Délmagyar logó

2018. 12. 13. csütörtök - Luca, Otília -4°C | 4°C Még több cikk.

Hallgatásra ítélt szabad rádiók

Szeged - Bár az érvényben lévő hazai médiatörvény a független rádiózás lehetőségét és a véleménynyilvánítás szabadságát garantálja, ma Magyarországon az év eleje óta frekvenciamoratórium van, ami annyit tesz, hogy a felügyeleti szervek nem engedélyezik új rádiócsatornák indítását.

A hatóságok a digitális átállásra való felkészülésre hivatkoznak, a szabad rádiók – köztük egy szegedi –, és a hozzájuk csatlakozó civilszervezetek pedig tiltakoznak, protestakciókat szerveznek, petíciót nyújtanak be.

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének (SzaRáMaSzer) tagrádiói október 25-ére hirdették meg a szabad frekvencia napját, hogy így tiltakozzanak az általuk értelmetlennek tartott, január 1-je óta tartó frekvenciamoratórium, valamint a frekvenciagazdálkodás túlszabályozása ellen. A moratórium bevezetését a hatóságok a digitális átállással indokolják, annak ellenére, hogy a digitális rádiózás elindulása a rádiós műsorszórók tekintetében semmilyen technikai módon nem ütközik a jelenlegi FM-sáv használatával: a két technológia egymástól elkülönült frekvenciatartományokat használ. A tiltakozó akciókat szervezők javasolják: szűnjön meg az állami moratórium, és ezeken a sávokon is szólhasson műsor, illetve ne a frekvenciára hirdessenek moratóriumot, hanem a frekvencia – és vele a szólás – szabadságát korlátozó tényezőkre.

Szünetjellel tiltakoznak

Ma az országban 250 kisebb-nagyobb rádió működik, frekvenciához jutni pedig csak pályázattal lehet. A független rádiósok szerint legalább hatszor ennyi rádiónak lenne hely az éterben. Kovács Balázs, a pécsi Periszkóp rádió ügyvezetője, az országos tiltakozás egyik szervezője szerint annak, aki kisközösségi rádiót szeretne indítani, sok energiát és pénzt kell befektetnie. A szervezők tiltakozásuk jeléül a szabad frekvencia napján három kalózrádiót is indítottak: Pécsett, Székesfehérváron és a fővárosban. A pécsi kalózrádió egyelőre csupán szünetjelet sugároz. Azt mondjak, addig adják ezt a jelet, amíg a hatóság lehetővé nem teszi, hogy a szabad frekvenciákon bárki szabadon műsort sugározzon.

Szabad frekvenciáért demonstráltak a rádiósok. Fotó: Friedrich Uta
Szabad frekvenciáért demonstráltak a rádiósok.
Fotó: Friedrich Uta

A szabad frekvencia napja előtt két nappal a szervezők tudomására jutott, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) megkezdte a már korábban elindított, de be nem jelentett, vagyis „kalóz" rádióadók leszerelését, hivatkozva a szabad frekvencia napjára.

Rádióművészeti programok országszerte

A tiltakozók által szervezett szabad frekvencia napján az ország több városában – köztük Szegeden – zenei és rádióművészeti fellépéseket, köztéri akciókat, szakmai előadásokat, beszélgetéseket tartottak, amelyeknek elsődleges témája: mi történjék az analóg rádióspektrummal a „digitális átállás" korszakában.

Medvegy Gábor, a szegedi Rádió MI szerkesztője szerint az éterben mindenki számára elegendő helynek kell lennie: – Jelenleg ha megnézzük, melyek azok az adások, amelyek Szeged területén bárhol, bármilyen készülékkel foghatók az éterben, a hallgatók csupán a közszolgálati és a kereskedelmi rádiókat érhetik el. A városban működő közösségi rádiók adásait Szeged egyes részein hiába keresik, a kis vételkörzet miatt nem mindenhol érhetők el, hiszen az induláskor azok csak kisközösségi rádiós frekvenciára pályázhattak.

A digitális átállás bizonytalanná teszi a szabad rádiózás jövőjét.
A digitális átállás bizonytalanná teszi a szabad rádiózás jövőjét.

A szegedi rádiós elmondta: nem vágynak a nagy műsorszórókéhoz hasonló vételkörzetre, ám jó lenne, ha valamivel könnyebben elérhető lenne az adásuk azoknak, akik kíváncsiak rá. Az országban más kisközösségi rádiók is vannak hasonló helyzetben, ezért Pécsett javaslatot tettek ezen rádiók vételkörzet-növelésére, hogy a civil hangok valóban elláthassák feladatukat.

Az akció sikeres volt

Kovács Orsolya, a SzaRáMaSzer programvezetője szerint a hétvégi akciók elsődleges hozadéka, hogy a szabad rádiók sajtófigyelmet kaptak, hiszen jelenleg közel 70 ilyen rádiónak van szerződése az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT), vagyis az éterben is létezik egy civil szektor, aminek jót tesz, hogy bekerül az országos médiába. A rádióközi kapcsolatok erősítése mellett sikerként könyvelik el, hogy a pécsi demonstrációra, beszélgetésekre eljött Tímár János, az ORTT testületének szabad demokrata tagja, aki partnerként tekint a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetére.

A közeli terveket illetően Kovács Orsolya elmondta: a szervezet háromoldalú megbeszélést sürget az ORTT-vel és az NHH-val, a Periszkóp rádió pedig még több, a hétvégihez hasonló akciót szeretne. És persze szabad frekvenciát. Mindenkinek.

Olvasóink írták

  • 14. dova 2008. október 28. 22:47
    „Én is tuti többet hallgatnék Mi-t, ha nem kellene géphezkötődnöm MIatta, de erről már panaszkodtam személyesen egypárszor. :)”
  • 13. M. Gábor 2008. október 28. 21:47
    „Online adás és az elhangzott műsorok meghallgatásának lehetősége egyébként nálunk is van, de visszajelzések alapján többen hallgatják éterben - már ahol elérhető.”
  • 12. Medvegy Gábor 2008. október 28. 21:45
    „Sevenof9: az is egy technikai megoldás, használják is sokan, sőt, én is ezekben látom a jövőt. De pillanatnyilag ebből kiszorulnak azok, akiknél nincs otthon vagy a munkahelyen internet, vagy például ha séta közben szeretnéd hallgatni, ahhoz kéne 3G telefon, internetelőfizetés, ha autóban, akkor az autórádióval kéne még ugyanezt valahogy összekötni, ilyenje nem sok embernek van. Arról nem is beszélve, hogy egy rádió akár lehet egy faluban is, ahol nótát játszik (kalózként volt már ilyenre példa, egy nyugdíjas rádióműszerész csinálta), az ő közönsége pedig nem igazán internet-használó. És ha megvan a technikai lehetőség erre az FM sávban, akkor miért ne lehessen kihasználni? A nyilatkozat persze tartalmaz korlátot is, nem olyan adókról lenne szó, amit 30 km körben a kínaipiacos vevő penge minőségben behoz, hanem csak picikről, akkorákról, hogy akit érdekel, meg tudja találni.”
  • 11. Medvegy Gábor 2008. október 28. 21:22
    „Kristof: a közös közösségi rádiós terveket általában végigvisszük, mint ahogy az is a 2002 előtt működő néhány közösségi rádió érdeme volt, hogy legalább a kisközösségi rádiók megszülettek. Azóta már kb. 70 ilyen rádió lett az országban, tehát nem volt hiábavaló.
    Amúgy meg, hogy mit kapunk, először is a közösségi rádiók úgy néznek ki, hogy ahogyan más munka vagy suli után kertészkedik, vagy számítógépen játszik, vagy állatokat véd, mi rádiózunk. Pl. aki a drum´n´bass vagy épp a jazz zenét szereti, csinál drum´n´bass vagy jazz zenei műsort; aki az irodalomban járatos, irodalmit; akik a sportban, sportról ülnek be beszélgetni; aki járt sok helyen a világban, beszél az útiélményeiről, stb. Fogalmam sincs, hogy exhibicionisták vagyunk-e, vagy miért, de baromi jó érzés, hogy ez eljut emberekhez, akiket érdekel. Miért ne legyen erre másnak is lehetősége, akár könnyebben is? A szabadabb frekvenciaszabályozással kb ennyit kapunk, hogy lesznek még ilyenek, akiknek mivel nem kell gazdasági hasznot szerezniük és egyéb érdekek sem befolyásolják őket, tudnak ők is valamit adni annak a pár, nem tudom hány embernek, akiket se a kereskedelmi, se a közszolgálati rádiók nem tudnak kiszolgálni.”
  • 10. sevenof9 2008. október 28. 21:22
    „podcasting? online adas?”
  • 9. MIKE 2008. október 28. 21:04
    „Ha sikerülne a dolog (amire nagyon kevés esélyt adok), akkor jó volna mind a zeneileg (stílusok), mind a rádió jellegén belüli tematizálódás utján indulna el a dolog. De ennek már jó 10 évvel ezelőtt el kellett volna indulnia, amikor még az internetes szélessávú rádiók sehol sem voltak még, így mára már szinte semmi igény nem mutatkozna a közösségi rádiók földi analóg és/ vagy digitális sugárzása iránt. Részemről legalábbis évekkel ezelőtt mindent megadtam volna egy kevés reklámmal, nem kereskedelmi célzettal sugárzó pl. elektronikus zenei vagy alternatív rádióért, mostanra viszont abszolút nem érdekelne egy ilyen, ha ott van a Shoutcast stílusonként 500 adóval...
    Nem is beszélve a mai rádiókról, ha az üzemben vagyok, a kollégák miatt is muszály hallgatnom a folyamatosan ömlő reklámokat, és a vérgagyi zenéket.”
  • 8. kristof 2008. október 28. 20:21
    „kérdés: vajon meddig lesz kitartásuk a vélemények szabad frekibe juttatásához a közösségi rádiósoknak????
    Most ők akkor nem kapnak semmit ezért? hogy megy ez? Medvegy Gábor válaszolhatnál, vagy bárki akinek van erre válasza.”
  • 7. kis_vakond 2008. október 28. 19:54
    „A közösségi rádióknak nagyobb teret KELL adni, mert ott vannak lelkesek, akik egy-egy témát többször, alaposan is hajlandóak feldolgozni.
    Lehet azon vitatkozni, hogy melyik milyen színvonalon és hogyan valósítja ezt meg, de ami lényeges: olyan témák, amik az embereket érdeklik!
    Lehessen végre hallani is őket!
    Szegedre is kell ilyen rendezvény, mert sajnos kevés emberhez jut el, hogy egyáltalán léteznek ilyen jellegű rádiók!!!!!”
  • 6. Viti 2008. október 28. 16:47
    „Kedves Medvegy Gábor,

    örülök, hogy Ön még hisz a mesékben - vagyis a rádiós frekvenciapályázatok pontozásos elbírálásában.
    Sajnos már itt is régen a politikai érdekek érvényesülnek - vajon pl. Sopronban miért pályáztatták újra és újra KÉT ÉVEN KERESZTÜL a 94-1 MHz-et?!
    Ha nem egy jobbos vagy balos pályázó anyaga a legjobb (hogy épp melyik, az az ORTT-n belüli alkuk kérdése egy-egy adott város esetében), akkor érvénytelennek tekintik, és mindaddig újra és újrapályáztatják az adott frekit, amíg a favorit be nem fut.
    Ha másképp nem megy, végül valamilyen mondvacsinált indokkal kizárják a pályázók közül a pontozással le nem küzdhető független indulókat...

    Sajnos az elmúlt 10-12 évben így kiosztott frekvenciák története egy külön cikksorozatot, de inkább folytatásos regényt is megérne - de mivel kis hazánk politikai bábuinak önérzetét sértené, sok feljelentést vonna maga után...”
  • 5. Medvegy Gábor 2008. október 28. 15:24
    „3: Semmilyen csúszópénzeket nem kell fizetniük a kereskedelmi rádióknak, a frekvenciát pontozásos pályázattal lehet elnyerni (tervezett műsorszerkezetet, felajánlott műsorszolgáltatási díjat, ilyesmiket hasonlítanak össze a pályázóknál), vagy már működő rádiót lehet megvenni (mint a Plusz csinálta), utána pedig cserébe azért, hogy kereskedelmi tevékenységet folytatnak, komoly műsorszolgáltatási díjat fizetnek.
    Az viszont igaz, hogy a magyarországi médiaszabályozás eléggé kaotikus, lásd pl. a mostani frekvenciamoratórium. Ezért fontos, hogy a civilek is hallassák a hangjukat, hogy végre észrevegyék, hogy ilyen is van.”
  • 4. Medvegy Gábor 2008. október 28. 14:59
    „Az itteni helyzetet most sem mondanám mocsárnak, tekintve, hogy helyben készülő, színvonalas kereskedelmi rádiók működnek, miközben az országban sok helyütt a helyi rádiók helyett már Pesten készülő, hálózatos zenerádiók vannak minimális, vagy épp semmilyen helyi tartalommal. Nem is ez a probléma. A cikkbe már nem fért bele, mert kissé hosszúra nyújtottam, de lényeges, hogy a közösségi rádiózás nem ezekkel a rádiókkal akar szembemenni, hanem olyan tartalmakat szeretne bemutatni, amelyek ezekbe a rádiókba már nem férnek bele, pont azért, mert nem tartanak akkora érdeklődésre számot, hogy az hallgatók tízezreit, ezzel együtt hirdetőket vonzzon. A kereskedelmi rádiók hallgatói számára egy közösségi rádióban zavaróak is lehetnek a hosszú beszélgetések, vagy a jóval alternatívabb zenék, vannak viszont, akik pont erre vágynak, és ezt csak a kis, non-profit rádiókban találják meg, már ha tudnak fogni egy ilyen adót. És ha már egyszer nincs ennek különösebb akadálya, miért ne tudjanak?
    Ez nem a kereskedelmi rádiók hibája, nem az történik, hogy a 88 meg a Plusz hadonászik kézzel-lábbal, hogy márpedig ilyen ne lehessen, mert nem veszítenek emiatt piacot - aki kereskedelmi rádiót hallgat, annak a közösségi rádiók nem jönnek be és fordítva -, ez csak a törvényi szabályozás hibája, ami csak pici, néhol hallgatható frekvenciákkal ismeri el, hogy néhány embernek erre is lenne igénye.”
  • 3. jó 2008. október 28. 14:58
    „SzaRáMaSzer :))))))))
    Tökéletes név lenne drogprevencióval foglalkozó alapítványnak is :)

    Én maximálisan a kisközösségi rádiók pártján állok, de amíg olyan emberek vannak MINDEN pozícióban MINDEN területen, akik csak a saját érdeküket nézve cselekednek, addig SEMMI nem fog történni. Nem kerülne nekik semmibe frekvenciát adni, dehát a csóró kkrádiók nem tudnak akkora kenőpénzeket csúsztatni nekik mint a kereskedelmi népbutító zenegyilkos tevékenységet folytatóak.”
  • 2. dova 2008. október 28. 13:44
    „De szeretném, ha végre nem csak reklámrádió kapna teret Szegeden.

    Nagyobb hullámteret a RádióMi-nek!”
  • 1. Borgnine 2008. október 28. 12:25
    „Riszpekt! Ideje volna kimászni a nagy, dél-alföldi, három rádió uralta frekvenciamocsárból.

    Kalózrádiókat az éterbe!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három napig lobog a mécses lángja

Szeged - A színeset az idősebbek, a fehéret inkább a fiatalok viszik a mécsesekből – tudtuk meg a kereskedőktől a Mars téri piacon. Tovább olvasom