Délmagyar logó

2019. 02. 20. szerda - Aladár, Álmos 1°C | 12°C Még több cikk.

Himnusz bácsi a Kárász utcán ijesztget

Szeged - Mit tudnak és mire kíváncsiak a turisták és az itt élők Szegedről? Sztorik a város nagyjairól egy idegenvezetőtől.
– Szegedet akkor is a sajátodnak érzed, ha tanulni jöttél ide, ha ide házasodsz, vagy csak nyaralsz itt néhány napot. Jó történetei vannak a városnak – fogalmazott Nyári Zsuzsanna, az Idegenvezetők Dél-alföldi Egyesületének tagja, akivel arról beszélgettünk, mi tetszik leginkább a turistáknak Szegeden, és mi az, amit az itt élők sem tudnak a városról.

– A vendégeink szeretik az Aba Novák-freskót a Hősök kapujánál, elámulnak a Dóm tér számain: 101 ívből álló árkádsor, 6 millió klinkertégla, a toronyóra kismutatója 2,3 méter, a nagymutató 2,7 méter hosszú. A zenélő órával pedig Magyarországon egyedül a Dóm tér az, amely a középkori egyetemi városok hangulatát vissza tudja adni. Az épületek, terek mögötti történetek még színesebbé teszik a látnivalókat, az árkádsoron például Ozorai Pipo fából készült szobra előtt el szoktam mesélni, hogy köszvényben szenvedett, az orvosok pedig gyógymódként azt javasolták: háljon minden este más nővel. Nem tudni, hogy használt volna-e, mert hűséges maradt feleségéhez, Borbálához. Aki végül túl is élte őt, bár szobrot csak férje kapott.



– A Szegedhez kötődő sztorik közül érdekes a matematikus Bolyai Farkas végrendelete, aki mindenkire két hasznos órát hagyott, amit kellemesebben eltölthetnek, ahelyett, hogy őt kísérik el a temetőbe. És ha már matematika: Dugonics András nemcsak az Etelka szerzője volt, de neki köszönhetjük a kör, szög, gyök szavakat is. Nélküle kernek, szegnek, gyeknek hívnák ezeket.

A szegediek közül is sokan rácsodálkoznak a Széchenyi tér Kárász utca felőli végén látható vas háromszögelési pontra. Pontosabban arra, amikor kiderül, hogy mi az a földből kiálló vas, amely mellett rendszeresen elsétálnak. Az árvíz utáni újjáépítéskor használták ezeket, 122 elsőrendű és több mint 720 másodrendű háromszögelési pontra függesztettek fel egy mérnöki hálót, amely a város belterületének kialakításában segített. Az árvíz kapcsán lehet beszélni az arról tudósító Mikszáth Kálmánról, aki veszélyesen mély fekvésű falunak írta le Szegedet, tőle pedig eljuthatunk a Roosevelt térre is, hiszen Theodore Roosevelt kedvenc regénye volt a Szent Péter esernyője, találkozott is emiatt Mikszáthtal. A város történetei egymásba érnek.
Nagy és hosszan mesélhető történet a Kárászéké. Kárász Miklós szegény nemesként érkezett a városba, majd ügyesen benősült a főbíró családjába. Unokája, Kárász Benő már Szeged főispánjaként Ferenc Józsefet és Sisit is vendégül látta házában. A császári pár érkezésekor amiatt aggódott a család, hogy Géza nevű mihaszna fiuk haza ne menjen a napok óta tartó dorbézolásból. De Géza éjjel hazaállított, és meglátva a császár testőreit kiabálva kérdezte, hogy ki engedte be „az osztrák bitangot" a házába. Szülei végül a kocsiszínbe zárták a császári pár tartózkodásának idejére. Géza egyébként hű maradt önmagához, az ő kezén elúszott a vagyon, és életét a szegénynegyedben élte le.

Nem minden szegedi tudja azt sem, hogy a Kárász utcán pénzbe került 1890 és 1950 között a padon üldögélés. A legtöbben persze felugrottak, amikor a pénzbeszedő közeledett, ezért is nevezték őt Himnusz bácsinak.
– Nagyon élveztük, köszönjük szépen – szólt egyik alkalommal Zsuzsához a kalauzolt társaság egyik tagja –, de az igazi az lenne, ha megtanulná mindezt ö-ző nyelvjárásban is.

– Tényleg jó lenne, de egyelőre ezen nem gondolkodom. Azon viszont igen, hogy temesvári, szabadkai utazásokkal lehetne kiegészíteni a szegedi látogatásokat. Aki Szeged iránt érdeklődik, értékelné ezeket a városokat is.

Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. Atlasz 2012. augusztus 04. 10:22
    „Kizárólag dr. Somorjai Ferenc kiváló idegenvezető, idegenforgalmi földrajztanár, szakíró, tankönyvszerző és plakátragaszó volt és jövendő nagyszerű és tévedhetetlen parthenogenetikus szövegeit kell közzétenni a Délmagyarban. Csak ő, és egyedül ő méltó Szeged város összes kitüntetésére. Hogy miért? No, itt a gubanc...”
  • 25. fiatlux 2012. augusztus 02. 23:04
    „24. tucat
    Gondoltam én is, hogy elírás. Tévedni emberi dolog, én is gyakran szoktam :)
    Önnek is jó éjszakát kívánok!”
  • 24. tucat 2012. augusztus 02. 22:03
    „23. fiatlux 2012.08.02. 21:04
    Először nem értettem, aztán megnéztem, mit írtam... Szakad a víz rólam a szégyentől! :$
    Nagyon hálás vagyok, hogy rám szólt! Komolyan!
    Köszönöm!

    Jó éjszakát! :)”
  • 23. fiatlux 2012. augusztus 02. 21:04
    „21. tucat
    Móricz az a drága jó Mikszáth :) Ráadásul adatgyűjtést végzett a környékünkön és több fejezetet is szegedi tartózkodása alatt írt meg.”
  • 22. macs 2012. augusztus 02. 17:23
    „20. baba60,
    tudsz valakit, aki még használja az eredeti szegedi tájszólást? Szerintem, ha az idegenvezető elkezd őzni, de az nem autentikus, akkor több kárt csinál, mint hasznot.”
  • 21. tucat 2012. augusztus 02. 15:38
    „Segítség! Őz űz!
    Félre tréfa: a szögediek nemcsak "őznek", hanem "űznek", sőt "úznak" is. :) Égyszerűen azért, mert jobban mögmaradtak ebbe´ a tájnyelvbe´ az ősi magyar fonémák (szótagalkotó magánhangzók), különösen a szótövekbe´ mög a szintaktikai jelentőségű toldalékokba´. A valaha zártabb magánhangzókészletre emléköztet például a még mindig hallható "ű" (´ő´) személynévmás, vagy a "túrú" (´túró´), de ugyancsak ezt igazolják a röndre hallható, mély hangröndű és zártan ejtött, elsősorba´ névszókhoz és névmásokhoz kapcsolódó, toldalékbeli magánhangzók is (boltbúl, elölrűl, hátulrúl; elemök, embörök, elemökrűl, embörökrűl; éngöm, tégöd, ű, űt, bennetök...). Fura mód, talán az észak-dunántúli (Pest környéki) dialektus hatására, égyes hangzók nem követik a tájnyelvi szabályokat, például tégöd, de bennetöket (´bennetököt´ lönne a követközetös hangalak), vagy őzek (´őzök´ helyött), őzet (tájnyelvileg ´őzöt´ volna, ahogyan pl. a kelet-erdélyi nyelvjárásokba´ az is, miként pl. öten helyött ´ötön´, de arrafelé is négyen, heten, stb.)...

    Érdekös ügy ez, az már biztos. Mög összetött is röndösen, ezér´ is nevettetött mög mindönkit errefelé annak idején az a Rózsa Söndör (!) sorozat, amelyik a drága jó Mikszáthunk regényébül készült.
    Na, akkó´ bakfitty? Az!”
  • 20. baba60 2012. augusztus 02. 10:40
    „8.NP1.
    Szerintem te keveset vagy igazi szegediek között, mert igenis nagyon sokan őznek. Tényleg nem az a tájszólás amit az ezeréves Rózsa S. filmben hallottunk. Az idegenvezető meg igenis őzzön. Passz!”
  • 19. Butikos 2012. augusztus 01. 19:58
    „18. tucat.
    ... lebuktam, nem vagyok előfizető! De köszönöm, megnézem! Eddig 1/1 a nem negatív hozzászólás...:) Ha a tájékozatlanságom miatt kapott jogos kritikát nem számítom...”
  • 18. tucat 2012. augusztus 01. 19:47
    „17. Butikos 2012.08.01. 19:37
    Igen, ez valóban jó ötlet. Annyira az, hogy időről időre meg is jelenik egy-egy, elég nagy terjedelmű, régi fényképeket is bemutató cikk a nyomtatott DM-ben. Ezeket én is nagyon élvezem. De itt, az online verzión is elérhető néhány archív csemege.”
  • 17. Butikos 2012. augusztus 01. 19:37
    „Szerintem ez egy jó témájú cikk. Nem celebekről, nem bűncselekményekről, tragédiákról szól. Vannak benne hibák? Ha sok más, a mindennapjainkat érintő dologban is ennyi lenne, sokan elégedettebbek lennénk - és itt nem egy agyműtétre gondolok, ahol nem fér bele ennyi sem. Igen, meg lehetett volna említeni a témában szakmailag elismert - és remélem a munkásságáért mások által is nagyra becsült - Somorjay Ferencet! Itt egy kezdő (?) idegenvezető publicitást kapó szárnypróbálgatását látjuk - szerintem. Gondolom a fent említett S.F. is kezdte valahogy. És lám! Bizalmat és lehetőséget kapott, ma pedig már büszkék lehetünk és vagyunk rá - remélem minden szegedi így gondolja. A tehetség utat tör magának, de ezt csak az idő és az utánunk következő generáció tudja majd megítélni. Mi ne tegyük meg ezt előre...! Inkább arra gondoltam, szívesen olvasnék egy cikksorozatot a régi Szegedről. Akár a fenti szereposztásban, akár minden héten bemutatkozhatna valaki, akit foglalkoztat a téma. Amatőrök is megmutathatnák nekünk, mit tudnak, kutattak fel. A kommentek is biztos vagyok benne sokkal több jobbító, és előremutató kritikát tartalmaznának, több türelemmel az arcukat vállaló szereplőkkel! Szigorúan politikamentesen. Nos?”
  • 16. tucat 2012. augusztus 01. 19:32
    „Jaj nekem! Mindenki olyan véresen komolyan veszi a részleteket! Jó, bizonyos helyen, bizonyos értelemben tényleg fontosak azok, és tényleg nem mindegy, hogy a dédmamám a Széchenyi téren, vagy a Kárászon üldögélt (pad)pénzért... :D
    De hogy ne csak komor helytörténeti vita legyen itt, elmondom, hogy aki nyitott szemmel és füllel jár, az bizony vidám, "ízös" helyi csemegékkel is táplálhatja a szellemét. Én például ezt, a Dankó nótából faragott, népies dalocskát leltem a város környékén (a forrást nem nevezem meg, nehogy lerohanják a néprajzosok; de remélem, a Modi átengedi két fejcsóválás között):

    Azt mondja a legény a szép mönyecskének:
    - Hallod-é tubicám, miről szól az ének?
    Adót szöd a város; a mi kutyánk páros!
    (De) Túl járok az eszén, mint a számlagyáros!

    Kis kutya, nagy kutya..., né tartsuk hiába!
    Fogjuk eke elé Szöged határába´!
    Selyöm hámot rája, chipöt a nyakába!
    Termeljön profitot, sokat, de már máma*!

    Néz a tápai csősz: - Ez itt mi a ló...(moderálva)?!
    Rávágja a legény: - Nem eb, hanem ló az.
    Szuszog szögény pára, (mer´) fölül a hátára:
    "Égyetlen nap alatt mögjött a ló ára".

    Lírai epilógus (koccintás előtt):

    Mint szellő a kertök alján, hűs tavaszon,
    A mönyecske lopva sündörög:
    - Enyém az eb, mögillet éngöm a haszon!
    - Tégödet? A kutya haszna? Mög!

    Én kérek elnézést! Térden állva! :D

    *már máma: itt a feslett nemi erkölcsre utaló, ´görbe´ jelentésű, latin eredetű szó határozóragos alakja áll az eredeti szövegben.”
  • 15. gubanc 2012. augusztus 01. 19:28
    „Helyös! A Kárászon még járt a villamos is. Van egy gyönyörű képeslapom is róla.”
  • 14. macs 2012. augusztus 01. 18:43
    „9. Traktato,
    azért nem mindegy, hogy egy idegenvezető pontos információkkal szolgál, vagy csak mesél. Azt mondod, hogy "Belvárosban a padok használatáért fizetni kellett, az lényegi információ, hogy a Kárász utcán vagy a Széchenyi téren, az részletkérdés." Közel se, mert akkoriban a Kárász utca még nem volt sétáló utca, padok a Széchenyi téren voltak.
    Lásd:http://fotojavitas.lapunk.hu/kepeslap_kuldes.php?u=76947&t=1&a=94108”
  • 13. ivando 2012. augusztus 01. 18:21
    „Gubanc, maximálisan egyetértek!!! Én is , ha helytörténeti tudásom fejlesztésére adom fejem, akkor igen is pontos adatokat várok el. MAjd én eldöntöm, hogy számomra mi fontos és mit jegyzek meg.”
  • 12. tucat 2012. augusztus 01. 16:34
    „Mögpróbáltam elképzelni Baba60 szövegét a kívánt stílusba´. Nehéz, mer´ például a nyílt, rövid "e" hangot nem lehet a magyar kiosztású billentyűzetön visszadni, a helyébe e*-t töszök, és ilyen lösz:

    "Szerintem mög igenis, az idegönvezetőnek úgy köllene beszélnie, ahogy mi, szögediek a mindönnapokba´ tösszük, mer´ a nem itt születötteknek és nem itt élőknek nagyon tetszik. Ezt tapasztalatbul tudom. Az őzés az e*gyik legszöbb magyar tájszólás. Az ország bármelyik részén mögismerik, és szívesen hallgatják."

    A*zé´ a* pa*lóc se rossz aam! Fülig ér a* szaam, ha* ha*llom!

    Mögbocsássanak az urak, de szerintem Traktatonak abba´ igaza löhet, hogy e*gy ilyesféle cikköcskébe´ nem az a lényeg, hogy szám szerint stimmöljenek azok a vasbul vert tárgyak. E*gy helytörténeti tanulányba´ mögvan annak a maga, gatyaszaggató jelentősége, de itt nem köllene azé´ e*gymásrul midjá´ le*tépni az ingöt, na. :D

    Somorjai Ferenc tanár úr pedig valóban kiváló művelője egyebek között az idegenforgalmi földrajznak is, és nem hinném, hogy alantas szándék okán maradt a neve említés nélkül. Inkább azért, amiért nehéz lenne megmondani, hogy hány, háromszögelési pontként is szolgáló vastárgy volt használatban 1939. augusztus 2-án 16:33:56-kor. :)”
  • 11. gubanc 2012. augusztus 01. 15:04
    „Robin! Messzemenően egyetértek. Már régen megérdemelne egy pro urbét, csak hát a politikusaink a tehetségteleneket favorizálták a városban. Aki náluknál butább, csak azt szeretik.”
  • 10. robinhood46 2012. augusztus 01. 14:19
    „Kedves .... szobor, a teljes nevet nem szívesen írom le, de azt szeretném leszögezni, hogy barátunk Dr. Somorjay Ferenc megérdemelné, hogy kimerítő ismertető jelenjen meg róla és munkásságáról a délmagyarban. Somorjay tanár úr annyit tett Szeged és az ország megismertetéséért, hogy mi is kifejezzük hálánkat és nagyrabecsülésünket. Sajnos Feri élete az utóbbi időkben nem egyszerű, buktatókkal és gáncsoskodással nehezített. Kívánjuk neki, hogy kapjon vissza abból egy keveset, amit ő adott Szegednek. És hagyja a politikát másra, ő prédikáljon Szegedről, az országról. Köszönjük, Feri. üdv. robin”
  • 9. Traktato 2012. augusztus 01. 14:17
    „Kedves gubanc,
    bocsánat az előbbi, kissé túlfűtött hangvételért. Nyilván nem mindegy, hogy hülyeségeket beszél-e valaki, de szerintem mindent a helyén érdemes kezelni. Hogy a vas háromszögelési pont, az lényegi információ, hogy hány van,vagy pláne hány volt száz éve, az részletkérdés. Hogy volt idő, amikor a Belvárosban a padok használatáért fizetni kellett, az lényegi információ, hogy a Kárász utcán vagy a Széchenyi téren, az részletkérdés. Nyilván aki helytörténettel foglalkozik, annak ezek is fontosak, de akinek ez az információ csak annyit jelent, hogy jé, tényleg, az nem követeli meg ezt a fajta pontosságot. Az egész csak annak a kérdése, tudjuk-e itt a jelenben, mi mire való. Az újság nem tudományos ismeretterjesztésre, inkább csak felszínes figyelemfelkeltésre, de ez sem értéktelen. Most hátha kettővel több vevője lesz egy alapos helytörténeti munkának.”
  • 8. NP1 2012. augusztus 01. 12:13
    „baba60 2012.08.01. 10:54
    Az itt születetteknek is csak elenyész része beszél ma már olyan "igazi őzős" tájszólásban, tehát ezt az idegenvezetőn ne kérjük számon.
    Ha a normál beszédmódját megerőszakolva próbál meg "őzni" akkor az olyan borzalmas lesz mint az "áldott emlékű" Rózsa Sándor c. sorozat.”
  • 7. baba60 2012. augusztus 01. 10:54
    „Szerintem meg igenis az idegenvezetőnek úgy kellene beszélni, ahogy mi szegediek a mindennapokban tesszük, mert a nem itt született és élőknek, nagyon tetszik. Ezt tapasztalatból tudom. Az őzés az egyik legszebb magyar tájszólás. Az ország bármelyik részén megismerik és szívesen hallgatják.”
26 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

25 évig nem kell fizetni az áramért

Mini naperőmű épült Bordányban: a 60 napelemet összekapcsolták a villamos hálózattal. Tovább olvasom