egy felújított épületre, amelynek közelében lovak legelésztek. A balástyai tanya tulajdonosáról a szomszédok kiderítették, hogy a német hatóságok adócsalás miatt körözték.
Egyesek még azt is tudni vélik – mondta vezetőnk –, hogy a férfi kábítószer-kereskedéssel foglalkozott, és ennek köszönhette hatalmas vagyonát. Ezt a tanyát pedig lerakatnak akarta használni – magyarázta, majd hozzátette: a német férfi három évvel ezelőtt, a thaiföldi cunamikor tűnt el. Képe és neve az eltűnt áldozatok között volt. Azóta a szomszédok a német farmján legeltetik állataikat.
- A tanyaiak mindent tudnak egymásról, így aki a világ elől akar elmenekülni, az ne ezt az életformát válassza – viccelődött vezetőnk.
