Délmagyar logó

2019. 01. 20. vasárnap - Fábián, Sebestyén -4°C | 2°C Még több cikk.

Biciklis bortúrán és a havas lejtőkön is bizonyított

Szeged - Húsz éve dédelgetett álmát valósította meg Makra Péter, amikor a nyugdíjba vonult 61 éves férfi tavaly tavasszal kerékpárral Szegedtől Lisszabonig tekert.
A 3700 kilométeres bortúra végén egy szerencsétlen balesetben eltört a sarka, de ez sem akadályozta meg abban, hogy alig néhány hete a jogllandi síparadicsomban korosztályában megnyerje az óriás műlesiklást.

– Friss nyugdíjasként egy közel húsz éve dédelgetett álmomat szerettem volna megvalósítani, amikor elhatároztam, hogy egy hosszabb nyugat-európai kerékpártúrát teszek első nyugdíjas évem tavaszán. Világéletemben sportoltam: gyerekkoromban fociztam és korcsolyáztam, 14 évesen Erdélyben tanultam meg síelni, a katonaság alatt atletizáltam, majd 20 évesen tájékozódási futó lettem. 1996-ban megjártam az atlantai paralimpiát barátom, Nagypál István segítőjeként. A futóedzések mellett olykor a kerékpár nyergébe is felpattantunk, Münchenből több alkalommal is hazatekertünk az évek során – idézte fel sportolói múltját Makra Péter, aki civilben délmagyarországi uniós projekteket ellenőrzött. Egy németországi biciklitúra során – jó húsz évvel ezelőtt – fogadta meg, hogy nyugdíjas éveiben átkerekezi a kontinenst.

Irány Santiago de Compostela! Fotó: DM/DV
Irány Santiago de Compostela!
Fotó: DM/DV

A Szent Vince Borrend tagjának elhatározását a jó borok szeretete és tisztelete is inspirálta. – Az útiterv keresztezte Európa legjelentősebb borvidékeit. Kocsival mégsem tudtam volna végigkóstolni azt a rengeteg finom nedűt, ami az utamba akadt – magyarázta a 61 éves férfi. Lánya, Éva egy párizsi egyetem hallgatójaként Franciaországban tanult, míg fia, Péter Barcelonában dolgozott. Úgy tervezte, őket is meglátogatja a túra során.

Koszorú: a bor jele

Makra Péter tavaly április 28-án indult Szegedről. A Dunavölgyi kerékpárúton haladva a május elsejét már a Wachau borvidéken ünnepelte. – Az itteni kis falvakban élő borászok a házi borkiméréseikben borkorcsolyák és sült kolbászok társaságában árusítják „eigene", azaz saját boraikat. Hogy ezeket a bornyerő helyeket a vendégek már jó messziről észrevegyék, örökzöldekből, fenyőgallyakból font koszorút helyeznek ki az épületre. Ez az egyezményes jel, melyet minden művelt borbarát ismer – mesélt ausztriai borélményeiről.

Luxemburgban a világhírű, elsősorban rizlingből készült, moseli borokat is megízlelte. Ahnban meglátogatta a „bortermelők kápolnáját", ahol egy rövid imát is elmormolt a jövőbeni jó bortermésekért.

Az egyetlen defektet éppen Franciaországban, a híres Bordeaux-i borvidék központjában kapta. – A pumpám is tönkrement, így egy helybeli szállított el egy közeli benzinkúthoz, ahol segítettek megjavítani a bringát. Közben rám esteledett, hajnali 2 óra körül értem be Bordeaux-ba, ahol mindent zárva találtam. Úgy tekertem mintegy 50 kilométert a mesés szőlőtőkék között, hogy egyetlen gyűszűnyit sem kóstolhattam meg a világ egyik leghíresebb borából – elevenített fel egy kevésbé kellemes élményt Makra Péter.

Vadkemping az „Úton"

Párizsban két napig időzött a lányánál, búcsúzóul háromfogásos vacsorával lepte meg az éppen vizsgákra készülő Évát. Az út a Pireneusok lábánál folytatódott, ahol a bátor utazót elkapta az eső, így kénytelen volt vonatra szállni. Spanyolországban kerékpárral haladt végig a híres zarándokúton, El Caminón. A 900 kilométeres szakasz során zarándokszállásokon, sátorban vagy a szabad ég alatt, egy kifeszített függőágyban töltötte az estéket.

Az óriás műlesiklás győzteseként (középen) a jogllandi síparadicsomban. Fotó: DM/DV
Az óriás műlesiklás győzteseként (középen) a jogllandi síparadicsomban.
Fotó: DM/DV

Compostelából indult Portugália felé, május 24-én ért az útja végére. Gondolta, Európa legnyugatibb pontjánál, a Rocafoknál megmártózik az óceánban. – Nem sikerült a fürdőzés, mert lecsúsztam egy szikláról, és háromfelé tört a sarkam. Két napig feküdtem egy lisszaboni klinikán, sínbe tették a lábamat, de már itthon műtöttek. Platinacsavarokkal rögzítették a sarkam – árulta el. A portugál fővárostól vonattal jutott el Barcelonáig, onnan repülővel érkezett haza.

Mozdulni kell!

Nem sokáig nyalogatta a sebeit, idén februárban Ausztriába utazott, ahol a jogllandi síközpontban megrendezett első országos nyugdíjas alpesi síbajnokságon indult. Nem is akármilyen sikerrel: a senior III. korcsoportban óriás műlesiklásban nem akadt nála jobb. A 900 méter hosszú, 24 kapus versenypályát 45,50 másodperc alatt teljesítette, a második helyezettre több mint 5 másodpercet vert.

– Futni még nem tudok a lábammal, mert belenyilall a fájdalom, de a síelésben nem akadályoz, ezért is indultam a versenyen – magyarázta. – Tudja, az a mottóm: mozdulni az utolsó pillanatig.

Márai a borról

„A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebben egy pohár bor mellett. Ha megöregszem, pincét akarok, ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. A pince helyét is kinéztem, nem messze otthonomtól: gyalog járok majd ki, s vigyázok, hogy a környékbeliek, bortermelők, gyümölcsöskertek tulajdonosai, vincellérek ne tudjanak meg semmit városi múltamról. Ha megsegít a vaksi sors, hetvenéves koromra tisztességes emberek a maguk világából való tisztességes embernek tartanak majd, tehát bortermelőnek, valakinek, aki tudja, hol kell meghalni." (Márai Sándor)

Olvasóink írták

  • 11. Kamil01 2009. március 08. 11:43
    „Kedves Hozzászólók!
    Először is köszönöm az érdeklődést és a hozzászólásokat!
    Igaza van annak, aki azt írja, hogy kerékpáron sem szabad bort, illetve alkoholt fogyasztani! Csakhogy ez hazánkra igaz, a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban még gépjárművezetőknek is megengedett minimális mennyiség! A korai, főszezon előtti időpontban a jól elkülönített kerékpárutakon sem magamat, sem másokat nem veszélyeztettem; különösen úgy, hogy csak a legjobbakból alkalmanként néhány gyűszűnyi mennyiségű borokat, illetve Champagne megyében pezsgőket kóstoltam. Mint magyar borrendi tag átutazva Európa leghíresebb borvidékein meg kellett állapítanom, hogy hol helyezkedik el a magyar borásztársadalom az európai palettán? Mondhatom, nincs szégyenkezésre okunk.
    Az út költségei nem voltak magasak; mert útközben beértem a szerény szálláslehetőségekkel is. Spanyolországban, Portugáliában pl. a zarándokszállások árai jellemzően 5-10 Euro/éj között mozogtak. Az étkezési költségek pedig hasonlóak a hazaiakkal. Köszönettel tartozom továbbá néhány kerékpáros barátomnak a segítségükért. (pl. Dovának az első kerékpárostáskák baráti kölcsönzéséért. A következő kerékpáros túrámon az idén nyár végén talán Erdélyben a Retyezát hegység két és félezres csúcsait veszem célba. Ki tart velem?
    Üdvözlettel: Péter.”
  • 10. kicsi:cs 2009. március 02. 12:53
    „Elsősorban gratulálok a teljesítményéhez.A múgy meg nekem, is eszembe jutott az anyagi oldal .”
  • 9. dova 2009. március 02. 09:34
    „Jééé! Milyen ismerős első tatyók. :)

    Gratulálok Péter az új sÍ-si-si-sikeredhez! :)
    Remélem már javul a lábad!

    Üdv
    Dova
    www.criticalmass.szeged.hu”
  • 8. Piki 2009. március 02. 08:18
    „Nyugi JH.!
    Mentálisan (is) rendben vagyok!
    Már megint nem a témához szóltál hozzá, hanem fikázol itt összevissza.....:D”
  • 7. CID 2009. március 01. 16:59
    „Kerékpárral közlekedve sem lehet alkoholt fogyasztani, azt hiszem. Egyébként tényleg szép teljesítmény.”
  • 6. JungHeinrich 2009. március 01. 15:14
    „...piki,ha neked ennyi jött le a cikkből,komoly mentális problémákkal küszködsz...a többség még 20as éveiben sem indul ilyen útnak, akármiből is él példaértékű cselekedet...főleg egy havi 30ezerből élő, csóró nyugdíjasnak is...O_o....”
  • 5. Piki 2009. március 01. 14:09
    „Ő sem havi 30ezerből élő, csóró nyugdíjas.”
  • 4. Grabowsky 2009. március 01. 13:44
    „Gratulálok Peti!
    Őrzöm a fotót, amely indulásodkor készült, egy pohárral kezedben búcsúztál Szegedtől, Móravárostól, tőlünk!

    Unokaöcséd”
  • 3. flexsnake 2009. március 01. 13:41
    „Nem semmi :)”
  • 2. turboman 2009. március 01. 13:38
    „Éljenek a Makrák”
  • 1. JungHeinrich 2009. március 01. 09:47
    „...gratula......”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Téltemetés a Klauzál téren

Szeged - Boszorkány, bábszínház és körtemuzsika – többek között ezek a hétvégi szegedi téltemetés kellékei. Tovább olvasom