Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson 0°C | 10°C Még több cikk.

Luca napi szerelmi varázslatok, férjjóslás és boszorkánykeresés

Szeged - Szerelmi varázslásra alkalmas a mai nap. Eleink december 13-án kezdték faragni a Luca széket és figyelték az időjárást, míg a lányok férjük nevét jósolták meg gombócokból.
Amikor életbe lépett a Gergely-naptár, december 13-a volt az év legrövidebb napja. Ezért lett ez a nap Luca napja, a név a lux szóból származik, jelentése fény, fényesség, világosság. Az év leghosszabb éjszakája megfelelő volt például a boszorkányok leleplezésére, és jövendőmondásra. A karácsonyig tartó időszakban 13-ától kezdve minden nap lehet valamilyen mágikus szertartást végezni. Összegyűjtöttünk néhányat, hogy kiválaszthassa azt, amelyik Önnek a legjobban tetszik!

A népszokások mellett szerelmi varázslásra is alkalmas Luca napja - tudtuk meg Marton Gabriellától, aki Lucia néven is ismerős lehet a szegedieknek. Pártaláláshoz segítő mágikus szertartások közül a következőt osztotta meg a jósnő a delmagyar.hu-val:

Vegyünk egy rózsaszínű gyertyát, amibe belekarcoljuk a kiválasztott fiatalember nevét. Luca napjának éjjelén ezt a gyertyát kell elégetni teljesen, a szertartás közben szantál vagy tömjén illatú füstölőt is égethetünk. Ha mindez megvan, elalvás előtt feküdjünk ellenkező irányban az ágyon, mint ahogyan szoktunk, és reggel, ébredés után próbáljunk meg visszaemlékezni az álmunkra, mert fontos jeletése lehet.

Marton Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy december 21-én, vagyis az év legrövidebb napján és leghosszabb éjszakáján, telihold lesz. Ezért azon az éjszakán is érdemes mágikus
 
szertartásokkal foglalkozni, akár az előbb említett szerelmi varázslatot is meg lehet ismételni - úgy erősebb. S ha már az ismétésnél tartunk: szenteste is végigcsinálhatjuk újból az egészet - biztos, ami biztos.

Népszokások és más érdekességek

Kezdjük az egyik legfontosabbal: a hiedelem szerint ezen a napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.

A bűbájosok, boszorkányok és rontások ellen úgy védekeztek elődeink, hogy Luca előestéjén minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket.

Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták
Ki volt Luca?

A legenda szerint Lúcia az ókeresztény időkben élt, fiatal szűzlányként. Édesanyja egyszer nagyon megbetegedett, és együtt mentek segítséget kérni Szent Ágota sírjához. Lúcia ott elaludt, és álmot látott, minek hatására úgy határozott, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meggyógyult, de mégsem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni lányát. Mivel Lúcia nem tágított, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén, de az állatok megtorpantak lekötözött teste előtt. Végül megégették, így vértanúvá vált. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját.


Egy másik hagyomány szerint saját maga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok, és a vakok védelmezője.

A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak, kinek külseje csúnya öregasszonyé vagy fehérleples alaké. Szerepe a büntetés és a rontás: megbünteti azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett. Forrás: sulinet
a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön. Forrás: harmonet

Az egyik legnevezetesebb népszokás december 13-án Luca székének a kifaragása. Ennek a szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítőjének Luca napjától kezdve mindennap faragnia kell rajta egy kicsit, de csak karácsony estéjére szabad elkészülnie ennek a speciális bútordarabnak. (Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke.) A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából.

A Luca széke arra szolgál, hogy segítségével a tulajdonosa felismerheti a falu boszorkányait. Ha a széket magával viszi a készítő karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatja, hogy ki a boszorkény, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. Ám a boszorkányok is meglátják a széken ágaskodót, akit próbálnak elkapni. A menekülőnek az úton hazafelé szüntelenül mákot kell szórnia, amit a boszorkányoknak kötelességük felszedni, s így nem érhetik utol. Miután az illető szerencsésen hazaért, a Luca-széket el kellett égetni. Forrás: sulinet

Férjjóslás pogácsával

Luca-nap estéjén tésztát készítettek a lányok, s kiszabtak belőle 13 darabot. Férfi neveket írtak 13 cédulára, belegömbölygették a tésztába, és beletették a forró vízbe a gombócokat. Amelyik a leghamarabb feljött a forró víz felszínére, az mutatta meg a leendő férj nevét.

A pogácsákba belesütött nevekből is kiderült a jövendőbeli neve, de ugyanezt a célt szolgálta a Lucacédulák elkészítése is: 12 cédulára férfineveket írtak a lányok, és Luca-naptól Karácsonyig minden nap tűzbe dobtak egyet. Amelyik utoljára maradt, az mutatta a leendő társ nevét.

Tollat is tettek a pogácsákra, s akié megperzselődött, az közeli halálra számíthatott.

Luca-búza, kotyolás és alakoskodás

Aztán ott van az úgynevezett Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek. Később ez a szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették.
 
Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, sőt égő gyertyát is helyeztek közé. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, egyben Jézust jelképezte.

Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán "kotyolni" vagy "palázolni" indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Ez azt jelenti, hogy lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést és a jószág nagy szaporulatát kívánva. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. "Kity-koty-kity-koty" volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés.

A fiatalok ezen az ünnepen, sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, aminek során a termékenységvarázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak. Szokás volt az is, hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának. Forrás: csillagaszattortenet.csillagaszat.hu

Olvasóink írták

  • 1. Pandora 2010. december 13. 10:57
    „http://www.nlcafe.hu/advent_ezoteria/20101213/_luca-napi_praktikak_avagy_ferjjoslasok_a_xxi_szazadban/”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamis okmányokat, egy embercsempészt és hét hatásértőt fogtak a szegedi határrendészek

Szeged - Egy szerb férfi útlevelében hamisított átléptető-bélyegző lenyomatokkal, egy osztrák… Tovább olvasom