Délmagyar logó

2019. 04. 22. hétfő - Csilla, Noémi Még több cikk.

Kincskeresők kutatnak a joghézagban: Az 1711 előtti lelet a földben az államé, a későbbi a megtalálóé is lehet

Csongrád megye - Fémkeresője bárkinek lehet, használni viszont nem szabad csak úgy, a kereséshez engedély kell. Mint nemrég kiderült, véletlenül is találhat bárki nagyon értékes holmit, de jó tudni, milyen esetben illeti a lelet az államot.
Gombát keresett az erdőben, átvágott egy szántáson, a napfényben megcsillant valami, fölvette, otthon megtisztogatta, odaadta a múzeumnak – kapott érte kétmillió forint jutalmat az államtól. A gyálaréti Antal Róbert tavalyelőtti története azért példaértékű, mert ilyen nem fordul elő gyakran. Ott, ahol megtalálta a bronzkori arany lábvértet, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei ásatást végeztek, és a lelet további darabjai is előkerültek. Településre utaló nyom vagy a korszakból származó más lelet nem volt.

Honfoglalás a Vaterán

Hol történt ez pontosan, és hol lehet még ilyen kincsekbe botlani? Létezik térkép, amely a már fölfedezett lelőhelyeket ábrázolja. Ez egy időben nyilvános volt, ma már nem az, csak a múzeumi régészek férnek hozzá. Rossz nyelvek szerint, amíg mindenki számára elérhető volt, többen készítettek róla feljegyzéseket, és ezeket most adják-veszik egymás között azok, akik kincset keresnek – nem föltétlenül a múzeum számára. Ha a traktor ekéje téglát fordít ki, és csontokat, abból nagyon sokan le tudják vonni a következtetést, hogy ott középkori templom lehet, temetővel. A régészek tapasztalata szerint mifelénk is, de főleg a Dunántúlon, a valamikori római provincia területén vannak megtalált és kifosztott lelőhelyek. Ezeknek a műtárgyaknak van illegális piaca, és nem csak a Seuso-kincs megtalálásának tragikus története a bizonyíték erre.

– Egy kollégám néhány évvel ezelőtt egy honfoglalás kori hajfonatkorongot fedezett föl a Vaterán, ezüstből készült, aranyozott palmettadíszes ékszert – mondta lapunknak Lajkó Orsolya régész, a Móra Ferenc Múzeum Régészeti és Műtárgyvédelmi Osztályának vezetője. – Nem a rendőrséget értesítette, hanem licitált rá, így eljutott a birtokosáig, aki azt állította, Csengelén találta egykor ezt a tárgyat a nagyapja. Örökség, a fiókban volt, nem is tudta, micsoda. A múzeumunk megvette. Be is mutattuk azon a kiállításon, amely a kulturális örökségvédelem napja alkalmából a rendhagyó módon előkerült leleteket szerepeltette, fémkeresővel rendelkező emberek által talált tárgyakat is.

Gyűrű, fülbevaló a Balatonból

A fémkereső különös eszköz a magyar jog világában. Bárki birtokolhatja és forgalmazhatja, használják egy terület lőszermentesítéséhez, közművezetékek kereséséhez. A Balatonon a sekély vízben ezzel kutatják a fürdőzők által elveszített gyűrűket, fülbevalókat. Ezek elvileg nem a megtalálót illetik, de mivel az eredeti tulajdonost nehéz megtalálni, ez egy jövedelmező joghézag. A fémkereső használata viszont szabályozott. – A kormányrendelet előírja, hogy aki fémkeresővel szeretne átvizsgálni egy területet, erre minden esetben engedélyt kell kérnie az örökségvédelmi hatóságtól. Ilyen engedélyt azután adnak ki, miután az illető együttműködési megállapodást kötött a helyi múzeummal – mondta Lajkó Orsolya. – Ez 2017 óta van így. Jöttek emberek együttműködési megállapodást kötni, és én belegondoltam: ők próbálják betartani a jogszabályt, ellentétben azokkal, akik nem is törődnek vele. Összeállítottam egy megállapodásmintát, igyekeztem mindent beleírni, ami biztosíthatja, hogy a leletek tényleg megfelelő helyre kerüljenek. A legtöbben saját földjükön keresgélnek így.
A bronzkori arany lábvért oda került, ahová a magyar törvények és megtalálója szerint is való: a múzeumba. Fotó: Karnok Csaba
A bronzkori arany lábvért oda került, ahová a magyar törvények és megtalálója szerint is való: a múzeumba. Fotó: Karnok Csaba
A törvény szerint az 1711 előttről származó és földből előkerülő leletek az államot illetik, a többiről a megtalálónak egyeztetnie kell a terület tulajdonosával. Tilos régészeti lelőhelyen fémkeresővel keresgélni. Azt, hogy ez hol van, a kincskereső elvileg nem tudja. Legföljebb eltűnődhet azon, hogy a három bemondott helyrajzi számból, amelyeken a keresésre engedélyt kért, az egyiken miért nem kutathat. Az vagy lelőhely, vagy azt határoló, „régészeti érdekű terület".

Egyfolytában csipog

Mi történik, ha valaki fényes nappal, engedély nélkül fémkeresőzik ilyen helyen? Ha a múzeum régésze épp arra jár terepmunkán, értesíti a rendőrséget. Jegyzőkönyvet vesznek fel, eljárás indul. Régész szakértővel vizsgáltatják meg, hogy az illető zsebében talált vasszög 1711 előtti vagy utáni, mekkora az értéke, és az, hogy a terület három pontján gödröt ásott, mennyire számít károkozásnak. Egyébként annak minősül, hiszen a lelőhely eredeti összefüggéseit megváltoztatta – akkor is, ha odébb dobja a kiásott, aztán értéktelennek hitt vasdarabot. Ezek a károk a mérleg egyik serpenyőjében – a másikban olyan építkezések, ahol látják az előkerülő leleteket, de dolgoznak tovább, és nem értesítik a múzeumot, mert a régészeti föltárás költségét a beruházónak kellene állnia.

– Én mindenkitől megkérdezem, amikor eljön megállapodást kötni, hogy miért fémkeresőzik. A válasz nagyjából ugyanaz minden esetben – hozza föl Lajkó Orsolya. – Azt mondják, a találat izgalmáért csinálják. Mária Terézia-kori érmék, későbbi pénzek, pengők kerülnek be. Az, hogy milyen mélységben érzékeli a fémeket a kereső, sok tényező függvénye. A készülék típusától, az észlelt tárgy méretétől, alakjától és a talajviszonyoktól függ, és attól is, milyen régen fekszik földben az a holmi. Egy átlagos felszíni szondás fémkeresővel a kisebb méretű tárgy – gyűrű, fülbevaló – általában 20–40 centiméter mélységig érzékelhető. Ha tankméretű, akár 1–1,2 méter mélységben is kimutatható a jelenléte. A készülék egy szántóföldön szinte folyamatosan csipog: rengeteg a fém a földben, traktorcsavartól egyéb alkatrészekig.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átütemezték a felújítást: keddtől bezár a Belvárosi Mozi

Átütemezték a felújítást: keddtől bezár a Belvárosi Mozi
A mozi felújítási munkálatainak átütemezése miatt azonban átmenetileg a Csőke József termet is be… Tovább olvasom