Délmagyar logó

2019. 02. 15. péntek - Kolos, Georgina 0°C | 9°C Még több cikk.

Magyar polcon magyar áru

Szeged - Vegyes érzelmekkel fogadták a kereskedők, a kormányfő február 13-ai bejelentését, miszerint a boltoknak 80 százalékban magyar árut kell a polcokra tenniük. Utánajártunk, egy átlagos bevásárlás - 80 százalékban hazai árukból - jelent-e többlet terhet pénztárcánknak.
A rendszerváltásig mindenki úgy gondolta, a magyar mezőgazdaság erős, minden igényünket ki tudja elégíteni. A 90-es évek közepétől megjelentek olyan import élelmiszerek, amelyeket itthon is elő tudtunk állítani. Majd szépen lassan, ahogy az arzén öl, a külföldi termékek kiszorították hazai versenytársaikat. Eltűntek a hazai cukorgyárak, keksz- és csokoládégyárak, a privatizáció nagy vesztese lett a magyar mezőgazdaság is. A gazdasági válság, a mindennapossá váló élelmiszerbotrányok hatására felerősödő protekcionizmus ismét a hazai termékek felé fordíthatja a vásárlókat. Megvizsgáltuk, egy bevásárlás legalább 80 százalék hazai termékekből, tényleg megtépázná-e pénztárcánkat. Olyan élelmiszereket, árukat vettünk a listára, melyekből egymással versenyez az import és a hazai.

– A gyenge forint egyértelműen a hazai termékeknek kedvez –
nyilatkozta az egyik szegedi CBA üzlet üzletvezetője. Az import megdrágult és így előtérbe került a magyarországi beszerzés lehetősége. Saját márkás termékeket egyébként is jobban megéri itthon gyártatni. A beszállító érdeke is, hogy akár egy évre előre eladja, leköttesse termékeit. Egyébként is, azonos minőségnél, a hazai áru olcsóbb! Olcsó, külföldi „húsnak" híg a leve – tette még hozzá. A boltban vásárló Bonczné Keresztes Hajnalka is a fenti állítást igazolta: – Lehetőség szerint magyar árut vásárolok, kizárt, hogy brazil csirke, vagy kínai fokhagyma kerüljön a kosaramba. A magyar tej, a sajtok íze messze jobb, mint a hasonló néven futó külföldieké. Ezért is mindig megnézem, mit veszek.

A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy garancia a vásárlónak.
Az ebben az üzletben árult baromfihús biztosan magyar.
Fotó: Segesvári Csaba

– A cégünk eddig is törekedett a magyar áruk polcon tartására. Saját márkás termékeink a hazai ízvilágot tükrözik, ebben megerősítettek vásárlóink, keresik a hazai gyártású termékeinket – nyilatkozta lapunknak Laber Zsuzsa, a SPAR Magyarország Kft. kommunikációs vezetője. Ha másról nem is, Fekete Lászlóról, az erős emberről, is a magyar csirke, baromfi jut eszünkbe köszönhetően a Baromfi Terméktanács ötletes és emlékezetes reklámkampányának. Az Agrár Marketing Centrum sem nézte tétlenül azt, hogy néhol mérgezett marokkói, egyiptomi paprika, kétes eredetű brazil csirke, Nyugat-Európában már nem értékesíthető, fagyasztott hús árassza el piacunkat. A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy garancia a vásárlónak.

Az általunk vizsgált négy élelmiszerlánc közül, csak egyben jelentett plusz kiadást, ha nem a magyar termékeket kerestük. A SPAR-ban akár 25 százalékot is megtakaríthatunk, ha javarészt magyar árut vásárolunk. A TESCO-ban, CBA-ban 8 illetve 20 százalékot spórolunk, ha a hazait választjuk. A LIDL-ben 8 százalékkal kell többet költenünk, ennyit talán megér néhány magyar munkahely. Meglepő, de hazait vásárolni legtöbbször olcsóbb, és nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, gazdaságunkra is jó hatással lehetünk. A hazai élelmiszeripart tudatos vásárlással, odafigyeléssel is erősíthetjük. Nem beszélve arról, hogy az itthoni termékek zamata, – idénytermékeknél ára is –, a magyar élelmiszer mellett szól.

A nagyrészt magyar árukból összeállított vásárlás értéke a
A nagyrészt magyar árukból összeállított vásárlás értéke a 100%. Ehhez képest látszik az import vásárlás értéke.

A bevásárlólista


1 kg liszt, 1 kg fehér kenyér, 1 liter tej, 1 kg csirke (egész), 20 dkg trappista sajt, 1 darab 250 g-os margarin, 8 tekercs WC-papír, 1 csomag 100 db-os papír zsebkendő, 1 kg A rizs, 1 pohár 175g-os tejföl, 4 pohár 125g-os joghurt, 1 kg alma, 1/2 kg paprika, 1/2 kg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 3 fej fokhagyma, 1 liter étolaj, 10 db tojás, 1 üveg ásványvíz.

A nyilatkozat

80 százalékban magyar lesz a boltokban található élelmiszer. Az élelmiszer-kiskereskedelemben legkésőbb június 30-ától az értékesített áruk 80 százaléka magyar eredetű lesz - közölte Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az MTI-vel.

Olvasóink írták

51 hozzászólás
  • 51. mfos 2009. március 03. 09:53
    „örülök neki, ha magyar árukat látok a boltokban, de ezt már korábban el kellett volna kezdeni! Nem példabeszéd: egyébként én meg próbálok falusi embereket, ismerősökön keresztül keresni, akik megbízható módon tartják állataikat, termelnek zöldséget, gyümölcsöt, vagy van finom tejtermékük és inkább tőlük veszek, nem a boltból. Eleinte több időbe telik, még lehet,hogy többet is kell fizetni, de megéri! A legutóbb vásárolt pl. zacskónyi fokhagyma minőségét meg sem közelíti a bolti.”
  • 50. nyomdasz63 2009. március 02. 22:17
    „Tecsógazdagságos "mogyorókrém"--egy csütörtök estén-Fábry szerint!: >Figyelem ! Nyomokban mogyorót is tartalmazhat!>???”
  • 49. Kraftwerk 2009. március 02. 20:54
    „Nekem a múltkor a rádióban hallott rész tettszett eddig a legjobban:
    Nem kell mondanom,egyértelműen a remek Tesco-ban történt meg az eset(hol máshol,ha épp nem itt) :))
    Csomagoláson olvasható felirat:
    Termék neve:makói vöröshagyma
    Szárm.hely:Kína.............................:)))
    Gondolom nem kell tovább mondanom,mit gondoltam az egészről,és sajnos pedig ez megtörtént eset!!!
    Valaki nagyon nincs tisztában a földrajzzal...:))
    Egyébként én is a "csak magyar árú"híve vagyok.....”
  • 48. Mignon 2009. március 02. 20:44
    „Erröl az egeszröl, egy DM tavalyi cikk jut eszembe!
    Akkor a hirös szegedi paprikarol volt szo!
    Vagy, hogy is volt ez akkor?
    Szegedi, de kinai kiegeszitessel, itt termett, ott csomagolt, majd itt csomagolt kinai..........??

    Teljesen belekavarodtam, mar akkor!”
  • 47. V42515 2009. március 02. 20:34
    „Tisztelt Segesvári úr!

    Egyetértek Önnel, elnézést, ha a tulajdonosi körre vonatkozó megjegyzésem félreérthető volt.

    V42 515”
  • 46. segesvarics 2009. március 02. 20:24
    „Kedves V42515!

    "Mit is jelent a magyar termék? Nem bántam volna, ha a Segesvári úr egy kicsit alaposabban utána jár a dolgoknak (bocs a kritikáért)"
    Jogos a felvetés. A magyar árú nálam a Magyarországon előállított terméket jelent. Tehát magyar munkaerő, magyar alapanyag. NEM ÁTCSOMAGOLÁS. A vonalkód sajnos nem elég, sok időt töltöttem azzal, hogy a származás helyét megtaláljam!
    Más, sajnos azt nem lehet alapul venni, h egy cég tulajdonosi köre milyen. Ezt kérem, ne is várja, ez szinte a lehetetlennel egyenlő.

    Üdv,
    Segesvári Csaba”
  • 45. VásárhelyiÁgi 2009. március 02. 20:07
    „Kedves V akárhányszázezer!
    Érted is amit leírtál, vagy csak hozzászóltál?
    Ma hazánkban a legtöbb vásárló a jövedelméből vásárol, ami nem túl magas, ezért a magasröptű gondolatok is hidegen hagyják. A lényeg: a kevés pénzéből megpróbál ehetőt és olcsót vásárolni vacsorára. A többi, ha érdekelné is, NEM FUTJA RÁ!”
  • 44. VásárhelyiÁgi 2009. március 02. 19:56
    „Ha már nem tudsz magadnak termelni zöldségfélét, akkor a piacon jobb, ha a sápadt, göcsörtös répát, krumplit, a foltos, szeplős almát veszed, és igenis lehet még vegyszermentes zöldséget kapni, csak rá kell érezni, hogy melyik az és utána érdemes mindig attól az eladótól venni. (Sajnos Laci bácsi már nem él!)
    Kereskedőként dolgozom , ezért tudom, hogy a vásárlók 90 %-a nem foglalkozik azzal, hol készült az áru, illetve a Pick termék még mindig favorit, bár én sosem adnám a gyerekemnek, ha kérdik, akkor inkább a saját márkát ajánlom, ami nem csak olcsóbb, de jobb is és magyar állatból, itthon készül, többnyire szójamentesen.
    560 féle termékből kb 20 ami külföldi, ennek nagy része a speciális: serrano sonka, spanyol borjúszalámi, stb, aminek a helyi klíma kell. Tejet pedig házit iszunk, mert az még tej!”
  • 43. Mignon 2009. március 02. 19:53
    „Idaig, azt hittem, en vagyok itt a legbutabb.......”
  • 42. V42515 2009. március 02. 19:48
    „Üdv Mindenkinek!

    Elöljáróban jelezném, hogy lenti írásom nagy része csupán vélemény. Van egy bizonyos gondolatom a témáról, ugyanakkor azt is el tudom fogadni, hogy (sokan) mások teljesen másképp gondolkodnak a témában.

    Azt gondolom, az ötlet, az elérendő cél, amit GYF megfogalmazott, nem butaság. Az az eszköz viszont, amit javasolt, véleményem szerint nem biztos, hogy eléri a nagykorúság szintjét. A mai világban, piacgazdasági körülmények között, amikor Brüsszelben azért lobbizik, hogy az EU nyissa ki pénztárcáját felénk, egy ilyen rendeleti úton megalkotott protekcionista akció a kivitelezhetetlenség mellett a szakmai rátermettség hiányának kérdését is felveti. Azt gondolom tehát, hogy az ötlet maga jó, de nem rendeleti úton kell a kínálatot szabályozni, hanem a keresletet befolyásolni úgy, hogy aki saját önszántából akar (és tud), könnyen és világosan tudjon dönteni magyar termék mellett. Ennek megvannak a megfelelő kereskedelem-technikai, marketing és kommunikációs eszközei, ebbe lehet pénzt fektetni - nem feltétlenül közpénzre gondolok. Non-profit érdekképviseleti szervek, a profitorientált gazdasági életet tömörítő kamarák bátran felvállalhatják olyan, alapvetően tájékoztató akciók indítását, amelyek tudatosan célozzák azt a réteget, akit a ,,magyar termék-hazai munkahely" érzéssel meg lehet fogni.

    Mit is jelent a magyar termék? Nem bántam volna, ha a Segesvári úr egy kicsit alaposabban utána jár a dolgoknak (bocs a kritikáért). Az a magyar termék, amelyet Magyarországon gyártanak? Vagy az, amelyet magyar tulajdonban lévő cég gyárt? Netalán az, amely előállításához szükséges anyagok, szolgáltatások, élőmunka stb. hozzáadott értékében a magyar ,,input" meghaladja az ,,x" százalékot? Az 599-es vonalkódú termékek? Azt gondolom, nem feltétlenül kell erre tiszta, fekete-fehér választ találnunk (kivéve az 599-es témát, ahogy erről korábban már volt szó, ez nem a termék eredetét, csak a kód regisztrációjának országát jelzi). Az viszont fontos lenne, hogy az átlagvásárló (aki nyitott erre az információra) pontosan tudja, hogy amit vásárol, az a fentiek közül melyik kategóriába tartozik. Hiába írja az egyik szegedi hipermarket polcreklámjában, hogy pl. a Boci csoki vagy a Sport szelet magyar termék, ezeket már évek óta nem Magyarországon gyártják. Lehet, hogy a termék előállítási értékében van néhány százalék magyar input, mert a termék termékmenedzserei egy budapesti irodaházban ülnek, de bizony ezen termékek esetében a Nestlé vagy a Kraft bizony úgy döntött, hogy nem Magyarországon ruház be, a budapesti marketingeseket pedig bármelyik pillanatban áttehetik Bukarestbe, úgy is gyakran keverik a kettőt... Hiába van kiírva az ,,x" szegedi hipermarketben, hogy a BOCI magyar termék, minden vásárlónak jogában állna tudni, hogy ez bizony NEM MAGYAR, hanem cseh termék... És lehetne folytatni a példát: vehetsz zacskós levest Maggiban vagy Knorrban. Ez előbbit Szlovákiában gyártják (ha jól emlékszem), míg az utóbbit Röszkén... Azt ne várjuk, hogy a Knorrt forgalmazó Unilever majd hatalmas marketingkampányba kezd Magyarországon azzal, hogy a Knorr magyar termék, mert ezzel maga alatt vágná a fát külföldön... Itt jöhetne a kamarák, non-profit szervezetek szerepe a tájékoztatásban...

    Sok hozzászólás szólt a tejtermékekről, ehhez lenne 2-3 gondolatom. Egyrészt, amikor az ,,x" hipermarket hirdetésében azt olvassuk, hogy Trappista sajt kapható 799 HUF/kg áron, ez olyan, mintha a egy új autókat forgalmazó kereskedő így hirdetné a kocsit: új, 4 kerekű, 1,4-es benzines személygépkocsi 5 férőhellyel eladó, akciós áron 1,499,000 HUF... Azaz az ár nem minden... Nem véletlen az sem, hogy a behivatkozott olcsó tejtermékeket ,,nóném" kereskedelmi cégek hozzák be, és nem maga a hipermarket. És az sem véletlen, hogy ezeket az árakat nem a szintén külföldi szakmai befektetők által privatizált gyártók produkálják... Láttatok Ti már Csehországban gyártott, pl. ,,President" márkájú saját 2000 Ft/kg alatti áron? Tejtermékeket és a húskészítményeket érintő másik észrevételem: minden tej-és húskészítményen fel kell tüntetni a gyártó üzem kódját. Ez egy ovális karikában van, általában az ország betűjele, alatta egy 1-3 karakteres szám. Ez alapján minden (még a hipermarketek saját márkás termékeit is) termék esetében be lehet azonosítani, hogy melyik cég melyik üzeme gyártotta. Ez sokat segíthet abban, hogy tisztában legyünk, hogy mi is kerül az asztalunkra... A lista letölthető: www.oevi.hu/uzemlistak/enged.pdf

    Nem jogszabályi, kínálatoldali szabályozással, hanem keresletoldalon, megfelelő fogyasztói tájékoztatással kell szembenézni a globalizáció kihívásaival... Mert ne feledjük, ezt az erős gazdaságú nyugat-európai országok is megteszik a maguk eszközeivel... És bármennyire is szeretem a Sportszeletet, ha az eszemre hallgatok, akkor Tibi csokit eszek, mert az még magyar...

    Köszönöm, hogy meghallgattatok.”
  • 41. Mignon 2009. március 02. 19:45
    „40.nyomdasz63-nak:
    en meg abban az epületben nöttem fel, csak le kellett ugranom...!
    Emlekszem, delutan 5-oratol a kicsi nenire, aki kialltotta:
    "Eeeeeeeesti Hiiiiiiiirlap.......................!"

    Szia”
  • 40. nyomdasz63 2009. március 02. 19:33
    „Más...T. 39 ! ..És a "BOSZORKÁNYKONYHA"-nevet Édesanyám +a kolleganője adta az épületnek anno..!!!”
  • 39. Mignon 2009. március 02. 18:41
    „En, utoljara tejet, illetve kakaot utoljara Szegeden, jo 50-eve vettem, ittam
    az iskolaba menet elött, a "Boszorkanykonyha"-ban.
    -"Kerek, 3-deci kakakot, es 2 kiflit!"
    -"2 Forint kisfiam!-mondta a penztarosneni..............”
  • 38. pepe2 2009. március 02. 18:35
    „ki az az idióta,aki egyáltalán zöldség gyümölcsöt vesz a multiban???a múlt hézen 1000 ft-ért láttam hitvány petrezselymet a corában,miközben a marson 300. ha már ilyen árérzékeny a magyar,miért nem tolong a piacon?”
  • 37. Mil 2009. március 02. 18:10
    „Hát én nem értem ezt a tej-mizériát. Én még soha életemben nem vettem külföldi tejet. A titok nyitja, hogy nem veszek tartós tejet :) Nem tartósban meg nem is láttam még külföldit. PEdig nem is nagyon szoktam nézni, hogy mit veszek, de amit veszek tejet, az mindig magyar, miskolci, fehérvári, szegedi stb.”
  • 36. segesvarics 2009. március 02. 15:00
    „Én én vagyok :) vagy mi... Azért írtam, hogy tisztázzuk. Remélem hihető, arra is gondoltam, a táblázatot xls-ben feltölthetnék, persze csak ha érdekes lehet.”
  • 35. ankusz 2009. március 02. 14:49
    „juhuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu,írt a szerző,ha egyáltlán ő!Ritka esetek egyikének lehettünk tanúi!”
  • 34. segesvarics 2009. március 02. 14:31
    „Kedves Kommentezők,

    azt h hol vásároltunk láthatják a táblázatból, Spar, Lidl, Tesco, Cba. Csak néhány ár, a táblázatból amibe a termékeket gyűjtöttem:
    tescoban a hazai liszt 99ft, import 135!, 1kg hazai a rizs 447ft, import 713! és így tovább. Nekem is meglepő, de nagyon sok hazai termék olcsóbb, mint a szlovák lengyel import.
    Az más kérdés, hogy pl. az M1en futó Szempontban a próbavásárló levesz 300 ft-os tejet a polcról, és hozzáteszi, ja ilyen drága a magyar!
    Tej:
    tesco - 169, spar 139, cba 189, lidl 149. Hazai termékek! Szóval olcsóbb, csak meg kell nézni mit veszünk.
    És ez nem kereskedelmi tvs hírgyártás. Ezek 5 napos árak, saját kezűleg gyűjtöttem.

    Üdv,
    a szerző”
  • 33. ankusz 2009. március 02. 14:00
    „Amúgy tényleg teljesen mást írnak...h a franca spórolnánk azzal ha magyar terméket veszünk?Ha már csak a tejtermékeket vesszük figyelembe...de lehet szó olajról....burgonyáról....akármiről....akkor is a magyar a legdrágább!Hol vásároltak ezek?”
  • 32. xene@freemail.hu 2009. március 02. 13:43
    „Na, hát ez cikk nem igaz...a Naplóban épp az ellenkezője jött ki (és sajnos az is az igazság, hogy a magyar termék drágább a külföldinél). A magyar tej jóval dárgább a külföldinél...de így van ez az összes tej-terméknél is. A hazai vásárlók nagy része árérzékeny. Így ha vehetne is magyar terméket, akkor sem tudna, mert kevés a fizetése. Ezért vesz mindenki TESCO gazdaságos termékeket, meg mindenfajta trágya-tölteléket. Megy majd az egyszerű vásárló a boltban, s azt veszi észre, hogy minden drágabb lett egyszerre (meg a Multi sem hülye, hogy egy nagy árrést bukjon)....Na, mindegy...az EU úgyis beindul erre a piac-korlátozó lépésre. Lassan már az derül ki, hogy hátrány volt belépni az EU-ba...semmi előnye nem volt...max. csak az, hogy Nyugat-Európa szemétlerakója lettünk...”
51 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dózsa Gábor félmilliós kárt okozott, de fizetett

Szeged - Jogi szakértővel vizsgáltatja a Bakai Csaba képviselő által a pénteki közgyűlésen… Tovább olvasom