Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella 0°C | 5°C Még több cikk.

A kiskert most is divat

Nem kerül sokba egy kiskert fenntartása – anyagilag. De hetente többször is sürgölődni kell a háztájiban, hogy a föld hálás legyen. Becslések szerint hazánkban másfél millió ember foglalkozhat kiskerti kertészkedéssel.
Csak becsülni lehet, hány kiskert van Magyarországon. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakembere szerint erről nincs felmérés. A Központi Statisztikai Hivatal is egy kalap alá veszi a házi kertekben és a több hektáron termelt konyhakerti növényeket. A szakemberek szerint a magyar lakosság egyhatoda foglalkozhat kiskert művelésével.

De mekkora a kiskert? Egyesek szerint az ötszáz négyzetméter alatti terület. Mások szerint még a négyszáz négyszögöl is annak tekinthető. Egyben biztosak lehetünk – mondta Cserjési Lajos, a Csongrád megyei földművelésügyi hivatal növénytermesztési főfelügyelője –, az elmúlt öt évben nem lett kevesebb a kiskert, igaz, sokkal több se.

Biokertészet

A magyar növénytermesztésnek csak egy százaléka a biokertészet. Pedig a biotermékek iránt egyre nagyobb a kereslet és piaca is van. Ezt a nyugat-európai országok is felfedezték. Nem véletlen, hogy Ausztriában a növényi áruk hét százaléka, míg Németországban öt százaléka készül természetes úton.

A szakember szerint főként azokon a területeken pezsgő a kiskerti mozgalom, ahol az infrastruktúra kiépült. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fiatalabb generáció már kevésbé foglalkozik a háztáji kertészkedéssel. Elképzelhető, hogy húsz év múlva már tömegével láthatunk elgazosodott zártkerteket.

Hobbikertészek – akik általában nem viszik a portékát a piacra, saját célra termelnek – mindig lesznek. Számukra az a fontos, hogy a családjuknak megfelelő minőségű, egészséges táplálékot biztosítsanak.

Még akkor is érdemes kiskerttel foglalkozni, ha a fenntartásnak költsége van. Állandó kiadás a vízdíj, a növényvédő szerek, valamint a palánták és a vetőmagok. A leghúzósabb tétel lehet a locsolás, hiszen egyre aszályosabb a tavasz és a nyár. Ha egy ötszáz négyzetméteres kertben száz milliméternyi csapadékot kell pótolni, az körülbelül 20-30 ezer forintba kerül. Ezt a költséget számottevően lehet csökkenteni, ha fúrt kútból öntözünk. Ekkor csak az egyszeri, körülbelül százezer forintos beruházást kell kigazdálkodni, ami három-négy év alatt térül meg. A szivattyú áramfogyasztása szinte elhanyagolható. A másik tétel a permetszerek beszerzése. Erre, az előbb említett méretű kertben, ötezer forintot kell szánni. Aki viszont hajlik a biotermesztés felé, annak többet kell a gazdaságban sürgölődni, de kevesebbet költ permetszerre. Ha valaki nem saját maga neveli a palántát, akkor arra is rá kell szánni néhány ezer forintot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hosszú vajúdás a szülészeteken

Szeged mindkét fekvőbeteg-ellátó intézményében csökkentek a finanszírozott szülészeti és… Tovább olvasom