Délmagyar logó

2019. 05. 25. szombat - Orbán Még több cikk.

Átalakultak az ünneplési szokásaink: komázás helyett kirándulunk

Átalakultak az ünneplési szokásaink: komázás helyett kirándulunk
Egykor gazdag folklór kapcsolódott a húsvéthoz, ma inkább a pihenésről, kirándulásról és a gyerekekről szól az ünnep ˝világi˝ része.
 A húsvét nemcsak a keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepe, de számtalan népszokás kapcsolódott egykor hozzá, egybefonódott a tavaszköszöntőkkel. 
 

Csitít vagy üdít a locsolóvíz?

– Izgalmas az ünnep összetettsége, a gyász és az öröm keveredése. Nagyböjt idején régen az asszonyok feketében jártak. Jézus feltámadásának emléknapján viszont boldogság lépett a bánat helyére – kezdte Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató.
 
Az ünnepnek és a hozzá kapcsolódó szokásoknak rengeteg egyházi és népi vonatkozása, magyarázata van. – Az egyházi magyarázat szerint a locsolkodás például azt eleveníti fel, amikor a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók úgy akarták elcsitítani, hogy lelocsolták őket. A néphit szerint viszont ha a fiúk meglocsolják a lányokat, akkor azok szépek, frissek és üdék lesznek – magyarázta a néprajzkutató.
 
A kettősség a jelképekben is megfigyelhető. Például a tojás egyrészt a feltámadás szimbóluma, mert Krisztus „úgy lép ki a sírból, ahogy a madár tör ki a tojásból", míg a néphit a termékenység képzetével vonta párhuzamba. 
 
A tojásnak a párválasztásban is szerepe volt: a lányok a tojás színével üzentek a legényeknek. Ha a fiú piros tojást kapott, azt jelentette: elfogadták udvarlónak. A zöld tojás nem sok biztatót ígért, de még mindig jobb volt, mint a sárga, amely a konkrét elutasítást jelképezte. A kéket pedig a rokonok kapták.  

A nyugalom időszaka is 

Az ünnep népi szimbólumaihoz tehát gazdag jelentéskör kapcsolódott. Mára azonban az ünneplési szokásaink átalakultak.
 
– A húsvéti hagyományok leegyszerűsödése, megkopása az államszocializmus időszakában gyorsult fel, párhuzamosan az egyházak háttérbe szorulásával és a hagyományos paraszti életmód és világnézet felszámolásával – magyarázta Gyöngyössy Orsolya. Hozzátette, hogy nem érdemes értékítéletet hozni a változásokról. 
Van, aki inkább a kirándulást választja a régi szokások helyett.
Van, aki inkább a kirándulást választja a régi szokások helyett.
– A húsvét főbb jellemzői vagy megmaradtak, vagy átalakultak, de továbbra is ünnepeljük. A nyugalom, a pihenés ennek az időszaknak mindig is a jellemzője volt, így voltaképpen az sem csoda, ha valaki elutazik ilyenkor. Aki locsolókat vár, az továbbra is felveszi az ünnepi ruhát, ünnepi ételeket főz, húsvéti dekoráció van otthon – mondta a néprajzkutató. 

 Humor került a versekbe

Manapság leginkább a kisgyerekek locsolkodnak, nem a párt kereső kamaszok, fiatalok. A locsolóversek is átalakultak: a vallási motívumokat felváltotta a humor. 
 
– Az ünnepek átalakulása egy természetes folyamat, ezek megélése és a hozzájuk kapcsolódó szokások mindig alkalmazkodtak a társadalom aktuális igényeihez és helyszíneihez, így van ez ma is. Régi mondás, hogy az élet olyan ünnepek nélkül, mint egy hosszú út vendégfogadók nélkül. Kell a megnyugvás, a megállás, amikor kiszakadunk a mókuskerékből. Ez az igény örök az emberben – véli a szakértő.
 
Gyöngyössy Orsolya szerint a régi húsvéti hagyományok egyik szépsége volt, hogy újabb találkozási alkalmat teremtettek és megerősítették a meglévő kapcsolatokat. – Húsvét után szokásban volt, hogy a kislányok finomságokkal teli komatálat vittek ünnepélyesen annak, akit kiválasztottak maguknak barátnőnek. Ha a másik kislány elfogadta a tálat, akkor életre szóló barátságot kötöttek – hozott példát a néprajzkutató, aki szerint érdemes megkeresni a mai ünneplési szokásainkban – legyen az továbbra is a locsolkodás, esetleg a kirándulás vagy a családi ebédek – a közösségi élmény megélésének lehetőségét.
Gyöngytyúkból lett nyúl 

Egyes német területeken a 16. században gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak a jó barátságban élő emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. A hangzásbeli hasonlóság miatt terjedt el, hogy a nyúl tojta a tojást.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pontyokért harcoltak a sándorfalvi Sándor-tavon - fotók

Pontyokért harcoltak a sándorfalvi Sándor-tavon - fotók
Tizenöten vettek részt szombaton sándorfalvi Sándor-tavon megrendezett első egyéni amatőr pontyfogó… Tovább olvasom