Délmagyar logó

2019. 05. 23. csütörtök - Dezső Még több cikk.

Emberi jogi bírósághoz fordult Bartosné

Az emberi jogi bírósághoz fordult a szegedi önkormányzat városgondnokságának volt dolgozója, aki az ellene tíz éve kezdődött, és szerinte alaptalan büntetőeljárás miatt kereste meg a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezetet. Bartos Árpádnét a napokban arról tájékoztatták, hogy a testület felkérte a magyar kormányt, nyújtsa be észrevételeit és nyilatkozzon a békés megegyezés lehetőségéről.
Bartos Árpádné a férjével: elégtételben bíznak. Fotó: Frank Yvette
„Hazai bíróság előtt nem tudtam élni emberi jogaimmal. Ítéleti indoklásokat, lefoglalt és inkriminált peranyagokat, vizsgálati indítványaim sokaságát semmisítették meg. A Magyar Köztársaság bírósága ártatlanul ítélt el. A Tisztelt Európai Emberi Jogi Bíróság felé kérelmem céljaként a Magyar Köztársaság elmarasztalását jelölöm meg, alkotmányos emberi jogaimtól történő megfosztás miatt kérve, hogy tíz évig tartó jogtalan meghurcoltatásom és időközben bekövetkezett jelentős anyagi károm következtében részemre kártérítést szíveskedjenek megítélni hazámmal, Magyarországgal szemben."
A fenti idézet Bartos Árpádné Európai Emberi Jogi Bírósághoz írt kérelmének V. szakasz 19. pontjára, azaz a kérelem céljára adott válasza.

Gyanú és nyomozás

Bartosné ellen tíz éve, 1995. november 21-én házkutatással indult büntetőeljárás. Az akkor a szegedi városgondnokságon dolgozó, férjével és négy gyermekkel jelenleg Szatymazon élő asszonnyal közölték: vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel, számviteli fegyelem megsértésével gyanúsítják. A nyomozók azt állították, hogy a városgondnokság ügyintézőjeként fiktív készpénzes számlákat fogadtatott el, és azok ellenértékét felvette az önkormányzati céggel kapcsolatban álló társaság ügyvezetőjétől. Éjszakába nyúló kihallgatása után elengedték. Az ügyben indított nyomozás 1997. március 24-én fejeződött be, az ügyészség négy hónappal később benyújtott vádiratában Bartosnét jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással és más bűncselekményekkel vádolta.

A nő mindvégig tiltakozott a gyanúsítás ellen. Azt mondta, nem ő, hanem mások követték el a neki felrótt bűncselekményeket, az ügy szereplői az ellene szóló „bizonyítékokat" kreálták, az ártatlansága mellett szólókat megsemmisítették.

Közben huszonnégy éve tartó munkaviszonya 1997. március elsején „közös megegyezéssel" megszűnt.

Ítéletek és fellebbezések

Az első tárgyalás '97 májusában kezdődött, Bartos Árpádné mellett kirendelt ügyvéd ült, ugyanis nem volt pénze saját ügyvédre. A nőt 1998 őszén elítélték, nyomban fellebbezett. Az ügy másodfokú tárgyalása egy évvel később, 1999 decemberében kezdődött, az első napon hatályon kívül helyezték az első fokú ítéletet, egyúttal új eljárás lefolytatására kötelezték a városi bíróságot, ami 2001. március 28-án kezdődött.
Bartos Árpádnét 2002. június 3-án bűnösnek mondták ki, és egy év felfüggesztett börtönre ítélték.

Bartosné levélben fordult a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és az igazságügyi tárca vezetőjéhez, és még számtalan fórumon tiltakozott amiatt, hogy megsértették alapvető emberi jogait, a mindenkit megillető védekezés jogát. Megkereste az ENSZ Emberi Jogok Bizottságát és az Európai Emberi Jogi Bíróságot is. Közben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kártérítési igényt jelentett be az őt és családját ért kár megtérítésére, egyúttal vádindítványt nyújtott be a rendőrség, az ügyészség, a bíróság képviselői és az ügy más szereplői ellen.

A kormányon a sor

Az Emberi Jogok Bizottsága megállapította, hogy a büntetőeljárás alatt megsértették Bartosné alapvető emberi jogait, az emberi jogi bíróság pedig a napokban tájékoztatta, „hogy a – kérelem elfogadhatóságának előzetes vizsgálatát követően – az ügy elbírálására kijelölt Kamara Elnöke 2005. szeptember 15-én az Eljárási Szabályzat 54. paragrafus (2) bekezdés b) pontjának megfelelően úgy határozott, hogy értesítést küld a kérelemről a magyar Kormány részére, és egyben felkéri a Kormányt, hogy nyújtsa be a büntetőper hosszára vonatkozó panasz elfogadhatóságára és érdemére vonatkozó írásos észrevételeit."

A bíróság egyúttal felkérte a magyar kormányt, hogy december 14-éig nyilatkozzon a békés megegyezés lehetőségéről is, és nyújtsa be erre vonatkozó javaslatát.

– Higgye el, nem láttam más kiutat. Mivel Magyarországon nem engedték, hogy bebizonyítsam ártatlanságomat, kénytelen voltam nemzetközi szervezetekhez fordulni. Az elmúlt tíz évben felborult az életünk, sok mindenben nélkülözünk, és nem szégyellem kimondani: az ellenem indult büntetőeljárás óta nagy szegénységben élünk – indokolta lépéseit Bartos Árpádné, aki többször is hangsúlyozta, hogy férje és négy gyermeke támogatása nélkül már rég feladta volna. Az asszony hisz abban, hogy a szegedi igazságszolgáltatás végül a valódi bűnösöket marasztalja majd el.


Évente 5-600 kereset

Az Igazságügyi Minisztérium emberi jogi főosztályának tájékoztatása szerint évről évre egyre több magyar állampolgár fordul az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A beadványok száma évi 5-600, és átlagosan húsz esetben születik a magyar kormányt elmarasztaló határozat. A budapesti székhelyű Magyar Helsinki Bizottság Emberi Jogi Tanácsadó Iroda egyik munkatársa azt mondta, azzal, hogy a strasbourgi bíróság értesítést küldött a magyar kormánynak, az jelzi, a becsatolt dokumentumokból megállapították, sérülhettek Bartos Árpádné alapvető jogai. A Csongrád Megyei Bíróságon, mivel Bartosné őket is beperelte, nem kívánták kommentálni az eljárásra vonatkozó állításokat. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az alvó csecsemőket nem fényképezik

Hetente több száz embert fotóznak le a szegedi okmányiroda munkatársai. Nyaralás előtt,… Tovább olvasom