Délmagyar logó

2019. 07. 21. vasárnap - Dániel, Daniella 19°C | 32°C Még több cikk.

Ha nincs elég cukor, jöhet a mustméz

Szeged - Ma az ország legnagyobb borfesztiválját ott rendezik, ahol nincsenek pincék, se komoly szőlőterületek - mondják a szegedi rendezvényről. Hetven éve még Szeged volt az ország második legnagyobb szőlőtermelő helye, ahol a cukorhiányt mustmézzel javasolta enyhíteni a város borászati felügyelője.
„...Mióta kóstoltam mustmézet, legszívesebben ipari mennyiségekben állítanám elő itthon" – írja a Táfelspicc nevű internetes gasztrooldal szerzője, Ács Bori. Az édesítésre használt, karamellás ízű sűrítményt állítólag a török konyha használja édesítésre évszázadok óta, de az új szegedi török étteremben, mint megtudtuk, nem tartanak belőle. Az interneten két decit ezer forintnál drágábban kínálnak. Jó néhány pincészetnél érdeklődtünk a borfesztiválon mustméz iránt, de a legtöbben nem hallottak róla. Mustot kínáltak helyette. Két helyen tudták, mi a mustméz, de nem készítik. Egy vállalkozó a Dugonics téren azt mondta: tavaly narancsbort kértek tőle ugyanitt – mostanra készített. Jövőre istenbizony lesz mustméze is.

Szegeden, a második világháború után viszont tényleg ipari mennyiségű mustméz előállítására tett javaslatot a város lelkes szőlészeti és borászati felügyelője, Pesthy Pál. A Délmagyarország 1945. augusztus 25-i száma írja: a tisztségviselő indítványozta a szegedi főispánnak, hogy a várható 200 ezer hektoliternyi mustból – mivel úgy sincs elég hordó – 50 ezer liternyit sűrítsenek mustmézzé. Az ő számításai szerint a sűrítmény kilója 300 pengőre jött ki, ez akkor sokkal olcsóbb volt a méznél és a cukornál, amiből hiány volt. Annak nincs nyoma a sajtóban, sem a levéltárban, mi lett a kezdeményezés sorsa a közellátási hivatalban. Valószínű, ha lett volna lehetőség az ötlet megvalósítására, és kiderül, hogy tényleg megéri a mustot sűríteni, végrehajtják.
Sok mindent kínálnak a szegedi borfesztiválon, kézműves sört, pálinkát, lekvárt és mustot is - mustmézet azonban nem találtunk. Ígérték: jövőre lesz. Illusztráció: Kuklis István
Sok mindent kínálnak a szegedi borfesztiválon, kézműves sört, pálinkát, lekvárt és mustot is – mustmézet azonban nem találtunk. Ígérték: jövőre lesz. Illusztráció: Kuklis István
Az 1897-ben született és 1975-ben elhunyt, szegedi születésű kutató, tanár és tisztviselő a legnehezebb időkben, 1943 és 1949 között dolgozott szülővárosában szőlészeti és borászati felügyelőként, főfelügyelőként. Neve gyakran előfordul a korabeli sajtóban. Maga is írt cikkeket a szőlőművelés aktuális munkáiról, homoki borversenyről számolt be, a minőségi bor előállítása mellett érvelt. Hetven éve jelent meg Gyakorlati borkezelés című szakkönyve, miután az előző, a szőlőművelést is tárgyaló munkája egy év alatt elfogyott.

A Kétszáz éves a szegedi bortermelés című 1947-es írásában olvasható az a maiak számára furcsa adat, miszerint 12 ezer holdnyi szőlőterülettel Szeged akkor az ország második legnagyobb szőlőtermelő városa volt. A tudós szőlész- és kertésziskola alapítását sürgette Szegeden, és nagyon bízott abban, hogy a háborús pusztulás után az egyéni gazdálkodás föllendül, meg lehet szervezni a közös permetszerbeszerzést, a jobb értékesítést. A történelem aztán nem csak a szegedi szőlőtermelés fejlődésébe szólt bele. Pesthy Pált a szakma ettől függetlenül számon tartja, születésének 100. évfordulóján megemlékezett róla a Borászati füzetek című szaklap. A 110. évfordulón pedig Szeged önkormányzata és a leszármazottak emléktáblát avattak egykori szegedi hivatala helyén, a Berzsenyi utca 3. alatt.

Vajon hogyan érezné magát a lelkes tisztségviselő ezekben a napokban a Széchenyi téren? Valószínűleg nem maradna távol a rendezvénytől. Abban az írásában, amely az italmérések tulajdonosait tájékoztatja a rájuk vonatkozó törvények praktikus betartásáról, megjegyzi: „Az igazi italmérőnek hivatásszerűen dolgozó borszakértő-
nek és lelkes borbarátnak kell lennie! A sör, pálinka és a bor örök harcában a bor mellé kell állnia, mert az előbbi kettő jóformán gyáripari termék, míg a bor évezredes barátunk, s a bortermelés sikere legalább 5-600.000 ember létérdekét érinti a legközelebbről."

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszavágyik a felhők közé Gergő - Új álmot hozott a tombolanyeremény a Wesley-iskola diákjának

Visszavágyik a felhők közé Gergő - Új álmot hozott a tombolanyeremény a Wesley-iskola diákjának
Pilóta leszek, ha nagy leszek - újságolta csillogó szemekkel Zsemberi Gergő, miután őt és családját sétarepülésre vitte Farkas Imre pilóta. Tovább olvasom