Délmagyar logó

2019. 02. 21. csütörtök - Eleonóra 0°C | 12°C Még több cikk.

A ferde torony és a csészealj

Szeged - Hazánk első vasbeton víztározója, Európa szinte egyedülálló csészealj formájú létesítménye. Nem gondolnánk, de ezek a csodák mind-mind Szegeden magasodnak: víztornyaink több szempontból is nevezetesek.
Közel tízezer köbméter vízzel magasodik fölénk Szeged négy működő víztornya. Kezdetben vala az Öreg Hölgy: a Szent István térre Zielinski Szilárd Magyarország első működő vasbeton víztornyát álmodta meg. Az ezer köbméter kapacitású, 46 méteres épületet 1904. december 1-jén helyezték üzembe. Sokáig állta is a sarat, ám 2005-re szükségessé vált a felújítás. Egy EU-s pályázat révén, 440 millió forintból született újjá, nem veszítve el szerepét Szeged vízellátásában – emellett kilátóként, kiállítások és hangversenyek helyszíneként is funkcionál – derül ki Bodor Dezső, a Szegedi Vízmű Zrt. műszaki igazgatója, Szolga András, valamint Körmöczi Ernő összefoglaló munkájából.

A rókusi víztorony a legifjabb Szegeden – magassága és kapacitása alapján is listavezető. Fotó: Segesvári Csaba

Nem jutott ily szerencsés sors Újszeged első víztornyának, a ligetben 1956-ban épített, 500 köbméteres, 33 méteres vasbeton építménynek – pedig két mélyfúrású kúton percenként akár 1818 litert is elnyelt. A városrészt Szegeddel összekötő, 300 milliméter átmérőjű vezeték üzembe helyezése után ugyanis funkcióját vesztette – néhány évig még a SZUE nagymedencéjének feltöltésében segédkezett.

Páratlan szerkezet

A világon 1985-ig mindössze három, a rókusi víztoronyhoz hasonló létesítmény épült. Akkoriban a Budapesti Műszaki Egyetemen tananyag is volt az érdekes szerkezetű, egyedi mérnöki teljesítménnyel létrejött víztorony.

A fokozatosan növekvő vízfogyasztás miatt a hetvenes évek elejére új víztornyokat kellett építeni a városban: a Délép jóvoltából először a tarjáni, majd a Töltés utcai készült el. Mégpedig nem állványozással: egy belül álló daru emelte egyre feljebb a növekvő torony építőanyagát.

Ezek teljesen hasonló, kétszintes, forgásszimmetrikus kialakítású vasbeton létesítmények lettek, összesen 2300 köbméter tárolókapacitással. A 60 méter magas tornyok belső törzsét több mint három méter átmérőjű, 20 centiméter vastag vasbeton orsófalból alakították ki. A medencéket 16 ferde helyzetű vasbeton oszlop támasztja alá.

A Töltés utcai épület egyébként kezdetben a pisai ferde torony babérjaira pályázott: üzembe helyezését követően több évig nyolc centire oldalra dőlt, függőlegesbe hozatala többéves terhelési beavatkozás után történt csak meg.


A legfiatalabb, egyúttal a legnagyobb kapacitású is Szeged víztornyai közül a rókusi, amely 1985 decemberére készült el. Az új lakótelepek szaporodó tízszintes házai megkövetelték a monumentalitást: az alsó medence ezer, a felső tároló háromezer köbméteres. A hat méter átmérőjű, 60 centiméter falvastagságú vasbeton körhenger és a rajta nyugvó „csészealj" 66 és fél méterrel emelkedik a város fölé. Elkészülte a lakosságot is megnyugtatta azzal, hogy a szegedi víztornyok tárolókapacitása így elérte a 9600 köbmétert, biztonságossá téve az ivóvízellátást.

„Maszekok"

A „nagyszomjú" vállalatok külön is fúrattak maguknak kutat a rendszerváltás előtt, hogy szükségleteiket fedezzék. Így nőtt ki a földből az újszegedi gabonakutató tározója, a konzervgyári víztartály, a textilgyár félgömbje vagy a MÁV vastartályos, acélrácsos kolosszusa is.

Olvasóink írták

  • 1. mandy 2008. február 20. 09:35
    „nagyon izgi ... a víztornyok evoúciója.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betört kirakatok és aggodalom Szabadkán

Szabadka - Koszovó függetlenségének vasárnapi kikiáltása óta rendszeresek az atrocitások Szerbiában, illetve a Vajdaságban. Tovább olvasom