Délmagyar logó

2019. 01. 16. szerda - Gusztáv -1°C | 8°C Még több cikk.

A Vedresből indultak: Bátyi, Varga, Nagy Bandó

Történetünk szereplői valamennyien sikeres emberek: Nagy Bandó András elmés poénjain évtizedek óta kacagunk, Bátyi Zoltán írásait sokan keressük nap mint nap a Délmagyarországban, Varga Mihály hazánk egyik legsikeresebb építési vállalkozója. Három férfi, három különböző történet. Ami közös: mindhárman ugyanazon középiskolába jártak, a szegedi Vedresbe.
Varga Mihály 1982-ben alapította és azóta is vezeti építési vállalkozását. A több tízmilliárdos bevétellel büszkélkedő KÉSZ Kft. tervezőként és kivitelezőként vett részt Szeged belvárosának megszépítésében, a Kárász utca–Klauzál tér díszburkolatának építésében. A KÉSZ Csoport vezérigazgatója gyerekkorában, Kiskunhalasról került Szegedre, a Vedres építőipari szakközépiskolába.

Unokáink is látni fogják

– Már kamaszként arról álmodoztam, hogy olyan dolgokat fogok építeni, amiket az unokáink is megcsodálnak majd. A Vedres kitűnő iskolának bizonyult, ráadásul kollégistaként a közösség összekovácsoló erejét is megtapasztalhattam – mesélte az igazgató, aki az iskola elvégzése után egy állami vállalatnál helyezkedett el. Ezzel szinte párhuzamosan magánvállalkozást is elindított, a Komplex Gmk.-t – ez volt a KÉSZ elődje. Varga számára Szegeden egy új híd megépítése jelentene komoly kihívást, és érdekesnek találná a Csillag börtön szállodává alakítását is.
Lapunk munkatársának, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkárának, Bátyi Zoltánnak gyerekkori álma volt, hogy építészmérnök legyen. Már kisiskolásként lakótelepeket tervezgetett, lenyűgözték a monumentális létesítmények, rajongott a sportcsarnokokért. A Vedresbe 1970-ben jelentkezett magasépítész szakra.

Fedett uszodát tervezne

– Kitűnő képzést kaptunk, nem csak falat tanultunk meg felhúzni. Nyaranként – az egy hónapos kötelező gyakorlat alatt – szakemberek mellett segédkeztünk. Újszegeden a Hermann-kollégium és a Tarjáni Általános Iskola építkezésén is dolgoztunk – elevenítette fel középiskolás élményeit. A tanulmányai befejezése után mégsem a műszaki egyetem építészmérnöki karán kötött ki – a Vedres történetének első olyan diákja volt, aki a jogászpályát választotta. Végül egyetlen percet sem dolgozott jogászként, az újságírás vonzásának nem tudott és nem akart ellenállni.

A középiskolás évek mégsem múltak el nyomtalanul. – A Vedres a fiatalságot, a szerelmet, az első csalódást és az örök, életre szóló barátságokat jelenti számomra. Az építészet is örök szerelem maradt: ha egy új vagy felújított épületet látok mindjárt tárcát kell írnom róla – árulta el.

Bandó-vallomás

„Itt bontakozott ki az énem, itt lettem felnőtté, és tanultam meg valamit, ami az egész életemre hatással van. Bármit írok, alkotok, jó alapokra támaszkodok, erős tartó falakat építek, és igyekszem tökéletesen betetőzni. A Sosemvolt Toscana című regényemben a magyar város leírása, a firenzei és a siennai képek sosem lettek volna olyan plasztikusak, ha nem ebben a suliban érettségizek. Ahogy Latinovits versmondásaira is jellemző volt, hogy szakmai módon építkezett, rám is igaz: lélekben építész maradtam, és ez a Vedresnek köszönhető."

Vagy könyvet. Bátyi több várostörténeti kötetet is megjelentetett már. A Szeged, a palotás város mellett 2000-ben ő véste papírra az akkor ötvenéves Vedres történetét. A táblabírósági sajtótitkár véleménye szerint tavaly pazarul sikerült a szegedi pályaudvar felújítása – ez, valamint a Szent István tér átépítése és a víztorony átadása volt a város legszebb ajándéka az elmúlt esztendőben. Bátyi, ha tehetné, fedett uszodát terveztetne Szegednek, és azt sem bánná, ha a nagyáruház épülettömbjét a környezetéhez jobban illeszkedő formába öntenék.
Hazánk egyik legkedveltebb humoristája, Nagy Bandó András is a Vedresben koptatta az iskolapadot. Már gyerekként is ügyesen rajzolt. A szülei nem engedték művészeti iskolába, számukra a szakma megszerzése volt fontosabb. Arra hivatkoztak, hogy amíg ember él a földön, házra mindenkinek szüksége lesz.

5 forint 20 filléres órabér

A kis Bandó hamar az iskola bohóca lett. Amit csak lehetett kipróbált: atletizált, birkózott és focizott. Közben karikatúrákat rajzolt és tagja volt a Minerva Színpadnak is. – Máig tartanak az ott szövődött barátságok, sajnos lassan elfogyó tanári kapcsolatokkal. Csincsi, Janicsár, Olcsi, Hefti, Csaba Béla, Kutyka elment, Anikó néni, Szőllősiné és Kocsisné hál’ istennek megvannak. Mindegyikükkel leveleztem, és gyakran találkoztam is – mesélt a diák-tanár kapcsolatáról a humorista. Bandó az első munkahelyén kőműves volt, 5 forint 20 filléres órabérrel, havi 1050 forintért. Később mestervizsgát tett és maga is kisiparos lett. Balástyán, Ruzsán, Csengelén, később pedig szülőfalujától, Deszktől egészen Kiszomborig építették újjá a belvizes házakat. – 1973-ban volt az első önálló estem. Ekkor zárult le kőműves pályafutásom. Egyszer még föltámadtam poraimból: orfűi házunkon sok munkát magam végeztem el – árulta el a komikus.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százötven éves a szegedi tömegközlekedés

Százötven éve indult el a szegedi tömegközlekedés, omnibusz formájában. Az egyszintes társaskocsik… Tovább olvasom