Délmagyar logó

2019. 01. 18. péntek - Piroska 1°C | 7°C Még több cikk.

Hanyatt esett a sajtó Junckertől

Az Európai Unió történetében először képviselők dönthettek az Európai Bizottság jelöltjéről. A keddi szavazásra lapunk munkatársát is meghívták. Megnéztük, hogy működik az uniós parlament, és mit csinál a szegedi képviselő.
Évente 42 napra a belgiumi Brüsszelből a franciaországi Strasbourgba költözik az Európai Parlament: a magyar mértékkel is jelentős, évente közel 60 milliárd forintba kerülő kirándulás egyik ülésnapjára Ujhelyi István EP-képviselő meghívására lapunk tudósítója is ellátogatott.

– Ott jön Juncker – kiáltotta az osztrák tévé, az ORF operatőre kedd délelőtt a strasbourgi parlament épülete előtt, amikor meglátta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság nagykoalíciós elnökjelöltjét. A tévés lelkes üdvözlését hatalmas zakó követte: az operatőr az épület közepén lévő szobor peremében hanyatt esett. A körülötte lévők jókedvűen megjegyezték, az osztrák média lefeküdt Junckernek. A fokozott sajtóérdeklődést az Európai Bizottság elnökválasztása okozta, közvetlen voksolásra még nem volt példa az Unió történetében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. José Manuel Barroso utóda nem fél attól, hogy a „rendetlenkedő
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. José Manuel Barroso utóda nem fél attól, hogy a „rendetlenkedő" tagállamok orrára koppintson. Fotó: MTI

Nem Magyarországot büntetik

Az Európai Parlament, Strasbourg híre két esetben jut el a magyarokhoz: ha kötelezettségszegési eljárás indul hazánk ellen, vagy ha a kormány megvédi Magyarországot attól az Uniótól, amelytől az ezermilliárdos fejlesztési forrásokat várja. Az, hogy az EP-ben sarokba állított óvodásnak érezhetjük magunkat, nem véletlen.

– Szinte minden ország ellen folyik uniós vizsgálat, de Magyarország vezető a jogsértésekben. Azt mondom, kőkeményen kell védeni az érdekeinket, de ha már elfogadtunk közös szabályokat, akkor azokhoz alkalmazkodni kell. Hogy Orbán Viktor is értse: a pályán belül kell focizni, úgy is lehet gólt lőni – mondta a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) frakcióülése után Ujhelyi István.
A szegedi MSZP-s politikus, aki egyben a közlekedési és idegenforgalmi bizottság alelnöke, állítja, küzd azért, hogy a Fidesz-kormány döntéseiért ne Magyarországot büntessék.

Strasbourg történelmi belvárosa a világörökség része. Az EP-ülések idején dugig telnek a szállások. Fotó: Segesvári Csaba
Strasbourg történelmi belvárosa a világörökség része. Az EP-ülések idején dugig telnek a szállások. Fotó: Segesvári Csaba

– A szocialista frakcióval azért dolgozunk, hogy megszorítások helyett munkahelyteremtéssel fejlődjünk. Javaslatot nyújtottam be, hogy a fiatalokat az uniós programokon keresztül ne csak 25, hanem 29 éves korukig támogathassuk. Lobbizom, hogy a szegedi ELI ipari parkjába neves cégek is betelepüljenek – mondta a képviselő. Ujhelyi István megjegyezte, hiába csak ketten képviselik a magyar szocialistákat, az S&D akár a zöldekkel együtt már komoly erő.

 Munkahelyteremtés, növekedés, méltányosság

Az EU 2014–2020-as programjának egyik legfontosabb pontja az Unió újraiparosítása. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kifejtette, a következő 3 évben uniós szinten a foglalkoztatás elősegítésére 300 milliárd eurót, mintegy 93 ezer milliárd forintot költenek. Ez a gigantikus összeg hazánk éves költségvetésének közel hatszorosa. Az EU célja, hogy az ipar a GDP 16 százalékáról 20-ra nőjön, elsősorban az autó- és a repülőgépipar, a mérnöki iparágak, az űripar, a vegyipar és a gyógyszeripar fejlesztésével.

Miközben a frakcióülésről a képviselők által csak „kirakatnak" nevezett közel 800 fős plenáris ülésre tartottunk, Ujhelyi elmondta, Jean-Claude Juncker autonóm egyéniség, biztost nevez ki az európai demokratikus értékek őrzésére. – Nem fél attól, hogy az orrára koppintson azoknak, akik nem tartják be az uniós normákat – hangsúlyozta Ujhelyi István.

A színfalak mögött döntenek

Mint ismert, az EU 28-akból mindössze ketten: Magyarország és az Egyesült Királyság kormányfője szavazott Jean-Claude Juncker jelölése ellen. A szegedi EP-képviselő a plenáris üléssel kapcsolatban megjegyezte, az igazi döntések a frakció- és bizottsági üléseken születnek.

Hogy „európaibb-e" az uniós parlament, mint a hazai? A célok szinte azonosak. Az EU 2014–2020-as programja magyar szempontból kedvező, hiszen munkahelyteremtésről, európai iparosításról határoztak a képviselők. A parlament működése is hasonlít a hazaihoz. Jean-Claude Juncker maratoni, több mint 40 perces beszédébe az angolok gátlástalanul belekiabáltak, a pfujolás sem maradhatott ki a vitából.

Az EB-elnök-választás legérdekesebb pillanata mégis az volt, amikor a kommunista párti görög Konstantinos Papadikis magához ragadta a szót, nem hagyta beszélni a függetlenek között helyet foglaló szélsőjobboldali francia Marine Le Pent. A görög „ámokfutásának" végül a teremőrök vetettek véget, és kikísérték a lázongó hellént. Le Pen végül elmondhatta, hogy „az európai projekt őrült, végzetes tervvé vált, az emberek pedig elfordulnak az Uniótól". A politikusnő tulajdonképpen egy francia város érdekei ellen beszél, ha nem lenne az EU, hoppon maradnának az egykori német város lakói.

Ujhelyi István, szegedi európai parlamenti képviselő szerint nem probléma, hogy csak ketten képviselik a magyar szocialistákat, ő a zöldekre támaszkodna. Fotó: Segesvári Csaba
Ujhelyi István, szegedi európai parlamenti képviselő szerint nem probléma, hogy csak ketten képviselik a magyar szocialistákat, ő a zöldekre támaszkodna. Fotó: Segesvári Csaba

Turistaként az ülésen és a városban

Az Európai Parlament nemcsak a politikusoknak, a turistáknak is érdekes. A látogatókat szigorú ellenőrzés után engedik a kör alakú, a Rajna csatornáján is átnyúló épületkomplexumba. Az érdeklődők a plenáris ülésterem karzatára is bemehetnek, ahol szinkrontolmács segítségével élőben követhetik a képviselők hozzászólását.

A Junckert támogató képviselők által csak történelminek mondott voksoláson így azok a külföldiek is érthették, mit kiabál az EP-elnök Martin Schulz, akik egyénként hadilábon állnak a némettel. A nyelvi problémákra a választás előtti pillanatokban Schulz is rájött, angolul próbálta a helyükre parancsolni a képviselőket. Megszólalását hangos éljenzés és taps követte.

A képviselőknek szinte semmi, a tudósítónak annál több ideje jutott a város felfedezésére. Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill-szigeten fekvő történelmi belváros, amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára. A farkatlan gólya Elzász jelképe, minden sarkon lehet kapni a piros csőrű madárból.

A csatornák szabdalta város igazi gyöngyszem, kávézói, teraszai meglepő módon még a magyar zsebnek is megfizethetők. Szállások tekintetében már akad probléma, ugyanis az EP-ülések idejére még a zajos tetőtéri lyukakért is 100 eurót kérnek éjszakánként. Nem véletlenül, az EP havonta egy hetet Strasbourgban ülésezik, a város szálláskínálata is ennek megfelelően változik.

Fotó: Segesvári Csaba
Fotó: Segesvári Csaba

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fogynak az evezőkészítők Velencében

Már csak négy mesterember látja el Velence több száz gondolását evezőlapátokkal. Tovább olvasom