– Október óta tudom, hogy az utcára tesznek. Ahogy lejárt a moratórium, március 4-én jött a végrehajtó, a rendőrök felügyelete mellett kiürítették a szegedi lakásomat. A maradék bútoromat Szatymazra, egy telekre szállították, most lefóliázva várják sorsukat. Én az utcán élek, egy garázsban tartom az ételemet, apróbb dolgaimat – mesélte Vargáné Bajusz Irma. A két szívinfarktuson átesett rokkantnyugdíjas asszony 2006-ban eladta lakását, majd egy szatymazi házat vásárolt. Kiderült, hogy a szatymazi ingatlan rosszabb állapotú, mint gondolta, bíróságon próbálta a szerződést érvényteleníteni, miközben visszaköltözött egykori szegedi otthonába. 7 év pereskedés után, a bíróság döntésének megfelelően kilakoltatták, jogszerűtlenül élt egykori lakásában.

Vargáné Bajusz Irma – nemrég még volt fedő a feje felett. A szerző felvétele

Március elsejével véget ért a kilakoltatási moratórium, több újságban is megjelent: 111 ezer család lakását fenyegeti kényszerértékesítés. Bár a kilakoltatásokról általában a devizahitelesekkel kapcsolatban szoktak beszélni, ők még mindig nem jelentek meg tömegesen a végrehajtóknál. A PSZÁF adatai szerint a bankok és a kormány tavalyi megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvótának csak hetven százalékát használták ki a pénzintézetek. A megállapodás értelmében 2013-ban a 111 ezer lakásból mindössze 4 százalékot árverezhetnek el a bankok. Csongrád megyében 3956 ingatlanból is csak 179 kerülhetne kalapács alá.

Moratóriumhosszabbítás? Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa javasolja: 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén hatályát vesztett – a lakáshiteleseket, illetve a közműtartozást felhalmozókat érintő – kilakoltatási moratóriumot, és ez a határidő a tárgyalások menetétől függően további 45 nappal meghosszabbítható legyen. A Magyar Bankszövetség jelezte: tekintettel a már bevezetett és működő adóssegítő konstrukciókra, valamint a hagyományosan méltányolt időjárási adottságokra, hibás eszköznek tartja a kilakoltatási moratórium tavaszi/nyári fenntartásának lebegtetését. A sajtóban bejelentett egyoldalú kezdeményezés véleményük szerint ellentmond a kormánnyal kötött korábbi megállapodásnak, a gazdasági kiszámíthatóságot csökkenti, ezért azt nem támogatják.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint a bankok nem erőltetik a kilakoltatásokat. – Az elmúlt években a végrehajtási ügyek döntő többsége közüzemi tartozás, be nem fizetett bírság, magánhitel vagy számlatartozás miatt indult el – mondta Schmidt Zoltán. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnökségi titkára szerint a kilakoltatások esetében 15-20 százalék kapcsolódik a devizahitelezéshez, az arány pedig vélhetően idén is hasonlóan alakul. Megjegyezte, árverésig a devizahiteles ügyek tizede sem jut el, kilakoltatásig csak a töredékük. 2011-ben a közel 40 ezer kitűzött árverésből mindössze 2769 ingatlant értékesítettek, beleértve az ipari és egyéb ingatlanokat is. Statisztikáik szerint 2012-ben az ingatlanárveréseket követő kilakoltatások száma 250 alatt maradt. A moratórium végeztével sem emelkedik meg ugrásszerűen a kilakoltatások száma. – 2012-ben Csongrád megyében 17 ezer 910 végrehajtás indult, és mindössze 8 esetben történt kilakoltatás. Véleményünk szerint a kilakoltatások száma stagnálni vagy csökkeni fog – közölte a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara. Hozzátették, kilakoltatásra leghamarabb a végrehajtási eljárás elindulása után 1 évvel kerülhet sor, de tapasztalataik szerint ez általában több év szokott lenni. A kilakoltatásoknál eljáró végrehajtóknak nincs joguk mérlegelni az ügyek hátterét.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) adatai szerint országosan 3560, míg Csongrád megyében 2013-ban 128 lakást jelöltek árverezésre. 2011 vége óta 611 ingatlan került megyénkben kalapács alá.