Délmagyar logó

2019. 01. 20. vasárnap - Fábián, Sebestyén -4°C | 2°C Még több cikk.

Fallikus szimbólumtól a falra hányt borsóig - Nyelvésszel elemeztünk egy viccesnek szánt Facebook-bejegyzést

Szeged - Nem kukoricáztunk, belecsaptunk a lecsóba, és Forgács Tamás nyelvésszel arról beszélgettünk, mi lehet az oka annak, hogy a magyar nyelvben látszólag számos étellel kapcsolatos kifejezés található.
– El kell keserítenem, mert valójában nincs olyan sok étellel kapcsolatos kifejezés a magyarban, mint azt a bejegyzés állítja – kezdte a beszélgetést Forgács Tamás docens, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének munkatársa, akinek egy, a Facebookon terjedő posztot mutattunk meg. Ennek ismeretlen szerzője azt írta, hogy rengeteg olyan kifejezés van a magyarban, amely valamilyen módon az étellel kapcsolatos.

„Például amikor perecelsz egyet. Vagy elmész csak úgy céltalanul kolbászolni a városba. Vagy rizsázol valakinek, például abból a célból, hogy később megrépázd, de az is lehet, hogy ő meg utána megmogyoróz. Ilyenkor nem kell sokat tökölni, ha egyszer már lekenyerezted. Veled ne kukoricázzon. Persze ha éjszakai pillangó, akkor tejelned kell, mert kisajtolja belőled, ezt általában előre le is vajazzátok, amikor még úgy be vagy sózva, hogy borsózik a hátad, és nem gondolsz arra, hogy utána annyira fel leszel paprikázva, hogy majd’ becsokizol. Nem ér a nevem, káposzta a fejem. És ha erre nem tudsz mit mondani, akkor mákom van. Csapjunk bele a lecsóba."
Forgács Tamás docens, a Magyar Nyelvészeti Tanszék munkatársa azt mondta, az étellel kapcsolatos kifejezések többsége metafora, nem a valódi ételt jelentik. Fotó: Kuklis István
Forgács Tamás docens, a Magyar Nyelvészeti Tanszék munkatársa azt mondta, az étellel kapcsolatos kifejezések többsége metafora, nem a valódi ételt jelentik. Fotó: Kuklis István
– Laikus szemmel ezek valóban ételnevek, de ha jobban megnézzük, akkor némelyik nem ételként szerepel. A megrépázásnál a répa nem mint étel van jelen, hanem mint a pénisz szimbóluma. Attól, hogy a répa ehető étel, itt nem erről van szó. Amikor borsózik a háta valakinek, akkor a borsó nem zöldségként van benne, hanem egy metafora a rücskökre, amelyek a bőrön jelentkeznek. A falra hányt borsó viszont valóban ételnév, a hányás dobást jelent, a falra dobott nyers, gömbölyű borsó pedig nem tapad meg, így jelent hiábavalóságot, mint a régi „tökre hányja a bojtorjánt" kifejezés. Ezek a metaforák sokszor nem az ételnevet hangsúlyozzák. Ez a szöveg poénnak jó, de ezek etimológiailag nem valódi ételnevek. A kisajtolni például onnan jön, hogy préselik, tömörítik a sajtot, de a szőlőt is sajtoljuk, sőt, maga a sajtó szó is innen ered – magyarázta a docens.

Forgács Tamás elmondta, ami a szövegben szereplő kifejezések közül valóban ételnévként jelenik meg, az például a lecsó. – Ennek van egy olyan változata is, hogy „beledurrant a nullás lisztbe". Itt a lényeg, hogy valamilyen durva folyamat elindul. A „perecelsz egyet" szerintem csak véletlenül alakult így, a német purzel szóból származik, ami annyit jelent, hogy ledönt, ennek lehet a népetimológiai származéka a perecelni. Német jövevényszó valószínűleg, amelyet így elferdítettek. Sok kifejezés a körülöttünk lévő dolgokból táplálkozik. Alapvetően mosolyogtató ez a szöveg, jópofa, de az nem igaz, hogy ezek a kifejezések étellel kapcsolatosak. Ezek túlnyomó többsége metafora – tette hozzá a szakember.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerüljön ünnepi hangulatba, irány a fényárban úszó császárváros

Kerüljön ünnepi hangulatba, irány a fényárban úszó császárváros
Játsszon velünk és nyerje meg páros utazásunkat a MÁV november 24-i Élményvonatára Szegedről… Tovább olvasom