Délmagyar logó

2019. 03. 22. péntek - Beáta, Izolda 1°C | 17°C Még több cikk.

Köszöni szépen, jól van a magyar strucc

Röszke - Három év után kezdi visszahozni a belefektetett munka árát Horváthék röszkei strucctenyészete. A városból tanyára költözött család csibéket nevel és ad el. A hazai futómadár-gazdaságok jelentős részét tönkretette a válság, de akik maradtak, összetartanak, és képezik magukat.
Húsvéthétfőn félméteres lyukon bújt ki Horváthék kakasa, bevette magát a belvíztengerbe.

– Ahogy voltam, ünneplő ruhában mentem utána és hoztam vissza. Kaptam tőle egy belsőcomb-rúgást, amit ki kellett pihenni – osztja meg velünk a strucctenyésztéshez fűződő egyik első tapasztalatát Horváth Roland.

Mókuskerék helyett

A röszkei gazda a szegedi egyetem bölcsészkarán diplomázott, majd értékesítőként dolgozott. Művész-pedagógus feleségével együtt döntötték el, tanyát vesznek, és a városi mókuskerék helyett olyan életet rendeznek be, ami nekik is, három gyereküknek is a leginkább megfelel. – A kezdetektől szerettünk volna olyan gazdaságot, amely eltartja a családot. Abban, hogy a struccot választottuk, közrejátszott az én vonzódásom ehhez az egzotikus madárhoz. Farmokat látogattunk, beleástam magam a szakirodalomba, és 2014–15-ben megvalósítottuk, amit elterveztünk.
Köszöni szépen, jól van a magyar strucc. Fotó: Kuklis István - GALÉRIA

A strucctenyésztés a kilencvenes években futott föl Magyarországon. Volt kereslet a húsra és a tojásra, bár jellemzően Nyugat-Európában, és luxuscikként. A megyében is sokfelé létesültek farmok. Az egyetem vásárhelyi Mezőgazdasági Karának tanüzeme 2004-ben vett két tojót és egy kakast, elkezdte oktatni a futómadár-tenyésztést. A válság aztán tönkretette a hizlalással foglalkozó gazdaságokat, nem vették át a madaraikat. A vásárhelyi tangazdaság is értékesítési problémák miatt adott túl az afrikai madarakon. A Magyar Strucctenyésztők Közhasznú Egyesülete és az Országos Futómadár Terméktanács megszűnt. Az aranykor idejére jellemző 400-500 struccfarmból 90-100 mégis maradt. Akik kitartanak, kapcsolatban maradtak, keresik az értékesítési lehetőségeket.

Kicsi a 80 tojásos keltetőgép

– Annak, hogy sokan megégették vele magukat, híre ment. Apósom őrültségnek is gondolta, hogy ebbe vágtunk bele. Ám a befektetett munka és a tanulás meghozta az eredményét. Mostanra kezd beérni háromévi munkánk gyümölcse – mondja Roland.
Köszöni szépen, jól van a magyar strucc. Fotó: Kuklis István - GALÉRIA


Most 15 felnőtt állatból áll a tenyészállomány, 10 tojó él 5 kakassal a precízen elkerített kifutókon. Árpa, tritikálé, olykor kukorica és napraforgó alkotja a magkeveréket, amit állandóan kapnak. Amikor kell, tápot is esznek, továbbá zöld lucernát szecskázva, télen pedig száraz, bálás lucernát. A tanya mellett van a lucernaföld. A struccokról köztudott, bírják a fagyot, ám Roland szerint mégis érdemes úgy gondoskodni róluk, hogy mindenük meglegyen, és ne fázzanak, mert meghálálják, mint akármelyik más haszonállat. Két tojó hónapok óta minden másnap tojik egyet, ami a szakirodalom szerint komoly teljesítmény. A Roland által épített 80 tojásos keltetőgépet egy hónap alatt kinőtte a tojáshozam. Bérkeltetésbe kellett vinni, sőt el is kellett adni tenyésztojásokat. Néha az is előfordul, hogy rántottát eszik a család – egyszerre egy strucctojás 20-24 tyúktojásnak felel meg –, húst azonban csak egyszer ettek: amikor két növendék összeverekedett, és az egyik úgy megsérült, hogy le kellett vágni, mert elpusztult volna. – Nem ettünk belőle jóízűt, nagyon sajnáltuk.

Asztali lámpa tojáshéjból

Horváth Roland két éve is érzett zavart a piacon – a vágóállat árának kilója az egész jó 3 euróról lezuhant, és nem kapaszkodott vissza –, de nagyon bízik abban, hogy ez a hektikusság elmúlik. Sokat számít, hogy nemcsak állatszerető ember, de értékesítői tapasztalata is van. Ők egyelőre nem hizlalnak, csak csibéket nevelnek. A vastag tojáshéjból pedig a családi struccmanufaktúra minősített organikus ékszereket, használati tárgyakat készít. Asztali lámpáikat a tanya körül szedett és préselt-szárított pipacsok díszítik, érkezett már rájuk megrendelés Svájcból is. A házaspár emellett blogot vezet a strucctartás mindennapi, többnyire vidám tapasztalatairól és a tanya életéről. Részt vesznek egy tenyésztési, kutatási programban a Debreceni Egyetemmel és más tenyésztőkkel közösen. – Igen, van neve mindegyiknek – mondta Roland. – Ott az Mr. Darcy és Lizzy. A leggorombább kakas Haver. Régen tényleg haver volt, most már idegennek nem érdemes közel mennie hozzá. Ki tud rúgni a raklapok között is. Ha muszáj, bemegyek hozzá, elkapom, és csuklyát teszek a
fejére. De közben nemcsak én sérülhetek meg, hanem ő is, és ez stresszeli a többieket, ami semmiképp sem jó. Én a tojást is egy erre a célra készített szerszámmal veszem ki óvatosan.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dominikai hangulat a kisteleki vadászfesztiválon - galéria

Dominikai hangulat a kisteleki vadászfesztiválon - galéria
Vadászkiállítás, buborékshow, bábelőadás, vadászkutya-bemutató is színesítette a kisteleki… Tovább olvasom