Szeged - A Népszabadság birtokába jutott információk szerint a 2 ezer fő alatti településeken bezárnák a polgármesteri hivatalokat. Ambrózfalva, Árpádhalom, Csanádalberti, Csengele, Derekegyház, Dóc és még húszan mások...
Csongrád megye hatvan településéből huszonhaton megszűnhet az önkormányzati hivatal – a rendszerváltás egyik vívmánya alakulhat át a 2 ezer fő alatti településeken. A Népszabadsághoz eljuttatott dokumentumok szerint 2002–2010 között ezer milliárd forinttal csökkent a települések finanszírozása, ezért kényszertársultak. „A közfeladatok újraértelmezése és újratelepítése nélkülözhetetlen eleme az önkormányzati rendszer megújulásának" – írja a készülő önkormányzati törvény anyagára hivatkozva a Népszabadság. Írásuk szerint a települések feladatköre szűkülne, ugyanis sok kistelepülésnek még a közvilágítás vagy éppen a parkok karbantartása is kihívás.
Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, a települések feladatai közé sorolja a településfejlesztést, a településrendezést, az épített és természeti környezet védelmét, továbbá a lakásgazdálkodást, a vízrendezést és vízelvezetést, csatornázást, köztemető fenntartását, a helyi közutak és közterületek fenntartását is. A törvény szerint az önkormányzatok kötelesek gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról. Az iskolákkal kapcsolatban látjuk, a település menekülnek a kötelező feladat elől, ugyanis az alulfinanszírozottság csődbe vinné őket. Az utóbbi időben több önkormányzat is egyházi kezelésbe adta iskoláját, ezzel is faragva a veszteségekből.
Az átalakítás oka a spórolás. Az a kérdés, min lehet megtakarítani, sérül-e a demokrácia a reformmal?
Egy kormányközeli polgármester szerint nem sérül a demokrácia azzal, hogy a hatósági feladatok kikerülnek az önkormányzatok alól. – A testület és a vezető megmaradt, mindenben dönthetnek. De miért kellene nekem építési és egyéb ilyen-olyan hatóságokat üzemeltetni? – kérdezett vissza. Elmondta, hogy a hatósági feladatok a béreken kívül rengeteg energiát is elvisznek, bár azt is belátta, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása érdeksérelem nélkül nem megy. – A mostani állapotból ki kell jutnunk. Ha az állam egymaga tárgyalna akár az energiaszolgáltatókkal – szemben a mostani 3200 településsel – akár még pozitív eredményt is elérhetne. A települések olcsóbban jutnának energiához. Mi ez, ha nem spórolás?! – érvelt a kényelmetlennek tűnő reformok mellett a polgármester. Hozzátette: a kérdés nem az, hogy megszűnnek-e az polgármesteri hivatalok, hanem, hogy a rájuk testált feladatok megosztása megváltozik-e?
A kormányzati tervek szerint „optimális üzemméret" kialakításával a mostani 2365 kétezer fő alatti településhez legfeljebb 6-800 egyesített hivatalt társítanának. A karcsúsítás azonban nem érintené a képviselő-testületet vagy éppen polgármesteri székeket.
– Kaptunk egy 44 oldalas tájékoztatót a tervezetről, de fogalmunk sincs mi a kormány szándéka – kommentálta a hírt egy másik Csongrád megyei kistelepülés vezetője. Elmondta, évek óta nincs polgármesteri hivatal, körjegyzőségben „üzemelnek". Két település egy körjegyzőt és 4 alkalmazottat foglalkoztat – könyvelőt, ügyintézőt. – Az állami és önkormányzati feladatok letisztázása fontos, azonban azt látni kell, hogy a kötelező feladatainkra eddig sem kapunk elég forrást. Csak példaként említeném, hogy a közvilágítás többe kerül, mint a teljes településüzemeltetésre kiutalt forrás – magyarázta. A polgármester szerint ha a képviselő-testület és a polgármester is megmarad, nincs min spórolni. A választási ígéreteket emlegetve úgy érzi, megint leírják őket. Szó sincs lakosságmegtartásról, vagy éppen településfejlesztésről. Nyilatkozónk szerint az egész a ’60-as éveket idézi: a közös tanácsú község is hasonlóan indult, majd a városi hivatalnokok már nem jártak ki a településekre, elsorvadt a rendszer. – Nem tudjuk mi a cél, de egy biztos, a mostani törvénykezési kényszer és kavarás senkinek sem jó.
Az interneten rákerestünk néhány megyei 2 ezer fő alatti település költségvetésére. Pusztán azért, hogy megtudjuk, a működési költségek – amik véleményünk szerint csökkennének a hivatal megszüntetéssel – mekkora részt tesznek ki a büdzséből. Felgyő – a megye északi részén lévő 1358 fős település – 2009-es költségvetése 513 millió forint bevétellel tervezett. Ebből a 22 főnyi apparátus bére 40 millió 210 ezer forintot vitt el, amihez 12 millió forintnyi munkaadókat terhelő járulék társult. Ha ezt, az 50 milliónyi személyi kiadást és költségvetésben szereplő 48 milliónyi dologi kiadás a teljes büdzsére vetítve nézzük, kiderül, hogy a működési költségek 20 százalékot tesznek ki. Ennek megszüntetése jelentene megtakarítást – persze nem pontosan ennyit és nem csak így.
Egy másik, találomra kiválasztott településnél is hasonló összegű megtakarításról beszélhetünk. Királyhegyes, a maga 670 lakosával 2011-ben 130 millió forintból gazdálkodik – 24 milliós forráshiánnyal. A dolgozókra, járulékokkal együtt 47 milliót költene, és 18 milliót a dologi kiadásokra – legalábbis a honlapjukon fellelhető 2011-es költségvetési rendelet szerint. A 15 főt foglalkoztató önkormányzat Polgármesteri Hivatalában hárman, a körjegyzőségben kilencen, míg az orvosi rendelőben, a védőnővel együtt szintén hárman dolgoznak.
 |
| A kérdés nem az, hogy megszűnnek-e az polgármesteri hivatalok, hanem, hogy a rájuk testált feladatok megosztása megváltozik-e? Fotó: Segesvári Csaba |
Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, a települések feladatai közé sorolja a településfejlesztést, a településrendezést, az épített és természeti környezet védelmét, továbbá a lakásgazdálkodást, a vízrendezést és vízelvezetést, csatornázást, köztemető fenntartását, a helyi közutak és közterületek fenntartását is. A törvény szerint az önkormányzatok kötelesek gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról. Az iskolákkal kapcsolatban látjuk, a település menekülnek a kötelező feladat elől, ugyanis az alulfinanszírozottság csődbe vinné őket. Az utóbbi időben több önkormányzat is egyházi kezelésbe adta iskoláját, ezzel is faragva a veszteségekből.
Az átalakítás oka a spórolás. Az a kérdés, min lehet megtakarítani, sérül-e a demokrácia a reformmal?
Egy kormányközeli polgármester szerint nem sérül a demokrácia azzal, hogy a hatósági feladatok kikerülnek az önkormányzatok alól. – A testület és a vezető megmaradt, mindenben dönthetnek. De miért kellene nekem építési és egyéb ilyen-olyan hatóságokat üzemeltetni? – kérdezett vissza. Elmondta, hogy a hatósági feladatok a béreken kívül rengeteg energiát is elvisznek, bár azt is belátta, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása érdeksérelem nélkül nem megy. – A mostani állapotból ki kell jutnunk. Ha az állam egymaga tárgyalna akár az energiaszolgáltatókkal – szemben a mostani 3200 településsel – akár még pozitív eredményt is elérhetne. A települések olcsóbban jutnának energiához. Mi ez, ha nem spórolás?! – érvelt a kényelmetlennek tűnő reformok mellett a polgármester. Hozzátette: a kérdés nem az, hogy megszűnnek-e az polgármesteri hivatalok, hanem, hogy a rájuk testált feladatok megosztása megváltozik-e?
A kormányzati tervek szerint „optimális üzemméret" kialakításával a mostani 2365 kétezer fő alatti településhez legfeljebb 6-800 egyesített hivatalt társítanának. A karcsúsítás azonban nem érintené a képviselő-testületet vagy éppen polgármesteri székeket.
– Kaptunk egy 44 oldalas tájékoztatót a tervezetről, de fogalmunk sincs mi a kormány szándéka – kommentálta a hírt egy másik Csongrád megyei kistelepülés vezetője. Elmondta, évek óta nincs polgármesteri hivatal, körjegyzőségben „üzemelnek". Két település egy körjegyzőt és 4 alkalmazottat foglalkoztat – könyvelőt, ügyintézőt. – Az állami és önkormányzati feladatok letisztázása fontos, azonban azt látni kell, hogy a kötelező feladatainkra eddig sem kapunk elég forrást. Csak példaként említeném, hogy a közvilágítás többe kerül, mint a teljes településüzemeltetésre kiutalt forrás – magyarázta. A polgármester szerint ha a képviselő-testület és a polgármester is megmarad, nincs min spórolni. A választási ígéreteket emlegetve úgy érzi, megint leírják őket. Szó sincs lakosságmegtartásról, vagy éppen településfejlesztésről. Nyilatkozónk szerint az egész a ’60-as éveket idézi: a közös tanácsú község is hasonlóan indult, majd a városi hivatalnokok már nem jártak ki a településekre, elsorvadt a rendszer. – Nem tudjuk mi a cél, de egy biztos, a mostani törvénykezési kényszer és kavarás senkinek sem jó.
 |
| Nyilatkozónk szerint az egész a ’60-as éveket idézi: a közös tanácsú község is hasonlóan indult, majd a városi hivatalnokok már nem jártak ki a településekre, elsorvadt a rendszer. Illusztráció: Segesvári Csaba |
Az interneten rákerestünk néhány megyei 2 ezer fő alatti település költségvetésére. Pusztán azért, hogy megtudjuk, a működési költségek – amik véleményünk szerint csökkennének a hivatal megszüntetéssel – mekkora részt tesznek ki a büdzséből. Felgyő – a megye északi részén lévő 1358 fős település – 2009-es költségvetése 513 millió forint bevétellel tervezett. Ebből a 22 főnyi apparátus bére 40 millió 210 ezer forintot vitt el, amihez 12 millió forintnyi munkaadókat terhelő járulék társult. Ha ezt, az 50 milliónyi személyi kiadást és költségvetésben szereplő 48 milliónyi dologi kiadás a teljes büdzsére vetítve nézzük, kiderül, hogy a működési költségek 20 százalékot tesznek ki. Ennek megszüntetése jelentene megtakarítást – persze nem pontosan ennyit és nem csak így.
Egy másik, találomra kiválasztott településnél is hasonló összegű megtakarításról beszélhetünk. Királyhegyes, a maga 670 lakosával 2011-ben 130 millió forintból gazdálkodik – 24 milliós forráshiánnyal. A dolgozókra, járulékokkal együtt 47 milliót költene, és 18 milliót a dologi kiadásokra – legalábbis a honlapjukon fellelhető 2011-es költségvetési rendelet szerint. A 15 főt foglalkoztató önkormányzat Polgármesteri Hivatalában hárman, a körjegyzőségben kilencen, míg az orvosi rendelőben, a védőnővel együtt szintén hárman dolgoznak.
hirdetés
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!
Lájkolom és követem a Delmagyar.hu-t
Megosztom a cikket a Facebookon
Olvasóink írták
Tehát a jogszabályt akként kellene módosítani, hogy a folyamat visszafordítható legyen, azaz amennyiben egy település képes újra ellátni magát (mert pl: új üzem létesül a településen és megváltoznak a gazdasági viszonyok), az visszatérhessen az önálló hivatal felállítására, a kötelező feladatok önálló ellátására.
Ez viszont nem függ a lélekszámtól...”
Felonek tartom, hogy a kistelepulesek onallosaganak megvonasaval azok kozul tobb elsorvad es akar elneptelenedhet. Amit igyekeztunk felfejleszteni, azt most "igyekszunk" elsorvasztani.”
Itt sokkal nagyobb bajnak látom, hogy éppen aktuális kormányainknak, és politikusainknak halvány fogalmuk nincs arról, mire van szüksége egy gazdaságnak ahhoz, hogy működjön is, ne csak vegetálgasson. Jól működő hazai iparra, nem pedig minél több olyan multira, aki igen, munkahelyet ugyan teremt, de a hasznát - ami nem kicsi - azt szépen hazaviszi, a dolgozóinak pedig ad valami keveset.
Aztán az egyik legfontosabb dologgal szintén nincsenek tisztában politikusbűnözőink. Nevezetesen, hogy ma nem tudja már magát az állam - az önkormányzatok meg pláne - fenntartani, csupán abból a kevés adóból amit a lakosságtól, és a magyar vállalkozóktól beszed. Mondjuk ott kezdődik, hogy nem kellett volna pl. az energiaszektort sem privatizálni, mert az szinte csak egy olyan iparág ami pénzt nyomtat annak aki üzemelteti, jelen esetben a külföldi barátainknak.”
Örültünk anno decibel tanya szomszédommal, hogy a tanács rendszer helyett (felülről utasításra!) lesz önkormányzás. Feri már nem él ahogy az érdemi önkormányzás is halott!
Ezt a jelenleg nem működő hivatali apparátushalmazt úgy ahogy van fel lehet számolni, mert még a szidott tanács rendszer is jobb volt ennél!
Sem anyagi forrás nincs a feladat ellátásához sem hozzáértő és érdemben tenni akaró nem nagyon van.
Mi a gond?
Csak a fidesz, semmi más!
Lehet pfujolni, de én azt látom, hogy a legéletrevalóbb elképzelést is képesek olyan torz szörnyszülötté változtatni, hogy az maga a borzadály!
Sajnos minden életképes ötlet azon áll vagy bukik, hogy Őelmeháborodottsága Első Viktátor miként dönt a dologról.
Mert ilyen kemény kézi-vezérlés talán még Rákosi Pajtás alatt sem volt (Moszkvából) mint jelenleg Felcsútról történik:(”
Ez az egy normális döntés eddig, vagy lenne.
Ma a vásárhelyi kormyányhivatal nyugdíjbizt. bla-bla-bla, senki nem volt, üresen kongott, csak a serte-pertélő közalkalmazottak és egy portás, aki a háta mögötti irodába betelefonált! tudnak-e fogadni:))))))))”
voltunk ott párszor pünkösdkor, nagyon szép tiszta rendezett falu, sajnálnám ha bármi is történne vele. Több ilyen kéne.”
Mikor születtél? Nagykorú vagy már? :-))”
A jegyző eddig is kétlaki volt: egyrészt intézte az önkormányzat ügyeit, másrészt államigazgatási feladatokat is ellátott (pl. elsőfokú építési hatóság, vízügyi hatósági jogkör, stb). Amennyire tudom, a kistelepüléseknek elég megterhelő mindenféle hatósági jogkörökhöz megfelelő szakértőket alkalmazni, sokszor még a jegyző is túl sokba kerül nekik.”
Hatalom koncentráció. Ez ennek a jelenségnek a neve.”
A "mindent ellenőrizni, felügyelni akart államgépezet" kiépítése pedig jelenleg gőzerővel folyik, ezt minden józan ember láthatja és érezheti is.”
Tessék figyelmesebbnek lenni úgy általában mindenkinek. A polgármester és képviselő testület mint olyan megmarad, de állami fizetés és járulékai nélkül. Az legyen és lenne a helyi kistelepülés polgármestere, továbbá képviselő testületi tag, aki és akiket a közösség méltónak tart ügyeik társadalmi munkában való képviseletére és vállalkoznak is erre. A körjegyzőség most is és anno is működik, működött. Egyszerűen azt a bürokratikus rendszert kell leépíteni, amelyet a szocializmusban épített fölénk a mindent ellenőrizni, felügyelni akart államgépezet.”
Vagy Szeged?
Menjenek a picsába.”
Vagy Szeged?
Menjenek a picsába.”