Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella 0°C | 5°C Még több cikk.

A The Tarantinos nem gátlásos

Mint a vasat a mágnes, úgy vonzották a közönséget a nagyszínpadhoz a Partfürdő minden pontjáról a The Tarantinos első számának hangjai. A civilben egyébként szolid brit muzsikusok a fellépéseken vadabb énüket mutatják. A várandós Lady Sarah végigtáncolta a koncertet, 17 hónapos kislánya pedig a színpad mögött aludta át a mama fellépését.
A Kill Bill és a Ponyvaregény filmzenéit is hallhatta a közönség szombat este a SZIN-en, a The Tarantinos koncertjén. Fotó: Szögi Lackó
Amikor bekopogtunk a brit zenészek színpad mögötti öltözőjébe, azt hittük, rossz helyen járunk. Egy vörös hajú, copfos lány sminkelte magát az asztalnál, mellette egy átlagos kinézetű fiatalember kávézott.

– Lady Sarah? – kérdeztük a lánytól, mert úgy emlékeztünk: a világhírű filmrendező, Quentin Tarantino tiszteletére megalapított The Tarantinos zenekar énekesnője fekete hajú. Sarah nevetett, előkapta és felhúzta fekete parókáját. Most már képben voltunk. Miközben a zenekar egyetlen nőtagja hellyel kínált bennünket, megláttuk gömbölyödő pocakját, s gratuláltunk. Sarah a hasát simogatva megjegyezte: a pocaklakó még csupán négy hónapos, de itt van vele 17 hónapos nővére is. A színpad mögött, az egyik autóban van felállítva a kiságy, ott alszik. Elkerekedett a szemünk, hogy bírják az apróságok a zajt pocakon belül és kívül, arról nem is beszélve, hogy Sarah minden alkalommal végigtáncolja a produkciót.

– A 17 hónapos kislányom a pocakomban végigturnézta velünk Európát – mondta Sarah. – S így van ez a kisebbel is. Nem gondolom, hogy a hangerő ártalmas lenne nekik.
Ezen nem vitatkoztunk, inkább arról kérdeztük őket, miért éppen a Tarantino-filmek zenéire építették karrierjüket.

– Az 1994-ben bemutatott Ponyvaregény mindnyájunknak nagyon tetszett, ekkor döntöttünk úgy, hogy megalapítjuk a zenekart – mesélte a koncerten kikiáltó szerepben is gyakran és nagy lelkesedéssel tündöklő The Dragon művésznevet viselő, szaxofonos fiatalember. – Tarantinónak sem a filmjei, sem a zenéi nem átlagosak, de el kell ismerni, ezt az agresszív műfajt csak a színpadon műveljük. Emellett persze vannak saját számaink is.

Nézőcsúcs a SZIN-en

Ebben az esztendőben megdőlt a 2003 óta az újszegedi Partfürdőn megrendezett Szegedi Ifjúsági Napok látogatói rekordja. Az eladott jegyek és bérletek pontos számának ismeretében Boros Gyula, a fesztivált szervező Szegedi Ifjúsági Ház Kht. ügyvezetője elmondta: idén 31 ezer 700 vendég fordult meg a négynapos fesztiválon.

Közben már a többi zenész is a kis öltözőben topogott, a pólót és a farmert ingre, öltönyre cserélték, nyakkendőt kötöttek, „belőtték" a frizurát, előkerült a sapka, a napszemüveg. Népszerűségüket firtattuk, erre is nagy nevetés volt a válasz. Aztán megegyeztek abban: talán azért szereti őket a közönség, mert játékosak, nem lehet komolyan venni azt, amit a színpadon csinálnak. Évente egyébként hatvan fellépést vállalnak, és szívesen jöttek Szegedre is. Utazni ugyanis mindannyian imádnak, s koncert előtt vagy után mindig találnak módot arra, hogy megnézzék a várost, ahol fellépnek. Kiderült az is: a zenekar nevével nem volt probléma, nem kellett hozzá a világhírű filmrendező engedélye. Quentin Tarantinóval viszont sajnos még nem találkoztak, bár úgy tudják: a rendező már látta az egyik show-jukat. Legnagyobb álmuk, hogy egyszer majd felkéri őket: a következő filmjéhez írjanak zenét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kackiás bajusz, őszülő szakáll

A hippikorszakban rengeteg munkát adtak a borbélyoknak a szakállukat, bajuszukat fazonra igazíttató… Tovább olvasom