Délmagyar logó

2019. 05. 25. szombat - Orbán Még több cikk.

Geretovszkyné Varjú Katalin: az ELI hihetetlen kihívás

Szeged - Mindenki, aki optikai elemeket, lézeralkatrészeket fejleszt, érdekelt lehet a szegedi lézerközpont építésében, működtetésében – mondja dr. Geretovszkyné Varjú Katalin lézerfizikus. Sorozatunkban hazánk kiváló tudósait, közéleti szereplőit kérdezzük arról, mit jelent Szegednek és Magyarországnak az ELI.
– Sokfelé van tapasztalat abban, hogy az ember tízemeletes házat építsen. Vannak olyan helyek a világon, ahol felhőkarcolókat építenek, mondjuk 100 emelet körül – így nézve az ELI szuperlézerprogram végső célja egy 5000 emeletes épület. Hihetetlen kihívás a tudósközösség számára – magyarázza dr. Geretovszkyné Varjú Katalin, az SZTE Fizikus Tanszékcsoportján működő MTA–SZTE Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

Annak a magyar csapatnak a tagja, amely az Európai Unió strukturális alapjához benyújtandó pályázat koordinálásán dolgozik. – A lézerfejlesztés az európai tudósközösség közös felelőssége – fogalmaz. A pályázatnak kisebbik eleme a tudományos rész, a nagyobbik a gazdasági, építészeti, jogi, üzemeltetési kérdésekkel foglalkozik – első körben arról kell meggyőzni Brüsszelt, érdemes létrehozni a szuperlézert, mert az fellendíti az uniós innovációt és a régió fejlődését.

– A másik két helyszín, Prága és Bukarest időben előttünk jár. Ha nyár elejére nincs kész a pályázat, az veszélybe sodorja a szegedi központ megépítését. A brüsszeli döntésre fél-egy évet várni kell, ezután kezdődhetnek a közbeszerzési eljárások, az építkezés, a lézer megalkotása. 2015-re kell elkészülnie a központnak – a tudósok felelőssége abban áll, hogy még a technológiát is ki kell dolgozni hozzá. Nagyon intenzív ez a tudományterület Európában, Franciaországtól Németországon át Angliáig. Európa a döntéssel, hogy hazánkban épüljön az egyik kutatóközpont, elismerte: Magyarországon van akkora tudományos potenciál, hogy képes egy ilyen beruházás megvalósítására – mondja Varjú Katalin, aki úgy került az előkészítésbe, hogy kutatási témája kapcsolódik az ELI tudományos irányához. Három évet töltött Svédországban, ott ismerkedett meg a szegedi lézerközpont specialitását jelentő attoszekundumos tudománnyal.

Ha nyár elejére nincs kész a pályázat, az veszélybe sodorja a szegedi központ megépítését – vallja a kutató. Fotó: Frank Yvette
Ha nyár elejére nincs kész a pályázat, az veszélybe sodorja a szegedi központ megépítését – vallja a kutató.
Fotó: Frank Yvette

– Nem biztos, hogy a szegedi lézerimpulzusok csúcsteljesítménye sokáig a legnagyobb bír maradni a világon, de megbízhatóság és felhasználhatóság szempontjából hosszú kifutása lesz az infrastruktúrának. Egy kutatónak sokkal fontosabb aspektus, hogy itt a nap 24 órájában dolgozhat, és mindennap megkapja a garantált paraméterű lézerimpulzusokat – vallja a szegedi lézerfizikus. Azt tapasztalja: a központ már most sok érdeklődőt vonz – „mindenki, aki optikai elemeket, lézeralkatrészeket fejleszt, érdekelt lehet".

Hogyan működik majd a szegedi lézerközpont? Lesz föld alatti és föld feletti része is, a lézernek helyet adó termek mellett majd a kísérletek helyszíneiként szolgáló célkamrák, illetve irodák, műhelyek is helyet kapnak, egy konferenciaterem mellett. A berendezések egy részének vákuum kell, és a kísérleti területek légkondicionált épületben helyezkednek el. „Tiszta szoba" körülményeket kell teremteni, ami a tudományban azt jelenti: megfelelő védőöltözetben lehet csak belépni – ahogy a sebészeket látjuk a filmekben. A lézernek rezgésmentes környezetre van szüksége, ezért várhatóan a földfelszín alá kerül. Hatalmas optikai asztalokat állítanak össze a kutatók, tükrökkel, kristályokkal, rácsokkal, elektrooptikai berendezésekkel – a lézertől vákuumcsövek vezetik a nyalábot a különböző emeleteken kialakított célkamrákba. A helyiségek általában ablak nélküliek, stabilizált hőmérséklettel, páratartalommal. Csak az üzemeltetéshez 50–100 fizikus kell – ezért hazánkban és Európában is nagyon nagy szükség lett lézerfizikusra.

Olvasóink írták

  • 15. öregvegyész 2011. február 22. 14:56
    „Miért szólok hozzá? Férjét tanítottam és az ember tanítványait szereti,félti és csak szépet és jót kíván életükre. Különben nem tanár- Nagyon büszke leszek,ha megcsinálják,mert akkor volt értelme munkámnak. De ma ma van, holnap meg holnap lesz és egy nap sajnos egy nap is nagyon hosszú ma már. A valóságot vágyainkkal összetéveszteni végzetes, Kívánom,hogy legyenek erősek ,higgyenek magukban és teljesüljenek vágyaik, ne csalódjanak. A mai élet kiszámíthatatlan és hazug. Élni kell,akarjanak,de ne csalódjanak.”
  • 14. kalkutta 2011. február 21. 22:29
    „Nehogy most már meg azon siránkozzunk milyen nagy a feladat!”
  • 13. szunyi 2011. február 21. 15:01
    „12, jozko

    Annyit füznék hozzá, hogy a fenntartása már csak és kizárólag EU-s központi kalapból megy.”
  • 12. jozko 2011. február 21. 14:39
    „Azt senki sem vitatta, hogy ez egy stratégiai fontosságú eszköz - lehet , majd...
    Az építés nyűge Szegedre hárul, a kivitlezők nem biztos , hogy szegedi cégek lesznek...
    Kemény uniós pályáztatás fogja aut megelőzni, és nem akármilyen kubikos csapat lesz a nyerő.
    A technikai eszközökre ugyanez vonatkozik:

    Fejlett, színvonalas eszközöket tőkeerős nyugati cégek tudnak ide gyártani!
    A nagy pénzek oda mennek!
    A beüzemelés után /teszem azt 5-7 év múlva/jelentkező eredményeket az akkori követelményekhez igatítva kell -és talán lehet is-jól fizető kutatások , projektek céljára leszerződni!
    A rndszernek addig is üzemeltetési költségei lesznek.

    Az Unió nem hülye azonnali aranycsináló gépet közösségi támogatással a kezünkbe adni!
    És még valamit: Stratégiai fontosságú eszköz kerül ugyan a kezünkbe-de három felé osztva!
    A közismerten jóbaráti, jószomszédi viszonyt ápoló Csehországgal és Romániával együttműködve ér igazán sokat!
    Szó nincs arról, hogy nagyot markolhatunk, vagy sakkban tarthatunk vele igazán bárkit is!
    Játszhatunk-a leosztott lapokkal!

    Persze lehet jó a lapjárás!
    Csak a hurrá-optimizmust nem értem!
    Ekkora pénz hozama egy kevésbé "kiugró" ágazatban régen kihúzná a legnagyobb problémáink méregfogának egyikét-másikát!
    De hát az ordít, akinek a foga fáj!
    Úgy látom, keveseknek kell fogászhoz menni...
    Amikor meg kell, majd ott lesz a lézer , igaz...?”
  • 11. frakk 2011. február 21. 14:22
    „Minden elismerésem Szabó Prof részére. Nem is a személyével van a gond.
    Nem látom a gyakorlatiasságot, a tetteket, és ezt főképp más személyekre bontanám.
    Az együttműködés csak egy kezdeti lépés..... de nem eredmény.”
  • 10. szunyi 2011. február 21. 13:34
    „9, frakk

    http://www3.u-szeged.hu/object.001f955c-0c1a-4c89-b635-a83893ec2d3e.ivy

    5 együttmüködés a Mol-lal
    1 együttmüködés a General Electric-kel

    jópár szabadalom
    pl.”
  • 9. frakk 2011. február 21. 12:59
    „Túlteng a sok konstruktív hozzászólás :))
    Stilisztikai hibák ragadják meg az emberek jó részét.
    A fő kérdés "aki optikai elemeket, lézeralkatrészeket fejleszt," ez ki lehet Szegeden?? Milyen sikereket ért el eddig?? Na erre nem fogunk választ kapni...........”
  • 8. N.P. 2011. február 21. 11:18
    „klj_54 2011.02.21. 11:11

    Néha én is úgy érzem: a fáról nem lejöttünk, hanem leestünk.....”
  • 7. klj_54 2011. február 21. 11:11
    „Hihetetlen, hogy milyen földhöz ragadtrak vagytok:(
    Ha mindenki így gondolkodott volna még ma is a fán csüngenénk!”
  • 6. babar 2011. február 21. 10:51
    „Akkor meg mért nem tudják leírni helyesen a nevét??
    Ennyi lenne a minimum!”
  • 5. szunyi 2011. február 21. 10:41
    „3, babar

    Üsse kókuszdió, legyen mindakettő Dr. (amúgy ez a valóság)

    Dr. Geretovszkyné Dr. Varjú Katalin”
  • 4. jozko 2011. február 21. 10:26
    „5000 emelet...
    Micsoda hasonlat!

    Apró, de kellemetlen tünet, hogy az oxigén gyakorlatilag már 5000 méternél elfogy.
    Affölött már csak speciális életben tartó eszközök és technikák szükségesek!
    5000 emeletnyi magasságban-12-15 000 méteren - pedig speciális hajtómű, hajtóanyag és sárkány kell-nekünk pedig nemhogy speciális , de a "kávédarálókhoz" elegendő naftánk is alig van..
    /az is főleg VIP csodaautók, helikopterek számára fenntartva/.

    "Ami volt köröttünk egy kevés zsiradék,
    Gyors hintóitokra mind felkenegeték"
    /idézet Arany Jánostól/

    Isten őrizzen attól, hogy a haladás útjába álljunk!
    De nálunk a már -másutt- széles körben alkalmazott tgudományok
    hasznosítása is gyerekcipőben jár-a compjuter nálunk s z á m í t ó gép /haszon kiszámító.../

    Arról van csupán szó, hagy a szélesebb rétegek biztonságos megélhetését célzó termelésről sem kellene megfeledkezni!
    Mert ilyen gyakorlatiatlan hozzáállással az 5000 emelet helyett a szegedi lézer könnyen a pincében marad!”
  • 3. babar 2011. február 21. 10:22
    „Most akkor a riportalany a doktor, vagy a férje??!! Gondolnám, hogy a riportalany, de akkor hol is kellene legyen a légypiszok??!!”
  • 2. szunyi 2011. február 21. 08:54
    „1, frakk

    Ja persze azért támogat az EU kb. 38 hasonló tudományos nagyprojectet, mert Szeged le akar belőle nyúlni 1-et, amúgy az egész tudomány csak egy bolsevista trükk és a számítógépen belül törpe emberkék rohangálnak papírfecnivel.”
  • 1. frakk 2011. február 21. 07:49
    „,,mindenki, aki optikai elemeket, lézeralkatrészeket fejleszt, érdekelt lehet".
    És aki nem fejleszt ilyen alkatrészeket??? -- az várjon 150 évet újabb más lehetőségre?? Szegeden jelentkezzenek már azon személyek akik eddig ilyen eszközöket fejlesztettek. Eddig nem hallottunk semmi tudományos eredményről. Rettentő kíváncsi vagyok pedig.
    "A pályázatnak kisebbik eleme a tudományos rész, a nagyobbik a gazdasági, építészeti, jogi, üzemeltetési kérdésekkel foglalkozik"
    Ezt úgy is fogalmazhatjuk az egész projektben elenyésző a tudományos terület jövője, a fő hangsúly a pályázati pénzek elosztásában alakul ki.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi iskola az ország második legökosabbja

Több mint ötszáz csapat közül a szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskola lett az ország második "legökosabbja". Tovább olvasom