Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson 0°C | 10°C Még több cikk.

80 éves a Dóm tér: tények és érdekességek - Tudta?

Szeged – Sétáló apácák a Dóm téren, félkész templomok, adóprés az oszlopoknál – tények és cáfolatok az SZTE Egyetemi Tavasz által szervezett 80. évfordulóra készülő térről: Marton Árpád és Nyéki Tamás tolmácsolásában.
Bár csak október 24-én ünnepli 80. évfordulóját a Dóm tér a fogadalmi templommal, valamint a köré épített U alakú épületegyüttessel együtt, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kulturális Irodája az Egyetemi Tavasz keretein belül rendhagyó térnéző sétát rendezett. Alkalmi idegenvezetőként Nyéki Tamás és Marton Árpád kalauzolta a mintegy 30 főnyi csoportot.

A „tárlatvezetést" a Dóm téren, a kémiai tanszékekkel szemben kezdték, itt tudtuk meg, hogy 1930. október 24-én szentelték fel az 1913 óta épült fogadalmi templomot. Jó magyar szokás szerint ugyanis heves viták előzték meg a templomépítés helyének kiválasztását.

Ha szemben állunk a dómmal, bal kéz felől találjuk a püspöki palotát és a papneveldét, hátunk mögött a szerves és szervetlen kémiai tanszékeket – ahol az 1937-ben Nobel-díjassá lett Szent-Györgyi Albert is dolgozott –, jobb kéz felől pedig a fizikai és az orvosi intézet laborjait.

80 éves a Dóm tér - 2010. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)
A Dóm téri épületegyüttest 1928-ban kezdték építeni, a klinikák alapkövét is akkor tették le. – Klebelsberg Kunót tekinthetjük a tér szülőatyjának – mondta Nyéki Tamás, az SZTE Kulturális Irodájának munkatársa. – Szeged ezeréves lelki és kulturális központja ez a hely – folytatta Marton Árpád főiskolai oktató, aki hozzátette: ezt a területet az 1879-es árvíz is megkímélte, ezért vált szimbolikus hellyé. Tatár, török ezen a helyen pusztított, mégis túlélték a szegediek – ennek bizonyítéka a Dömötör-torony is, amely az újjászületés jelképévé vált.

 A dóm legjei

A templom 81 méteres magas, az óralapok 4,3 méteresek, az óra mutatói 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 70 centiméteresek.
A torony tetején található egy 1,7 méter átmérőjű gömb – benne a korabeli Délmagyarországgal és az alapító okirattal.

Marton szerint két pusztításnak is emléket állít a Dóm tér: az egyik az árvízé, amikor 1879-ben 6000 házból alig 300 maradt épen. A másik pedig Trianon: 1920. június 5-e reggelére 3 millió magyar került egyik pillanatról a másikra határainkon kívülre. A tér építésének két alapgondolatát is ezen események határozták meg: a székesegyház az árvíz utáni újjáépítésért való hála az Úristennek, a körben felépült épületek pedig a trianoni traumát követő újjászületést jelképezik. Utóbbinál az játszott szerepet, hogy 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Egyetem, valamint 1923-ban a püspökség is. Klebelsberg gondolata, miszerint az egyetemi kutatás mellett az alföldi egészségügyet is fejleszteni kell, jól nyomon követhető a tér köré épült klinikai tömböknél. A teret 1928–1930 között Rerrich Béla tervezte. Egy korával ellentétes, archaikus építési stílusban álmodta meg a székesegyház környékét. – A középkori hangulatot jól példázza, hogy sokan azt hiszik, a téren valamikor apácák sétáltak – magyarázta Marton. Klebelsberg szándéka szerint épült a Dóm tér: a Báthory által alapított egyetemnek szeretett volna ugyanis méltó környezetet teremteni. Ennek eredményeképp született meg 1930-ban a mai Dóm téri épületegyüttes.

80 éves a Dóm tér - 2010. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)
A Panteont tartó oszlopokról megtudtuk: nincs két egyforma. Nyéki Tamás elmondta, hogy a Szervetlen Kémia Tanszéknél található csavart oszlopot a szegediek adóprésnek is nevezték. A tér rengeteg részletet rejt, érdemes akár naponta is kilátogatni ide. Klebelsberg álma valóra vált: árkádos, összefüggő épületekkel övezett tér jött létre.

Az árkádok magasságáig kézzel vetett téglából építkeztek, a régiesebb hatás érdekében. A nemzet nagyjainak épített Panteonban pedig először Kisfaludy-Strobl Alajos szobrait helyezték el. Klebelsberg szerint azért kellett létrehozni a Panteont, hogy az egyetemre járó hallgatók a nemzet nagyjai előtt elhaladva erőt és ihletet meríthessenek.

80 éves a Dóm tér - 2010. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)
A szegedi nagy árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi  városkép fejlődésére. 1879. március 12-én hajnali 2 órakor Gergely napján betört a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, de ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte. Szeged katasztrófája leírhatatlan volt: az igazi tényt talán csak a 12-én hajnalban Tisza Kálmán miniszterelnöknek Pestre eresztett távirat tudta földadogni, sajátságosan ziháló, siető stílusával:
„A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg..."

A bemutató túrát már az egyetemi épület tetején folytatták, ahonnan kitűnő a kilátás – teljes pompájában láthatták a Dóm téret, közepén a fogadalmi templommal. Nyéki Tamás elmondta, a téren korábban a Dömötör-templom állt, belőle csak a torony maradt. Az egykori templommal kapcsolatban megtudtuk: a torony mindvégig állandó helyen állt, ellenben a templomot 8 alkalommal átépítették. Az 1709-es rajz szerinti 6 emeletes tornyot 1924-ben teljesen el akarták bontani: Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly közbenjárására maradt meg a mai is látható három emelet. A tornyon látható bejárat nem eredeti, az „Élet kapuját" Rerrich vágatta. Belül Aba-Novák-freskók díszítik a keresztelőkápolnát – talán az egyetlen szegedi műemlék, amelyet soha nem látogathattak turisták, és soha nem is használták. A Dömötör-templom elbontása komoly indulatokat váltott ki a múlt század 20-as, 30-as éveiben: Móra Ferenc arról cikkezett, hogy nincs még egy olyan barbár nép, mint a magyar, aki a török és tatár által meghagyott épületeket is elbontaná. Cs. Sebestyén Károly pedig kifejtette, a Dömötör-templom stílusában felhúzott épületet legközelebb Dél-Franciaországban találhatunk, ezért is kár lenne végképp elpusztítani ezt a műremeket.

Marton szerint Heltai Gáspár írásából kiderül: Mátyás király is járt a téren – a Szent Dömötör-templomban olyan szegénységet talált, hogy királyi palástját adományozta a szakadt papnak.

80 éves a Dóm tér - régi képek (galéria)
A fogadalmi templom építése 1913-ban indult, majd az első világháború miatt 1914-ben félbeszakadt. Szegednek szomorú időszaka következett, a dóm tornyai csak az alsó három ablakig készültek el, úgy tűnt, soha nem érik be az árvízi fogadalom. Ezzel párhuzamosan már félig elbontották a barokk templomot, két fél, csonka szentély állt a téren. 1923-ban tudták csak folytatni az építkezést, az addig elhunyt építők emlékére a két toronyba fehér márványcsíkot helyeztek el – benne a Szózatból egy sort: „...az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért...", mellette a dátum: 1914–1918. Az 1929-es nagy gazdasági világválság ismét visszavetette a templom építését. A válság miatt munka nélkül maradt szegedi kézműveseket, iparosokat Klebelsberg a dóm építésénél alkalmazta – ezzel próbálta enyhíteni a válság hatásait.

Schulek Frigyes 1880-ban egy neoromán, fehér mészkőből épülő templomot vizionált a mai Dóm térre, ám a költségek miatt ebből a tervből nem lett semmi. Talán jobb is, ugyanis a felépült templom lombardiai stílust hozott Szegedre: a klinkertégla valóban olaszos, mediterrán színt kölcsönöz a székesegyháznak. A dómban egy 9040 sípos francia rendszerű romantikus orgona található.

Rost Andrea Liuként a Turandotban a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán.

A Szegedi Szabadtéri Játékok Magyarország legnagyobb szabadtéri színháza, a szegedi Dóm téren nyaranta megrendezésre kerülő opera, próza, hangverseny és daljáték előadások sorozata. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. A '60-as években felállított, teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére összeszerelt, 4000 férőhelyes mobil nézőtérre cserélték le 1994-ben. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.

Nem véletlenül került a Dóm térre a Szegedi Szabadtéri Játékok: a helyszín varázsa, misztikuma tökéletes mindenféle szabadtéri színházhoz. Hont Ferenc álma az volt, hogy Madách Az ember tragédiájával nyisson az égi színház, ám az akkori Nemzeti Színház igazgatója, Hevesi Sándor ezt az elképzelést megvétózta. Végül Hevesi győzött, 1931-ben a Magyar Passióval nyitott a Szegedi Szabadtéri Játékok. 1932-ben a második évad elmaradt. 1933-ban pedig végre színre került Madách Az ember tragédiája. A korabeli kritika kiemelte Tőkés Annát, aki fantasztikus hangjában betöltötte a teret.
1935-ben Pietro Mascagni karnagy a milánói Scala csapatával látogatott Szegedre, ahol vezényletével bemutatták a Parasztbecsületet, 1937-ben pedig színre került a Háry János is. 1938-ban pedig a 2001-ben elhunyt Gina Cigna francia–olasz operaénekes is fellépett, a Turandotban. Érdekessége a történetnek, hogy Cigna még 1938 őszén lemezre énekelte a Turandotot, így a mai napig fennmaradt a Dóm téren elhangzott opera. 1939-ben – szintén a Turandottal – véget ért a szabadtéri játékok első korszaka.


Nagyobb térképre váltás

A közel kétórás Dóm téri tárlatvezetésen a látogatók betekinthettek a Püspöki Palotába, valamint felmászhattak a dóm 81 méter magas tornyába. Aki lemaradt, május 12-én újra végighallgathatja Nyéki Tamás és Marton Árpád lenyűgöző és érdekes előadását az idén jubiláló Dóm térről.

Olvasóink írták

  • 3. E! 2010. május 09. 00:22
    „Segesvári Csaba for president! Több ilyet!!!”
  • 2. Dema 2010. április 28. 14:55
    „Hasonló bemutatók kellenének Szegeden sokfelé! Én egy szer voltam a számítógép "múzeum szerűségbe" az öthalmi laktanyába. Ott volt egy kiváló bemutató. Matematikusok magyarázták a számítás technika fejlődését. Nagyon király volt!! :D Tényleg, működik az még? Meg van egyáltalán???”
  • 1. tuskóhopkins 2010. április 26. 08:30
    „"Klebelsberg gondolata, miszerint az egyetemi kutatás mellett az alföldi egészségügyet is fejleszteni kell, jól nyomon követhető a tér köré épült klinikai tömböknél."
    A tömböknél nyomon követhető gondolat - ez szép hírlapírói formula, gratulálok a vénához.

    Ez se kutya: "...királyi palástját adományozta a szakadt papnak."
    Szakadt pap. Témához illő stíl. Sőt: stíl-fűrész.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyermekszínházi fesztivál Szegeden

Szeged, Szabadka - A szegedi Kövér Béla Bábszínház – együttműködve a Szabadkai Nemzetközi… Tovább olvasom