Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson -3°C | 10°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Szegedi sajtó, új szerepkörben

Húsz hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának nyolcvanadik állomása: 1989.

„Fölrúgva a hagyományos rendet beloptuk ide, a hagyományos belpolitikai témák hagyományos helyére az oktatást" – írjuk január 16-án.

Diákvezér és 100 forintos iskola

„Az elmúlt őszön" Szegedről indult diáktüntetések hatásainak föltérképezésére vállalkozunk. Az egy kolumnás összeállítás szerzői – Dlusztus Imre, Farkas Csaba, Nagy László, Sulyok Erzsébet – megszólaltatják „A diákvezér" Pikó Andrást, aki „egy megfontolt értelmiségi a századvégről". A tudományegyetem gazdasági igazgatóját, Szabó Dezsőt is, aki kijelenti: „Nem lesz szénszünet a JATE-n"; továbbá Lengyel Zsoltot, a „Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesét", aki szerint „Az informális párbeszéd légköre" jellemző, mert „keletkezett egy sereg fórum, ahol mindenki elmondhatta gondját-baját", de „forradalmi szempontból alig következett be változás".

„A Fidesz regionális szervezete, a főleg értelmiségieket tömörítő Szegedi Körgát Klub, az MDF szegedi elnöksége, a Szabad Demokraták szegedi szervezete kedden nyilatkozatot juttatott el a szerkesztőséghez, amelyben tiltakozásukat fejezik ki a Csongrád megyei KISZ-vezetőképző tulajdonjogának megváltoztatása miatt. A mintegy 10 hektáron levő, komplett oktatási központot a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága 100 forintért eladta a KISZ Központi Bizottságának" – írunk először az országos médiában később újabb szegedi botrányként tálalt „száz forintos iskoláról" január 18-án. Bátyi Zoltán megkérdezi a „két legilletékesebb – Csányi Zoltán, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Németh István, a MIK igazgatója" véleményét is. Elmondják: „teljes mértékben a társadalmasított felhasználás útját választják a jövőben is".

„Hol tart a Volán-ügy?" – ismételjük az olvasói kérdést január 23-án, mikor „H. M.", azaz Halász Miklós megírja az ügyről: a Népi Ellenőrzési Bizottság, vagyis „A neb vizsgál – az igazgató tiltakozik". „Sokan emlékeznek arra, hogy tavaly kiszivárogtattuk az egyik novemberi bejelentést, miszerint a Tisza Volánnál mérleghamisítást követtek el, így lehetővé vált, hogy egyes vezetők több ezer forintos prémiumot vegyenek fel…"

Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Pozsgay Imre. A párt köztársaságielnök-jelöltje fényképezkedik. Szegeden fesztivállal kezdik a kampányt Fotók: Enyedi Zoltán
Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Pozsgay Imre, a párt köztársaságielnök-jelöltje fényképezkedik. Szegeden fesztivállal kezdik a kampányt.
Fotók: Enyedi Zoltán

Tiszatáj – Tiszta táj?

„Helyi dolgaink még mindig nem a helyi lapokban kapnak nyilvánosságot" – írja Anderle Ádám január 16-i vitaindító cikkében, melyet szerkesztőségünk fölkérésére ír „Rehabilitáció új sebekkel?" címmel. Úgy véli: „ebben a méltatlan esetben a folyóiratnak és régi szerkesztőinek igazságot kell szolgáltatni". A vitaindító írás bevezetőjében emlékeztetünk: „Irodalmon kívüli szempontból, azaz adminisztratív döntést követően távolították el a Tiszatáj éléről 1986-ban Vörös Lászlót, Annus Józsefet és Olasz Sándort".

„Az első szegedi botrányok közé sorolják" sokan a Tiszatáj-ügyet – állapítja meg Raffay Ernő, a politikai szerepeket vállaló történész, akinek „Látkép, politikai háttérrel" című írását január 23-án a 16-i vitaindító cikkünkre reakcióként közöljük. Kijelenti: „Az elmúlt 5-10 évben nem csak Szegeden, hanem az egész országban a vezető elvtársak panamáiról beszélnek az emberek. (…)", azonban „a 80-as évek közepétől kiderült, hogy nem sikerült megsemmisíteni a nemzeti tudatot. A nemzet eszmélni kezdett: ebben az eszmélésben volt nagy szerepe a régi Tiszatájnak. A Kádár-korszak történelmi logikája szerint egy ilyen szellemű folyóirat pusztulásra volt ítélve". Ezekben az összefüggésekben: „a Tiszatáj-ügy nem volt más, mint egy vesztét érző vezető réteg erőszakos, vagdalkozó akciója".

„Emlékszem a 86-os nyárra, amikor a Tiszatáj körül hirtelen 'ügy' támadt" – írja január 27-én Tráser László, aki szerint „mintegy másfél hónapja, hogy határvonalhoz érkezett megyénk pártélete, s a korábban csak törések és botrányok által változó helyi közélet lassan elmozdulni látszik". Reméli: „egyszer csak eljutnánk oda itt mifelénk, hogy megbeszélnénk közös dolgainkat".

„Miért kell eltávolítani minden Tiszatáj-főszerkesztőt?" – kérdezi önmagára is gondolva Kaposi Márton február 10-én, mikor előre vetíti: „a süllyesztőgép visszaszámláló szerkezetét már beállították: október 31-én ér a nullához, akkor aztán a Tiszatáj jelenlegi szerkesztősége, természetesen főszerkesztővel együtt, szép csendben eltűnik. Egyelőre minden jel erre utal".
„Hatályon kívül helyezi az 1986. július 4-i és augusztus 29-i, a Tiszatájra vonatkozó határozatokat" és pártfegyelmit – tudósítunk a február 17-i címlapon az „MSZMP megyei végrehajtó bizottságának üléséről", zárjuk le a Tiszatáj - tiszta táj vitát.

„Fórum a nyilvánosság(hiány)ról" – írja Balogh Tamás, mikor február 13-án tudósít „a JATE auditórium maximumában lezajlott" találkozóról, ahol a helyi sajtó hat képviselője – Bátyi Zoltán, Várkonyi Balázs, Domonkos László, Sulyok Erzsébet, Dlusztus Imre, Tanács István – összegezi álláspontját". Immár „nem az a kérdés, kié lesz a pártiskola, hanem az, hogy a társadalom e nagy tudattalan tömegét ki világosítja föl. S ehhez kellenek az érvek, az együttműködési készség, tolerancia".

Párttitkár a püspöknél

Jeleskedik a politikai tisztulásban továbbra is az MSZMP itteni szervezete. „Első titkár a püspöknél" – kezdődik a február 17-i címlapon – szokatlan módon – az interjú, melyben Őrfi Ferenc adja vissza a sajtótájékoztatón elhangzottakat, ugyanis „páratlan találkozóra került sor tegnap, Szegeden, az Aradi vértanúk tere 2. szám alatt. A püspöki palotába érkező vendég Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, míg a házigazda Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke volt".

Cáfolják, de a politikai változás egyértelmű jele: „Apró Antal Csongrád megye 1. számú választókerületének képviselője lemondott mandátumáról". A február 18-i információból azért kiderül: a „Hazafias Népfront Szegedi Városi Bizottságának titkára, Kulcsárné Kiss Piroska (…) cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint a választópolgárok kezdeményezték volna Apró Antal vagy más Csongrád megyei országgyűlési képviselő visszahívását. Az valóban igaz, hogy az utóbbi időben a szegedi választópolgárok többször kérték Apró Antalt egy találkozásra és párbeszédre a bős-nagymarosi vízlépcső, az ország költségvetése és a parlament munkája ügyében. Ám a Budapesten élő honatya betegsége, kórházi gyógykezelése miatt több esetben sem tudott eleget tenni a meghívásnak".

„Mi foglalkoztatja a 33 éve zászlót bontott, egységesnek deklarált magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait? (…) A különböző érdeklődésű, érdekeltségű foglalkozású és gondolkodású fiatalok külön-külön, vagy egy nagy szövetségben, a konszenzus elvét betartva küzdjenek közös érdekeik érvényesítéséért, maguk és a most formálódó reformpárti társadalom javára?" – kérdezi a KISZ szegedi küldöttértekezletéről március 20-án tudósító Czakó János. Újabb szegedi politikai újítás, hogy „a KISZ utódszervezetének új nevére is döntés született elvetve a jelenlegit, és a baloldali ifjúsági szervezetek szövetsége elnevezést (…): magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége", azaz MSZISZSZ nevet javasolják majd a szegediek a kongresszusnak.

Terítéken a Délmagyar

„Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal között folytatott tárgyalások tegnapi fordulóján előre nem látható esemény történt. Az Ellenzéki Kerekasztal – közel két órás tárgyalás után, többször is konzultációs szünetet kérve – bejelentette, hogy határozatlan időre fölfüggeszti a tárgyalásokat, mivel úgy látja, hogy a másik tárgyalófél a politikai küzdelemben továbbra sem hajlandó biztosítani az esélyegyenlőséget" – tudósítunk július 26-án a nyári vakáció idején is forrongó helyi politikai életről. A fordulat lapunk sorsát is érinti, hiszen a tárgyalások ekkori témája: „a tömegtájékoztatásban megteremthető esélyegyenlőség".

A SZEK a „Délmagyarországban rendszeres és garantált terjedelmű megjelenést és a lap szerkesztésébe való beleszólást követel" – ismertetjük az MSZMP küldöttségének állásfoglalását, melyet Révész Mihály, Muncz Károly és Kissné Novák Éva ír alá. A párt értelmezésében: „a Délmagyarország 1945 júliusában a kisgazdapárti, a parasztpárti és a kommunista párti lapkoalíció felmondásaként, megegyezések alapján – és nem erőszakkal – jutott a magyar Kommunista Párt tulajdonába. A lap tehát 44 esztendeje folyamatosan az MKP, MDP, MSZMP orgánuma. A párt tartotta fönn, működtette, állami támogatást nem kapott, olvasottságát, elterjedtségét, népszerűségét pártlapként szerezte meg".

Az akkor 79 éves városi újság régmúltjáról nem esik szó, csak az MSZMP álláspontjáról, mely szerint „az olvasók becsapása lenne, ha a pártok közötti egyezkedés oltárán feláldoznánk a lap szerves fejlődésében kialakult karakterét". Kimondatik: „az MSZMP városi bizottsága a jövőben sem kívánja saját lapját átszervezni, politikailag megosztani, és lemondani azokról az előnyökről, amelyeket a fentebb vázolt társadalmi, politikai mozgások eredményeként szerzett".

A szerkesztőség álláspontját a július 27-i „Két tűz között" című belső vezércikkben Szávay istván főszerkesztő-helyettes összegzi. „Két tűz között vagyunk. Az MSZMP-vel legalább annyi vitánk van, mint az ellenzékkel összességében. Saját helyzetünk megoldását (…) nem az 'ellenőrzés' kiterjesztésében látom, annak 'sokoldalúvá' és 'plurálissá' tételében, hanem saját anyagi-szellemi önállóságunk növelésében. (…) Hitem szerint az olvasó véleményt és kommentárt vár az információk mellett egy laptól. (…) Ehhez viszont a lapnak véleményszabadsággal és egyértelmű elkötelezettséggel kell rendelkeznie."

Hírlappiaci, augusztus 17-i, a Szegedi Postaigazgatóságtól kapott statisztika szerint míg 1988 júliusában a Népszabadságnak 62 ezer 824, addig a Délmagyarországnak 59 ezer 973 előfizetője volt, ami 1989 júliusára az országos terjesztésű lap esetében 34 ezer 174-re olvadt, a Tisza-parti újság esetében pedig 49 ezer 97-re.

„Döntés a Délmagyarország státusáról" – tudósítunk szeptember 19-én az MSZMP városi bizottsága üléséről. „A pártbizottság igényli és a maga részéről biztosítja, hogy a lap önálló szellemi műhelyként dolgozzon. Tiszteletben tartja a főszerkesztő személyi felelősségét". A vb óhaja: „A Délmagyarország eddigi törekvéseit, hagyományit folytatva a párt reformelkötelezett irányzatával közösséget vállaló baloldali demokratikus néplapként működjön, amely nyitott a szocialista nézetek mellett a szociáldemokrata. A baloldali polgári radikális és liberális eszmék iránt is". „A hagyományos két helyi napilap további sorsát saját szellemi erejükre és egy vállalkozói szemléletű lapkiadó piaci helytállására kell bízni". A lapfej alatt és impresszumban szeptember 19-én – a korábbi „a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi lapja" megjelölés helyett – az olvasható: „Délmagyarország politikai napilap". A változást egy nappal később a szerkesztőség köszöni és köszönti a vezércikkben, melynek címe: „Kinyíló kapuk".

Kronológia: 1989

Január 1.: Magyarországon bevezetik a munkanélküli-segélyt. Február 11.: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága jóváhagyja a többpárti politikai rendszerbe történő „fokozatos és folyamatos" átmenetet. Március 22.: Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása. Április 4.: Magyarország felszabadításának napja utoljára számít állami ünnepnek. Április 22.: Feloszlik a KISZ. Április 25.: Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról. Május 13.: A Németh-kormány azonnali hatállyal leállíttatja a nagymarosi vízi erőmű építését. Május 28.: Lezárul a szovjet szárazföldi erők 1989-re bejelentett magyarországi csapatcsökkentése. Június 16.: A kivégzett Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós ünnepélyes újratemetése. Július 6.: Meghal Kádár János. Augusztus 19.: Kezdetét veszi Sopronnál a Páneurópai Piknik, amelynek keretében a nyitott határszakaszon tízezernyi NDK állampolgár menekül át nyugatra. Szeptember 10.: Magyarország megnyitja nyugati határait. Október 23.: Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot. November 21.: Németh Miklós a Parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról. November 26.: Négy igenes népszavazás Magyarországon. December 25.: Kivégzik Nicolae Ceauşescu román kommunista elnököt és feleségét Bukarestben.

Arcél: Annus József (1940–2005)

„December 20-án szőregi földbe temették Annus József hamvait. Először került író a szőregi temetőbe – kezdi a Szőregélő 2006. januári számában nekrológját Péter László. Az irodalomtörténész megemlékezik Annus Józsefről, aki „1940. május 6-án Nispöklelén, a mai Maroslelén született földműves családban. 1959-ben a szegedi tanítóképzőben szerzett oklevelet, s ősztől Királyhegyesen kezdte pályáját. Ugyanitt kezdett el tanítani a szőregi rózsakertész Lengyel János (1908–1948) és az óvodai dajka Papp Zsuzsanna (1913–1979) lánya, Lengyel Zsuzsanna (*1939). Megismerkedtek, összeházasodtak. 1961-től Nagylakon tanítottak, 1968-ban pedig Szegedre kerültek, mert Annus József a Csongrád Megyei Hírlap, 1970-ben pedig a nagy múltú szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj segédszerkesztője, 1971-ben olvasószerkesztője, 1972-ben főszerkesztő-helyettese, 1989-től 1996-ig főszerkesztője lett." Közben azonban a Délmagyarországban is jelentek meg írásai – például 1974. november 19-én Bolyai Szegeden? címmel. „Tanítóból úgy lett újságíró, hogy elbeszéléseket kezdett írni a megyei lapba meg a Tiszatájba." Péter László azt is megemlíti, hogy Annust „1986-ban a Kádár­rendszer irodalompolitikájának botrányaként az akkori szerkesztőséggel együtt" „leváltották, a szegedi múzeumba száműzték. A rendszerváltoztatásig. Rehabilitálása után lett főszerkesztő, 1990 és 1998 közt országgyűlési képviselő, 1996 és 2000 közt a Szabad Föld főszerkesztője." Első írása a Tiszatájban 1958-ban jelent meg, „elbeszéléseinek első gyűjteményét kötetben Pányván címmel 1977-ben adták ki. Utána sorjáztak könyvei." „Írói világa elsősorban a paraszti élethez és az onnét származó értelmiségiek sorsfordulóihoz kapcsolódik" – idézi Vörös László jellemzését a nekrológ. „Annus József írói munkásságát 1990-ben A Magyar Művészetért Alapítvány Díja, 1993-ban Tamási Áron-díj jutalmazta. (...) A szervezetében lappangó tüdőrák hirtelen tört rá, s még amikor december elején a deszki kórházba került, orvosai is hittek javulásában. Váratlanul vált állapota válságossá, és ragadta el a halál december 10-én. Kívánságára csak családja körében helyezték örök nyugalomra feleségének szülei mellé..."

Süllyed-e még az új klinika?

„Az utóbbi évek legnagyobb egészségügyi beruházása, a szegedi 410 ágyas klinikai tömb váratlan süllyedése okozta rendkívüli helyzetben a Szociális és Egészségügyi Minisztérium miniszteri biztost állított – még tavaly – az építkezés élére" – emlékeztet január 24-én „K. K", azaz Kalocsai Katalin. Kérdéseire „Orbán Antal, a Metró Közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalat gazdasági igazgatója" elmondja: a – Somogyi Károlyné felvételén látható – új klinikai tömb „mikrocölöpös megerősítés után (…) ezredmilliméterekben kifejezett sülyedése csökkent és várhatóan, az elkövetkezőkben nem mérhető nagyságrendűvé szelídül". Augusztus 5-én azt híreljük.: „tegnap, pénteken délelőtt zárómegbeszéléssel ért véget a 410 ágyas klinika ötnapos próbaüzemelése. A SZOTE rektora bejelentette: a próbaüzem tapasztalatai alapján a létesítményt az egyetem nem tartja üzembe helyezhetőnek, és így rendeltetésszerűen működtethetőnek. A fővállalkozó Medinvest képviselője a próbaüzemet sikeresnek tekintette. Közel kétórás vita után kompromisszum ugyan született, de új és használható klinika még mindig nem."

Piros betűs március


„Piros betűs március. 1848 forradalmaira emlékezett az ország" – kezdődik március 16-án, csütörtökön a három kolumnás tudósítás. A szegedi ünnepségek dióhéjban: „két nagyobb ünnepségsorozatot tartottak a 141 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve. A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága, Szeged megyei Város tanácsa, az MSZMP és a KISZ Szeged Városi Bizottsága központi ünnepségét délelőtt 10 órától rendezte a Klauzál téren, ahol beszédet mondott Grassely Gyula akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, s ezt követően a Szegedi Nemzeti Színház művészei adtak műsort, majd a Kossuth-szobor talapzatánál helyezték el a megemlékezés koszorúit. (…) Az új politikai szerveződések közül a szegedi galiba Kör, a Körgát Klub, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda és Polgári Párt, valamint a magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetei ünnepi megemlékezésüket délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Múzeumnál kezdték. Ezt követően végigvonulva a belváros egy részén" – látható Enyedi Zoltán felvételén – „a Dugonics térre mentek, majd ünnepségük a Kaluzál téren fejeződött be". Lapunk korabeli fotói bizonyítják: „Több ezren hallgatták a Klauzál téren Garssely Gyula ünnepi beszédét. (…) Raffay Ernő Kossuthról is szólt. (…) A múzeum előtt Király Zoltán beszélt (…)".

Újra megnyílik a zsinagóga

A szegedi zsinagóga felújításáról július 14-én Nyilas Péter ad címlapos pillanatfölvételt. „A zsidó időszámítás 5749. évében véget ért a munka 10 éves szakasza, elkészültek a rekonstrukció nagy részével.


A tető bádogtornyai, növénymintákat idéző díszítései, csipkéi, a csatornák vízköpői – amelyeket újra el kellett készíteni – mestermunkára vallanak. Ismét a helyén van a világot szimbolizáló kupola üvegburkolata, amely a csillagos eget arany és kék színben mutatja, középen a Dávid-csillaggal. Az oldalfalak ablakait is kivilágították, így újra a maguk teljességében ragyognak a zsidó liturgiai év üvegre festett eseményei (…)"


Napi hírek

Mini szakácskönyv. „A 6X4-es könyvmanó borítóján színes ételfotó, rajta kis arany betűkkel: Gregor József-Varga Antal: Ízről ízre. A kolofon tanúsága szerint az MTESZ Minikönyvklub tagjai a Szegedi nyomdával köösen készítették. (…) Az egyes receptek példásan áttekintehtő tördeléssel sem hosszabbak 30 sornál" (január 5., csütörtök).

Videoújság. „Laptársunk született január másodikán – igaz, ezt képpel és hanggal 'írják' kollégáink a szegedi körzeti tévéstúdióban. A Del-Alföld videoújságját a TV 1 sugározza egyelőre hétfőnként és szerdánként a délutáni műsorkezdés híradójaként" (január 9., hétfő).

Jégkorong bajnokság. „14 évet kellett várni arra, hogy Szegeden ismét bajnoki jégkorong mérkőzést játszanak. Bemutatkozott az OB II-ben szereplő szegedi együttes. A Tisza-parti fiatalok ugyan vereséget szenvedtek, ám nem vallottak szégyent, lelkesedtek, akratak" (január 10., kedd).

Megyei tanácselnök. „A megyei tanácselnök helye, lemondás következtében, tavaly decemberben megüresedett. (…) A megyei tanács végrehajtó bizottsága" február 23-i rendkívüli ülésén dönt. A három jelölt: Bódi György, Lehmann István, Szabó G. László (február 14., kedd). „Lehmann Istvánt választották a megyei tanács elnökének" (március 1., szerda).

Robbantással fenyeget. „Robbantással fenyegetődző telefonálót fogtak el a rendőrök az előző délután." Szaporodnak az ilyen esetek: „A Marx téri autóbusz pályaudvart kétszer, a Tömegcikk-készítő Ipari Szövetkezetet, a Csomiterv, a sajtóház, a gedői iskola, a Tisza Gyöngye étterem, a makói autóscsárda és az ottani ABC egy-egy alkalommal lett 'bombariadó' miatt szóbeszéd tárgya" (február 22., szerda). „Németh János felrobbantással fenyegette a Nívó Faipari Szövetkezetet. A Városi Bíróság gyorsított eljárással tárgyalta a 47 éves" szegei férfi ügyét. „Három hónapra ítélték" (február 24., péntek).

Innovációs park. „Harmadik éve, hogy létrejött a Szegedi-Délalföldi Innovációs park, szinte egy időben az összes többi hazai társával, a budapestivel, a veszprémivel, a miskolcival, a debrecenivel és a paksival. (…) Feladata a térség biotechnológiai eredményeinek ipari, mezőgazdasági hasznosítása lett volna. (…) Eddig 'csak' menedzselt: témákat vizsgáltatott meg, gazdasági számításokat készíttetett, partnereket hozott össze" (március 2., csütörtök).

Fim a szegedi márciusról. „Március 8-a óta a Movi Fórum filmstúdió stábja Szegeden ütött tanyát és megkezdte a március 15. előkészületeinek, majd az ünnepségnek celluloidszalagon történő rögzítését" (március 13., hétfő).

Celladam. „A Celladam-cseppet januártól felvették a gyógyszerhatású termékek listájára, februárban pedig kiadták a forgalomba hozatali engedélyt." Péter Szilveszter Csongrád megyei főgyógyszerész elmondja: „hamarosan kapható lesz a celladam-csepp", a „legrettenetesebb kór ellenszere" (március 17., péntek).

Glatz Klebelsbergnél. „Glatz Ferenc művelődési miniszter (…) a József Attila Tudományegyetemen tett rövid látogatása után a Horthy-rednszer egyik igen pozitív személyisége, kultuszminisztere: gróf Klebelsberg Kúnó síremléke előtt tisztelgett a dómban, majd Gyulay Endre megyéspüspökekl folytatott eszmecserét" (július 6., csütörtök).

Tisztelet Kádárnak. „Kedd délutántól Szegeden, a Tisza-parti MSZMP-székházban fölállított gyászfalnál virágokkal és néma főhajtással tisztelegnek az elhunyt Kádár János emlékének a város polgárai. A temetés napjáig, péntekig naponta reggel 8-tól este 7-ig róhatják le kegyeletüket" (július 13., csütörtök).

Zsolnay. „Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Zsolnay Porcelángyár Zsolnay márkaboltját 1989. július 1-jén a Károlyi u. 4. szm alatt megnyitottuk" (július 26., szerda).

Bálint Sándor-szobor. „Tegnap felavatták Bálint Sándor szegedi néprajztudós portrészobrát az alsóvárosi Mátyás téren. Szeged hivatalos vezetése a város egykor kitagadott fiát ezzel a gesztussal fogadta vissza. Az avatáson Csonka István tanácselnök mondott ünnepi beszédet és Ilia Mihály irodalomtörténész emlékezett Bálint Sándorra", a legszögedibb szögedire (augusztus 2., szerda).

Evezős világbajnokság. „Ezt is megértük! Világbajnokság házigazdája lehet Szeged. Az ifjúsági evezősük randevúznak ma délelőttől vasárnap délutánig a gróf Széchenyi István evezőspályán. (…) Az V. ifjúsági vb-n 29 nemzet 610 versenyzője várja a rajtot. A férfiaknál 116, a nőknél 64 hajóegység indul 14 versenyszámban" (augusztus 3., csütörtök).

Kábítószer-tarnzit. „Sajnos igaz, mondja Hollósi György rendőr őrnagy, az ORFK főelőadója. A külföldön, elsősorban Nyugat-Európában történt, nagyobb kábítószer-lefoglalások körülményei, illetve az Interpol felderítési adatai alátámasztják, hogy országunkon keresztül halad a közel-keleti kábítószer-termelő, valamint a nagy felvevőpiacokkalrendelkező országok közötti, 'tartalék' tranzitútvonal" (augusztus 8., kedd).

Egyetem a Rákóczi téren. „A Rákóczi téri volt pártszékház" „a várhatóan egy év alatt lezajló átalakítási folyamat végén" az egyetemé lesz. Bodnár László, a JATE rektorhelyetetse elmondja: „most végre az ország második legnagyobb tudományegyeteme is kap fejlesztési lehetőséget" (szeptember 2. szombat).

Petőfi-csontok? „Már egy hónapja zajlik a vita a Burját Autonóm Köztársaaság Barguzin településén feltárt csontvázzal kapcsolatban", amit az expedíciót anyagilag támogató Morvay Ferenc Petőfinek tulajdonít. Farkas Gyula egyetemi tanár szerint azonban „a csontok még nem beszéltek" (szeptember 2., szombat).

Erdély-körök tanácskozása. „Szombaton és vasárnap tartották Szegeden a JATE Bölcsészettudományi Karán az Erdély-körök első országos tanácskozását. A rendezvénysorozat elős napján Király Zoltán és Raffay Ernő országgyűlési képviselők elnököltek, s Szűrös Mátyás, a parlament elnöke tartott megnyitó beszédet" (szeptember 4., hétfő).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Műtéti stop a klinikákon

Szeged - Ismét átütemezik a tervezett műtéteket a szegedi klinikákon: a halasztható beavatkozásokat… Tovább olvasom