Délmagyar logó

2018. 12. 09. vasárnap - Natália 1°C | 11°C Még több cikk.

A lézeres központ megálmodója az idei fizikai Nobel-díjas - Szeged a világtérképen, sorba állnak a kutatók az ELI-re

Többen jönnének Szegedre az ELI kutatóközpontba, mint ahány tudóst fogadni képes a már ma is három csúcstechnikájú lézeres berendezést működtető intézet. A kutatók és Szeged nagy lehetősége, hogy az idei fizikai Nobel-díjat az a francia lézerfizikus, Gérard Mourou kapta, aki kezdeményezője volt az ország legnagyobb tudományos beruházásának.
Csütörtök délelőtt a szegedi lézeres kutatóintézetbe látogatott az idén megosztott fizikai Nobel-díjat kapott francia lézerfizikus, Gérard Mourou, az ELI-projekt kezdeményezője, aki decemberben veszi majd át az elismerést. Tiszteletére felavatták a kutatóintézet bejáratánál lévő sétányon a lézertörténeti idővonal legújabb elemét, ami a professzor idei Nobel-díjának állít emléket. Az École Polytechnique kutatója 1985-ös publikációjával robbant be a lézerfizikába, akkori PhD-hallgatójával, Donna Stricklanddel közösen jegyezett módszer segítségével legyőzték az ultrarövid lézerimpulzusok erősítésében addig fennálló korlátokat.
 
Szegeden az ELI kezdeményezője, az idei fizikai Nobel-díjas - GALÉRIA. Fotó: Frank Yvette

– Az egész világ kezet ráz Önnel, jó döntést hozott Magyarország, amikor támogatta a lézeres kutatóintézet megálmodójának javaslatát – fogalmazott az ünnepségen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hozzátéve, Szegeden hazánk legnagyobb kutatás-fejlesztési programja valósult meg. Hangsúlyozta, bár az ELI-ben alapkutatás folyik, az eredményeket a későbbiekben számos tudományterületen hasznosíthatják majd.
– A beruházás láthatóvá tette a várost, Magyarországot a nemzetközi kutató közösség, a világ fizikusai, kémikusai, matematikusai és biológusai előtt, de a központba az ipar területéről is érkeznek felhasználók – mondta a miniszter. Az intézetnek az anyag-, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában, a biológiában és a környezetvédelem területén is óriási jelentősége van – sorolta Palkovics László. Hangsúlyozta az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is nagy változásokat hozhatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szomszédban már elkezdődött a tudományos innovációs park építése, a kormány öt másik városban is hasonló beruházással támogatja az együttműködést az egyetemi, ipari és a kutatási szereplők között.

Lehrner Lóránt, az ELI ügyvezetője elmondta, Mourou professzor több évtizedes szakmai munkájának elismeréseként kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat. – Büszkék vagyunk arra, hogy a Csehország és Románia mellett hazánkban megvalósuló ELI-projekt kezdeményezőjeként az indulástól együttműködhetünk vele a szegedi lézeres kutatóintézet, az ELI-ALPS megvalósításában – fogalmazott. Szerinte ez a Nobel-díj Szeged és a kutatók nagy lehetősége.

– Itt van velünk, most is dolgozni jött, egy tudományos tanácsadó testület ülésére érkezett – mondta Lehrner Lóránt lapunknak. Hangsúlyozta, hogy sorba állnak a kutatók az ELI-re. – Sokkal több az érdeklődő, mint ahány kutatót most biztonsággal ki tudnánk szolgálni a 3 működő lézerberendezéssel, de érkezik még további kettő, ami majd enyhíti a nyomást – fogalmazott az ügyvezető.

– Megtiszteltetés, hogy visszatérhetek az ELI-ALPS kutatóintézetbe, amin éveken keresztül keményen dolgoztunk azokkal a kutatócsoportokkal, akik segítettek a megvalósításában. Gyönyörű lett az épület, a világ minden tájáról érkeznek ide tudósok. Felemelő látni, hogy itt napról napra folyamatosan fejlődik a lézeres kutatás, és jó érzéssel tölt el, hogy emléket állítanak Szegeden az idei Nobel-díj tiszteletére – mondta Gérard Mourou. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, biztos abban, hogy az ELI alkalmas arra, hogy falai között újabb Nobel-díjas kutatási eredmény szülessen, ehhez szerinte minden feltétel adott.

A professzor nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusokról írt forradalmi tanulmánya nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése. Ezzel a beavatkozás fájdalommentesebb, és gyorsabban gyógyulnak a betegek. Ha ugyanis rövidebb impulzusokban adagolják az energiát a biológiai szövetbe, az kevésbé melegszik fel, így kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket.
Legtöbb, legrövidebb
Az ELI-ALPS egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel létrehozott további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi a világ legnagyobb intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs csodamódszer az ellenzék számára

Nincs csodamódszer az ellenzék számára
Nehéz az ellenzéki közélet számára reményt adni - mondta Lakner Zoltán politológus a Baloldali… Tovább olvasom