Délmagyar logó

2019. 01. 20. vasárnap - Fábián, Sebestyén -4°C | 2°C Még több cikk.

Boszorkányok fociztak Dócon

Dóc – Boszorkányfocit rendeztek a dóci falunapon: az asszonyok cirokseprűvel, lábbal, fejjel játszották meg a labdát. A falu kemencéjében – amelynek építése összehozta a helybelieket – pizza sült.
– Tán mentek a járművekért, visszafelé már azon jöttök? – érdeklődött az egyik törzsszurkoló a boszorkányfoci résztvevőinél. – Egy szabály van, hogy nincs szabály. Seprűvel, lábbal és fejjel is lehet focizni – magyarázta a játékvezető a dóci falunap fénypontját jelentő anyák-lányok meccs kezdetén. A hölgyek nem kímélték egymást, miután a falu szinte összes seprűjét összegyűjtötték, hatalmas vehemenciával rontottak a labdára.

Boszorkányok fociztak Dócon. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A falunap zenés ébresztővel kezdődött, emiatt pedig hajnalban eláztak a dóciak: nem a házi főzésű rettenetes, hanem a május végéhez méltatlan esős reggel miatt. Sokak szerint a borongós idővel még jól is járt a 800 fős község, mivel dolgozni nem lehetett, szinte minden negyedik dóci kilátogatott a falu kemencéjéhez.

– Pacal lesz, sertéskörömmel – mondta a hatalmas üstöt kevergetve Jáner Zsolt. Miközben a baráti társaságok a babgulyást vagy éppen a töltött káposztát készítették elő, a falu kemencéjében Lázár Jánosné Margó pizzát sütött. – Tavaly épült a kemence, mindenki beleadott, amit csak tudott. Faragó Zoltántól megtudtuk: a választások szétszakították a települést, a közös kemenceépítés viszont összehozta őket. A művelődési házban természetfotó-kiállítást is rendeztek. Napközben mazsorett- és néptáncbemutató, a Baksi Hagyományőrző Citerazenekar és Népdalkör műsora, valamint Lődy Dániel és Lődy Daniella táncbemutatója szórakoztatta a dóciakat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem szabhatjuk a hajókhoz a Tiszát

A Tisza most folyó. A csongrádi duzzasztó szinte tóvá tenné. A következmények nagy része fölmérhetetlen, bár az valószínű, hogy az 1234 óta ismert alpári égerláp eltűnne. Tovább olvasom