Délmagyar logó

2019. 02. 16. szombat - Julianna, Lilla -2°C | 10°C Még több cikk.

Digitálisan is elérhető a teljes Tiszatáj

A macskakörmös lap több mint 20 ezer cikke kereshető az SZTE Klebelsberg Könyvtár újabb digitalizálási projektje nyomán.
A Délmagyarország után a Tiszatáj digitális archívuma is elkészült az SZTE Klebelsberg Könyvtár műhelyében. Az idén 70 éves szegedi irodalmi folyóirat 820 lapszáma és több mint 20 ezer cikke mostantól szabadon elérhető és kereshető az egyetemi könyvtár Contenta adatbázisában a http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/ címen.
 
A Tiszatáj első lapszáma 1947 márciusában jelent meg, azzal a reménnyel, hogy egy szegedi irodalmi hagyományokat őrző folyóirat keretében az alföldkutatás eredményeit is népszerűsíteni lehet. A lap címét az akkor fiatal Péter László irodalomtörténész javasolta, aki a lapindítást kezdeményező Kálmány Lajos Kör tagjaként az első számok megjelenésén is dolgozott. Címként egykor szóba került még az Auróra, a Délsziget és az Albatrosz név, de végül Juhász Gyula: Üdvözlet Tömörkénynek című verse („Emlékek holdvilágos ablakán át / Nézem a messzi, áldott Tisza táját.") nyomán választották a Tiszatáj nevet.
 
A Rákosi-rendszer nyomása a Tiszatájra ugyanolyan bénítóan hatott, mint a többi lapra. Jellemző a korra, hogy a Délmagyarországban a Tiszatáj indulását jelentő hír mellett Révai József kommunista ideológus (a Szabad Nép főszerkesztője) oktatta az újságírókat arra, hogy Petőfi Sándor milyen politikus volt.
 
Az 1970-es évek elején azonban Ilia Mihály szerkesztői munkája nyomán a lap a magyar irodalmi közélet egyik leghitelesebb fóruma lett. A Kádár-rendszer ideológiája ellenére a Tiszatájban Ilia Mihály elsőként vállalta a határon túli magyar irodalom bemutatását. A lap 1982-ben válaszcikket közölt a „baráti" Romániában Ion Lancranjan által megjelentetett, Erdélyről szóló nacionalista könyvére. Ezzel magára vonta a magyar pártvezetés figyelmét is, ami a Tiszatáj 1986-os, több hónapra szóló betiltásához vezetett.
 
A rehabilitált Tiszatáj borítója 1989 júliusában.
A rehabilitált Tiszatáj borítója 1989 júliusában.

A betiltás közvetlen oka Nagy Gáspár költő A fiú naplójából című verse volt az 1986. júniusi lapszámban. „ a csillagos estben ott susog immár harminc / évgyűrűjével a drága júdásfa" – írta a költő, és ez a júdásfa az 1956 óta eltelt 30 évvel eléggé ráillett Kádár Jánosra. Állítólag maga a pártfőtitkár kezdeményezte a Tiszatáj és szerkesztői elleni vizsgálatot, mások szerint viszont a vers csak ürügy volt: igazából a román nacionalista írónak adott válasz és a lap teljes eszmeköre miatt érett a betiltás.
 
A Tiszatáj szerkesztőit 1989-ben rehabilitálták, ekkor – egy folyóirat életében páratlan módon – 1989 júliusában az 1986 júliusában betiltott lapszámot jelenthették be a szerkesztők. 

A Tiszatáj archívum, kereshető szerzők szerint, lapszámok szerint, évek és cikkek szerint, valamint összetett kereséssel a teljes tartalomban.
 
Az archívumot pénteken Kokas Károly, az egyetemi könyvtár főigazgató-helyettese mutatta be Hász Róbert Tiszatáj-főszerkesztő és Annus Gábor szerkesztő jelenlétében. Az eseményen a 83 éves Ilia Mihályt is üdvözölhették a jelenlévők.

A lap digitális archívumában megtalálható Gyuris György monográfiája, ami a Tiszatáj ötven éves történetét dolgozta fel (A Tiszatáj fél évszázada : 1947–1997. Szeged, Somogyi-könyvtár, 1997.).

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szépültek az utcák és a játszóterek Újrókuson

Szépültek az utcák és a játszóterek Újrókuson
Új aszfaltnak örülhetnek a Siha köziek Újrókuson; folytatódhat az útjavítás a Szatymazi és a Francia utcában. Tovább olvasom