Délmagyar logó

2018. 12. 19. szerda - Viola -9°C | 1°C Még több cikk.

Könyvet ad ki és kutat is a kisebbségi önkormányzat

Szeged - Tizenegy kisebbségi önkormányzat működik Szegeden. A lengyelek kétnyelvű történelmi olvasókönyvet adnak ki, az örmények a nyelvet oktatják. A kisebbségi választásokat az önkormányzatival egyszerre tartják.
Az önkormányzati voksolással egy időben választják meg a kisebbségi önkormányzatokat is – 13 kisebbségnek van ehhez joga. Szegeden 11 ilyen önkormányzat működik: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb, szlovák és ukrán. Nincs viszont szlovén és ruszin.

A kisebbségi önkormányzatok elsősorban kulturális, hagyományőrző, ismeretterjesztő tevékenységet folytatnak, alapíthatnak és fenntarthatnak iskolát, óvodát is. Saját oktatási intézményük nincs Szegeden, de német nemzetiségi csoport működik a Hunyadi téri óvodában, szerb nyelvet oktatnak a Béke Utcai Általános Iskolában és az Eötvös József gimnáziumban. Cigány nyelvet nem, de magyarul cigány kultúrát oktatnak a Napsugár Óvodában és az Orczy István Általános Iskolában.

Mózes Ervin, Szeged címzetes főjegyzője elmondta: a kisebbségeknek akkor lehet önkormányzatuk, ha legalább 30-an szerepelnek a kisebbségi választói jegyzékben, ahova július 15-éig lehet jelentkezni. A városban már biztos lesz például német önkormányzati választás, hiszen múlt péntekig 39-en kérték felvételüket. Június 25-éig például 29 görög, 21 lengyel és egy ukrán jelentkezett.

A települési kisebbségi önkormányzatok 4 tagúak – az országgyűlés június 21-én csökkentette egy fővel a megválasztható képviselők számát.
– Nincs jelentősége, hogy 4 vagy 5 képviselő, mert nem csak a megválasztott tisztségviselők dolgoznak – mondta Karol Biernacki, a lengyel önkormányzat elnöke, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. A mostani ciklusban volt több kétnyelvű kiállításuk, együttműködtek a katyni mészárlásra emlékező tárlat létrehozásában, amely bejárta az egész országot. Tavaly a második világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából a lengyelek exodusáról szóló kiállításukat – amelyet a megyei önkormányzat anyagilag támogatott – a lengyel parlamentben is bemutatták.

– Hiába nagy a barátság a két nemzet között, a közös dolgainkat nem nagyon ismerik a fiatalok, ezért őket is szeretnénk megszólítani – mondta Karol Biernacki. Az önkormányzat kétnyelvű történelmi olvasókönyvet adott ki, amely az Árpád-kortól napjainkig beszél a két népről. A könyvet, amelyet mindkét országban használnak az oktatásban, 2–3 évente bővítik és aktualizálják. Legközelebb 2011 elején adják ki. Szegeden 40–50 fős a lengyel közösség.

Kövér László, az örmény önkormányzat elnöke, a Kövér Béla Bábszínház igazgatója elmondta: folyamatosan tartanak anyanyelvi órákat 2–4 fős csoportoknak, mert az örmény identitás a nyelven keresztül őrizhető leginkább. Rendszeresen részt vesznek a Nemzetiségek Házában szervezett rendezvényeken, például gasztronómiai napokon. Megemlékeznek áprilisban az örmény népirtásról, októberben megkoszorúzzák az örmény–magyar családban született aradi vértanú, Kiss Ernő emléktábláját. – 60–70 családnak küldünk hírlevelet – érzékeltette, mekkora a közösség Szegeden. Az önkormányzat megpróbálja felkutatni az itt élő örmény származásúakat – van, hogy a telefonkönyvből, név alapján –, és tartani velük a kapcsolatot.

Olvasóink írták

  • 3. dodó 2010. június 30. 16:57
    „Van egy kisebbség, amely nem is kisebbség, mert nem járult hozzá sem a nemzeti, sem az etnikai bejegyzéshez. Létszáma itthon kb 100 ezer fő, a lakosság egy százaléka, világviszonylatban kb 20 millióan vannak, a föld 0,3 %-a. Mégis a hazai és a világsajtó szinte csak velük foglalkozik, csak nekik van fájdalmuk, csak őket érte sérelem, csak ők mond(hat)ják meg nekünk és a világnak, mi a helyes. Az ő vélt szenvedésüket kritizálni, sőt tudományos kutatást végezni is börtönbüntetés terhe mellett tilos. Ha valaki egy rossz szót mond, vagy gondol, azonnal antiszemitává válik, és üldözendő a saját(?) hazájában.
    Ezzel szemben él itthon egy 220 ezres német kisebbség, akiket jópárszor meghurcoltak, kitelepítettek és ellehetetleníttek nagyrészt az előzőekben tárgyalt kisebbség uralkodó tagjainak közreműködésével, ha nem egyenesen parancsára. Ennek ellenére ez a kisebbség nem emlékezik naponta, nem szólít fel bennünket meakulpázásra és nem kér kárpótlást! Egyszerűen csak dolgoznak, német nemzetiségű magyarnak vallják magukat. Ugyanez mondható el az itt nem említett többi tizenegy nemzeti - nem etnikai! - kisebbségről!”
  • 2. Hmmm... 2010. június 30. 15:08
    „Minden kisebbsegnek igy kene a sajat kulturajat apolni es fejleszteni! Erdekes, ezek a kisebbsegi korok nem szoktak reklamalni sem orszagos, sem nemzetkozi szinten. Na es oket nem is kell zaklatni semmifele beilleszkedesi progrannal.”
  • 1. Csirén 2010. június 30. 13:06
    „..és vannak akik kőműves munkát végeznek. Lebontjákés ellopják a közösségi házat, amit az önkormányzattól kaptak térítésmentesen....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűzzel is járhat az aratás

Szeged - Változtak az aratással, géphasználattal, kazalrakással kapcsolatos előírások. Tovább olvasom