Délmagyar logó

2019. 01. 20. vasárnap - Fábián, Sebestyén -4°C | 2°C Még több cikk.

Egy helyben topog a szegedi repülőtér ügye

A hatvanas években még menetrendszerű légi járat közlekedett Szeged és Budapest között. Ma már csak főleg hobbi- és sport célokra használható a szegedi repülőtér, amely évente 60 milliós veszteséget termel.
Jövőre lesz 100 éve, hogy katonai objektumként repülőteret létesítettek Szegeden. Az ötvenes-hatvanas években még a Malév is élénk forgalmat bonyolított Budapest és a Tisza-parti város között. A járatok 1965-ben szűntek meg. Utána gyakorlatilag eltűntek a menetrend szerinti járatok, még ha néhány próbálkozás volt is az utasforgalom fellendítésére. Dubrovnikba például két évig szállítottak utasokat, ám nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni, mert a gép Pestről érkezett - a főváros és Szeged között üresjárattal.

Manapság sétarepülésre, oktatásra, vitorlázórepülésre, ejtőernyőzésre használják a szegedi repülőteret, ezeket a tevékenységeket egyesületek vagy gazdasági társaságok végzik, az üzemeltetésért ugyanakkor az SZKT felel. A bázis 2001-ben került a város tulajdonába, az üzemeltetésért 2006-tól felel a közlekedési társaság.

Egy helyben topog a szegedi repülőtér ügye - GALÉRIA

Így működik a repülőtér

Ami a reptér működtetését illeti, az SZKT 9 fő alkalmazottat foglalkoztat - a jogi, pénzügyi és marketing feladatokat a központi irodában felügyelik. A toronyban az afisok a légi forgalom irányításáért felelnek, szakszolgálatot látnak el. A feladatokat a műszaki kollégákkal közösen végzik, ők a hangárokért és a terület karbantartásáért felelnek.

 
Amikor körbejárjuk, magunk is tapasztaljuk, a központi épület, az utasforgalmi épület, a hangárak és előtereik, valamint az üzemanyag-töltő állomás nem a XXI. századi igényeket tükrözi. Vajon csak álom, hogy egyszer újra menetrend szerinti- és charterjáratokat fogadjanak Szegeden? - kérdeztük a repülőtér 2014. január elsején kinevezett üzletágvezetőjétől, Klein Norberttől. - Ekkora városnak igenis szüksége lenne és eddig is szüksége lett volna egy modern repülőtérre, amely nem csak sport- és hobbitevékenységet szolgál ki. A jelenlegi infrastruktúránk és a leszállópályánk azonban nem alkalmas arra, hogy nagyobb gépeket fogadjunk. Volt ugyan egy több szakaszos fejlesztési terv, de annak csak az első üteme valósult meg. Az önkormányzat 2006-ban 1, 6 milliárd forintból körbekerítette a területet, korszerűsítette a fénytechnikát és átadták a 1185 méter hosszú, 30 méter széles és 20 tonna teherbírású kifutópályát, amely legfeljebb kisebb gépek fogadására alkalmas. Egy esetleges pálya hosszabbítás a Bajai út elbontásával járna, ugyanakkor a már meglévő pályaszakaszt is el kellene bontani és újra építeni, annak az előbb említett alkalmatlansága miatt - magyarázza az üzletágvezető, aki szerint iparilag is turisztikai szempontból is fejlődnie kell a városnak ahhoz, hogy indokolttá váljanak azok a további fejlesztések, amik akkor elmaradtak.

Egy helyben topog a szegedi repülőtér ügye - GALÉRIA

Vettel igen, Depardieu nem

A gazdasági élet szereplői, az üzletemberek, ismert személyiségek ritka ügyfelek a szegedi repülőtéren. Lehetett arról hallani, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon fellépett Gerard Depardieu itt landol majd a Cessnájával, de nem így történt, Budapestről autóval jött Szegedre. Egy másik világsztár, a Forma-1-es autóversenyző, Sebastian Vettel azonban néhány éve valóban a szegedi reptéren landolt a kisgépével, egyenesen Németországból érkezett. 

 
A Jobbik szegedi polgármesterjelöltje, Tóth Péter éppen a napokban fogalmazott meg éles kritikát a reptérről, amely szerinte Szeged egyik kudarca. Hangsúlyozta, a cég évi 60 millió forint veszteséget termel. A megoldást abban látná, hogy elköltöztetnék a repülőteret, a helyére ipari parkot hoznának létre. De a víziójuk szerint nem maradna repülőtér nélkül Szeged: a város egy másik pontjára egy komolyabb légibázist álmodnának. - Valóban 60 milliós az éves hiány, de a jelenlegi keretek között lehetetlen profitorientáltan működnünk. Jól megalapozott kereskedelmi tevékenység esetén is városi, vagy agglomerációs szinten nézve válhatna nyereségessé a tevékenység. Amennyiben változatlanul sport célok kiszolgálására szolgál a terület, úgy az további önkormányzati támogatást igényelne - szögezi le Klein Norbert.

Egy helyben topog a szegedi repülőtér ügye - GALÉRIA

Az önkormányzattól 11 millió forint támogatást kapnak, a majd’ 30 millió forintos egyéb bevétellel együtt sem tudják fedezni a közel 100 milliós éves költségvetést. - A műveletszámok tekintetében (le-és felszállás - a szerk.) a második legnagyobb forgalmat bonyolítjuk le a vidéki repülőterek közül, de az előrelépéshez beruházások kellenének, addig csak egy helyben topogunk. Néhány éve Temesvárnak sikerült az, ami Szegednek nem. Kihasználva a hármas határ közelségét és felismerve annak lehetőségeit, beruháztak, illetve komolyan fejlesztettek. Mindezért impozáns utasforgalmat is magukénak tudhatnak a WizzAir járatainak köszönhetően - árulta el az üzletágvezető.

Kamionba szállt a vitorlázó

A szegedi repülőtérhez kapcsolódó egyik legsúlyosabb baleset 2010 júliusában történt, amikor is egy vitorlázórepülőgép ütközött egy kamionnal az 55-ös úton, közvetlen a bázis mellett. A szegedi vitorlázórepülő-vb egyik ausztrál versenyzője leszálláshoz készülődött, ám a pilóta elmérte a magasságot, és a gép bal szárnyával egy kamion szélvédőjének ütközött, majd ezután átszakította a repülőtér drótkerítésést és felborult. A kamion sofőrje súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hallgassunk a szívünkre!

A Szív Világnapját és Szívünk napját szeptember 28-án, a hónap utolsó vasárnapján tartják, hogy… Tovább olvasom