Délmagyar logó

2019. 06. 27. csütörtök - László 20°C | 33°C Még több cikk.

Makrai meghódította a Mont Blanc-t

A szegedi Makrai László hat fővárosi barátjával és a Himaláját meghódító Erőss Zsolttal vágott neki, hogy megmássza Európa legmagasabb hegyét, a Mont Blanc-t. A csúcsig vezető „úton" sokszor kerültek életveszélybe. Még a visszafordulás ötlete is föl-fölvillant, de végül nem adták fel. Öten feljutottak Európa tetejére, ahol a volt képviselő kitűzte a magyar és a Fidesz-zászlót.
A végén kétszáz méter hosszú, alig harminc centiméter keskeny ösvény vezetett a csúcsra. Fotó: Makrai László archívuma
– Hogy miért szántam rá magam, vagy mi értelme van egy ilyen túrának? – kérdez vissza Makrai László. – Soroljam? A 4810 méter magas Mont Blanc megmászása, feljutni a csúcsra, nagy kihívás. És a kíváncsiság is hajtott. Tudni akartam, képes vagyok-e megmászni, és az is érdekelt, milyen Európa tetejéről szétnézni.

A volt fideszes szegedi önkormányzati képviselő az extrém sportokat hozzá hasonlóan kedvelő barátaival még az év elején döntött úgy, hogy felkapaszkodik Európa legmagasabb hegycsúcsára. Az expedíciót eredetileg szeptemberre tervezték, de az indulást a kedvezőtlen időjárás miatt idegenvezetőjük, a Himalája legmagasabb hegyét, a Mount Everest 8850 méteres csúcsát megmászó Erőss Zsolt tanácsára három héttel, október elejére elhalasztották.

Figyelmeztetés a világhálón

„A Mont Blanc-túra megköveteli a magashegyi jártasságot, a vezetőt, a megfelelő felszerelést, és az útnak még így is vannak veszélyes részei, a sziklaomlások pedig folytonos rizikót jelentenek."

Franciaországból, az 1000 méter magasan fekvő Chamonix városából, mínusz húszfokos hidegben, szikrázó napsütésben vágtak neki az útnak. Balszerencséjükre műszaki okokból éppen akkor nem járt az egyébként 2880 méter magasságig közlekedő helyi kisvonat, így azt a szakaszt is gyalog tették meg. A csapat egyik tagja kiújuló térdsérülése miatt 3000-nél kiszállt, őt ketten 800 méterrel feljebb követték. Náluk oxigénhiány és fizikai fáradtság lépett fel.

Erőss Zsolt és Makrai László 4810 méter magasan. Fotó: Makrai László archívuma
– Zsolttal együtt öten maradtunk. Az első éjszakát egyébként 2800, a másodikat 3800 méter magasan, fűtetlen menedékházakban töltöttük, hálózsákokban aludtunk. Az induló felszerelésünk 35 kilót nyomott, a végén már fogkeféinktől is megszabadultunk. A pulzusunk nyugalmi állapotban is 100-120 volt, igazi pihenésről, alvásról tehát nem nagyon lehetett szó – meséli az eddig „csak" Erdélyben, 2000 méteres hegyeket megmászó Makrai László.

Nagyon meredek, 45 fokos, sziklás, majd havas, jeges hegyoldalon, egymáshoz kötözve kapaszkodtak egyre feljebb. Makrai volt az utolsó, a sort Erőss Zsolt vezette. Négy méterre voltak egymástól. Itt-ott kőomlás nehezítette haladásukat. A kötelező felszerelésen kívül ekkor már csak a „vízgyártó", a jég és hó felolvasztására alkalmas eszköz volt náluk, no meg némi csokoládé és müzli.

Az egykori képviselő nem titkolja, egy-egy szakaszon halálfélelmük volt. Egymást kérdezgették, miért vágtak neki. „Persze" az is megfordult a fejükben, hogy „vissza kéne fordulni". De folytatták... Volt olyan része az útnak, amikor 200 méteres függőleges sziklafalon kapaszkodtak felfelé. Nem mertek lenézni. Parányi sziklahasadékokba dugták be a kezüket, az oxigénhiány miatt minden centiméterért megküzdöttek. Még egy apró megingás is teljesen kimerítette őket, ilyenkor megálltak pár percre pihenni.

1786. augusztus 8-ától napjainkig

A Mont Blanc-t – a feljegyzések szerint – először Jacques Balmat és Michel Paccard doktor mászta meg, 1786. augusztus 8-án. A Horace-Bénédict de Saussure kezdeményezte expedíciót a modern hegymászás kezdetének tekintik. Az első nő, aki elérte a csúcsot Marie Paradis volt 1808-ban. Theodore Roosevelt amerikai elnök a mézeshetei alatt vezetett expedíciót a Mont Blanc csúcsára. A Mont Blanc minden évben áldozatokat is szed. A turistaszezon csúcsán, általában augusztus körül a hegyimentő-szolgálatnak egy-egy hétvégén 12 alkalommal kell a hegy bejárt útjain bajba jutottak segítségére sietnie.

 
4000 méterről indultak a végső rohamra, ami 6 órát tartott.
– A legfélelmetesebb az utolsó kétszáz méter volt. Harminc centiméter keskeny „ösvény" vezetett a csúcsra, jobbról és balról több száz méter mély szakadék tátongott. Zsolt felhívta a figyelmünket, hogy ha valamelyikünk megcsúszik és lezuhan az egyik oldalon, a mellette lévőnek azonnal le kell vetnie magát a másik oldalon. Az egyensúly miatt. Jó, hogy nem kellett megtenni – mondja még mindig az átéltek hatása alatt az amatőr hegymászó Makrai László.

A mintegy 2-3 méter széles és ugyanennyi hosszú csúcson, vagyis a sapkán összeölelkeztek, ledobálták magukról a felesleges ruhákat, Makrai kitűzte a magyar és a Fidesz-zászlót, integettek a közelben repdeső helikopterek és egy kis repülő utasainak, a jó látási viszonyoknak köszönhetően gyönyörködtek a panorámában, majd 20 perc után a zászlókat magukhoz véve elindultak visszafelé.

A lefelé vezető út még félelmetesebb volt...
– Felfelé is és lefelé haladva is az járt a fejemben, amit Zsolt mondott: „Csak a következő lépésre gondolj! Csak egyetlen lépésre koncentrálj! Az azt követő még ne érdekeljen! Ha nem így teszel, elveszel!" Követtem a tanácsát. Az út alatt kikapcsoltam mindent, és ez nagyon jól jött a számomra kudarccal végződő választás után. Akkor nagyon csalódott, végtelenül elkeseredett voltam – árul el olyasmit, ami szorosan nem is függ össze a túrával, neki mégis fontos elmondani. Még megemlíti, hogy már a Kilimandzsáró megmászásán gondolkodik. Makrai Lászlónak eszébe jut, hogy valamiről még nem beszélt. A tenyerét mutatva mondja, hogy teljesen kiszáradva érkeztek meg kiindulási helyükre. Azonnal felhajtott háromliternyi folyadékot, amit a teste az utolsó cseppig felhasznált.


A fehér hölgy

A Mont Blanc vagy Monte Bianco, azaz a Fehér hegy Nyugat-Európa legmagasabb hegye. Az Alpoknak ezt a csúcsát a franciák La Dame Blanche, A fehér hölgy néven is ismerik. Magassága 4808 méter, de ez a hóesés, az időjárás, illetve a jégsapka mozgásának függvényében néhány métert változik. A hegy a francia Haute-Savoie és az olasz Valle d’Aosta régió között fekszik. A csúcs helye vitatott, mindkét országban sokan gondolják, a saját területükön van. A Franciaország és a Szardíniai Királyság közti 1861-es szerződés szerint a határ a Mont Blanc legmagasabb pontján van, ám a francia térképek gyakran mégsem ennek alapján jelölik a határt. A két legismertebb város a Mont Blanc közelében a francia Chamonix (az első téli olimpia színhelye, 1924-ben), illetve az olasz oldalon az Aosta völgyben Courmayeur. A két város közt fut a 11,6 kilométer hosszú, 1957 és 1965 között épített Mont Blanc Alagút, az egyik legfontosabb Alpokat keresztező útvonalon. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

207 milliárd forint érkezik a régióba

Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter is részt vett tegnap Szegeden a… Tovább olvasom