Délmagyar logó

2019. 04. 21. vasárnap - Konrád Még több cikk.

Folyosókat és irodákat díszítenek

Folyosókat és irodákat díszítenek
Összesen kétezernél is több festménye van Csongrád megyének és Szegednek, ám Nátyi Róbert művészettörténész szerint a két önkormányzati gyűjtemény jelentősen eltér egymástól. A megyei a dél-alföldi vonalra, míg a városi a kortársakra fókuszál.
Hazánkban az 50-es évektől vált szokássá, hogy az önkormányzatok műalkotásgyűjtésbe kezdtek, főként helyi tárlatok díjnyertes alkotóitól vagy kerek évfordulót ünneplő művésztől vásároltak festményeket. Csongrád megyében két markáns gyűjtemény létezik: egyik a megyei, a másik a szegedi önkormányzat tulajdonában van. Nátyi Róbert művészettörténész azt mondja, bizonyos átfedések ugyan vannak a kettő között, de mennyiségben és minőségben is más karaktert képviselnek.
 
Galéria kép

– A megye körülbelül félezer alkotást tudhat magáénak, ezekről néhány évvel ezelőtt egy reprezentatív albumot is kiadtunk, a szobrok kivételével. A művek alapvetően a 20. századi alföldi, dél-alföldi festészet törekvéseit mutatják be, például Tornyai János és Koszta József Kossuth-díjas magyar festőktől is láthatunk képeket, de a kortárs festők is megjelennek, például Fejér Csabától és Kohán Györgytől is vásároltak.
 
"Nem lehet nagyobb tárlat keretében nézegetni, sok műalkotást a raktárban tárolnak, hiszen nincs akkora hely, ahová kiállíthatnák azokat, és mind a 365 napon látogatható lenne."

A szegedi gyűjtemény mennyiségben nagyobb, de más világot képvisel, nem annyira koncepciózus. Több mint 1500 festményt tartalmaz. A több mint két évtizede működő Művésztelep mindig hagy itt alkotásokat, így több kortárs műve van a városnak, markáns szegedi vonalat képviselve. Mindkét önkormányzatnál tudatos vásárlások voltak, az elmúlt 30 év kiemelkedő alkotóit jól szemléltetik – részletezi.

A REÖK művészeti vezetője elmondta, 2013-ban a szegedi gyűjteményből, míg 2015-ben a megyeiből nyílt válogatott tárlat. Mostanság már eseti vásárlások vannak, de a műveket gondozni kellene, ugyanazzal a kitétellel, ahogyan a múzeumok teszik.
 
Galéria kép

– Egyharmaduk már muzeális anyagot jelent, Németh Józsefről például nem lehetne életmű-kiállítást szervezni a megye tulajdonában álló alkotásai nélkül. Leginkább az önkormányzatok falán lehet megszemlélni a képeket, folyósokat és irodákat díszítenek, de mégsem közgyűjtemények, mert nem lehet nagyobb tárlat keretében nézegetni, sok műalkotást a raktárban tárolnak, hiszen nincs akkora hely, ahová kiállíthatnák azokat, és mind a 365 napon látogatható lenne.

A szakma is az album által ismeri meg a megyei anyagot – teszi hozzá Nátyi Róbert, aki a városlakók és a Szegedre látogatók figyelmébe ajánlotta a megyei önkormányzatnál lévő Zoltánfy István-kollekciót és a Kohán-gyűjteményt is, míg a városházán a művésztelep festményeit emelte ki. A Szegedi Művésztelep idén 25 éves jubileumot ünnepel, ezért kiadvánnyal és nagyobb szabású tárlattal készül a REÖK.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az MSZP a Párbeszéddel együtt megszerezte a 20 ezer aláírást

Keddre megszerezte az EP-választáson való induláshoz a 20 ezer aláírást országos szinten az MSZP és… Tovább olvasom