Délmagyar logó

2019. 05. 23. csütörtök - Dezső Még több cikk.

Kesselyák Gergely: A zene legyen az enyém

Kesselyák Gergely: A zene legyen az enyémKesselyák Gergely A bolygó hollandi című Wagner-opera próbáján a Dóm téren. Fotó: Karnok Csaba
Szeged - Mit jelent számomra a szabadtéri? Másfél évtizedet az életemből - Kesselyák Gergely karmester, rendező és a szegedi szabadtéri korábbi művészeti vezetője mesél az operáról, a Dóm téri előadásokról és Wagnerről.
– Minden városnak szüksége van egy emblematikus rendezvényre, színházra, ami a zászlóshajója lehet – állítja Kesselyák Gergely, aki 2004 óta a szegedi szabadtéri fontos alakja, 2005 és 2012 között pedig művészeti igazgatója volt. Idén a nyitóprodukciót, A bolygó hollandit dirigálja, amely az első Wagner-opera a csillagtetős színházban.

– Jogos a kérdés, hogy eddig miért nem játszottunk Wagnert – tűnődik el a karmester. – Hiszen pont A bolygó hollandi kiált a szabadtérin is megvalósítható látványért. Talán Wagnert úgy könyvelték el, hogy léteznek a rajongói, akik a világ végére is elmennek meghallgatni, a többi operaszerető nézőnek pedig nem feltétlen kedvence. Szerintem ez mesterséges dolog, a zene fantasztikus, a háborgó tenger, a misztikus világok találkozása pedig olyan nagyszabású téma, ami igenis való a Dóm térre.

A megszokott vizektől messzebb hajózik Szabó Máté a rendezésben, az űrbe helyezi a hosszú útra kárhoztatott hollandit.

– Nagyon igaza van Máténak az újszerű koncepcióval – ismeri el Kesselyák Gergely, aki már rendezte többek közt a Nabuccót és a Turandotot.

– Nem azért helyezi máshová a történetet, mert nem tudná, hogy a tengeren játszódik, jó zenészként pontosan hallja a hullámok morajlását. Ám a zenés színházban a zene olyan hatalmas erővel bír, hogy minden más eszköz csak silányabb megfogalmazása, illusztrációja lehet az eredeti zsenialitásnak. Márpedig az illusztráció nem művészet, valami mögöttest akarunk hozzátenni Wagner mondanivalójához. Ettől függetlenül a közönség szereti, ha kicsit illusztrálnak neki.

A szerzői színpadképtől, megszokott kottaolvasástól eltérés nem újdonság Kesselyák Gergelynek sem: a Nabuccót a zodiákus jegyek közé rendezte, a szabadtérin 2010-ben Kerényi Miklós Gábor Carmenjébe saját rendhagyó zenei ötleteit építették bele.

– Azok az extrémnek mondható zenei megoldások az évek során halmozódtak fel bennem, melyeket szerintem mindig falsul olvastak a Carmen-előadásokban. Például a második felvonás elején a cigánytánc nagyon-nagyon lassú indítását szerettem volna elérni, ami végül Monti-csárdásszerű őrjöngésbe csap át. Kero erre megrendezte, hogy Carmen akkor kel, elkezdik szívni a marihuánát, és egy ködös ébredezésből alakul ki a hosszú, 10-15 perces jelenetben a végső tombolás, eksztázis.

– Nem tudom, hogy A bolygó hollandi zenéje megszokott lesz-e – vallja be. – Karmesterként a hivatásom, hogy a zeneszerző hátrahagyott végrendeletét kiolvassam, és legjobb tudásom szerint felügyeljem, az akarata szerint történnek-e a dolgok. Az előadás olyan, ahogy kiolvasom a partitúrából. Sosem a különlegességre törekszem, inkább enyém legyen a darab, tudjam, mit szeretne mondani a szerző rajtam keresztül az embereknek. Ebből a szempontból nálam nem különbözik a rendezés és a vezénylés.

A bolygó hollandit július 1-jén és 2-án láthatja majd a közönség a Dóm téren.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megyeiek Nagy-Britanniából: ˝Többen bye-bye-oztak a spanyol kollégának˝

Megyeiek Nagy-Britanniából: ˝Többen bye-bye-oztak a spanyol kollégának˝
Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor,… Tovább olvasom