Délmagyar logó

2018. 12. 10. hétfő - Judit 2°C | 8°C Még több cikk.

Máté Bence Szibériában

A Pusztaszeren élő fiatal természetfotós, Máté Bence a Bajkál-tónál járt egy expedícióval, s nem csak az élővilágot fotózta a burjátok földjén.
Máté Bence teljes menetfelszerelésben a Bajkál-tavi expedíción, Kelet-Szibériában. Fotó: Juhász Péter
Az ifjú pusztaszeri természetfotós, Máté Bence egy évvel ezelőtt mutatkozott be az Inter Press Magazinban fotóival. A lapigazgató, Vajdics Enikő ezután kérte fel, kísérje el az IPM által szervezett Elmebajnokság győzteseinek expedícióját a Bajkál-tóhoz, és készítsen a lap számára természetfotókat.

Vendégház vagy medvék

Egy kicsit hezitált, mert tanyájának építése minden idejét lefoglalta: természetfotós turizmussal foglalkozik, és vendégházat épített a nyáron. Végül mégis csatlakozott a csapathoz. Repülővel utaztak a kelet-szibériai Irkutszkba. Az expedíció tagjai a Vidrinovba ömlő Sznezsnaja folyó mentén haladtak felfelé a szibériai dzsungelben, a Coboly-tavakon túlra. Tajgai útjukon a világ elől elvonult remetékkel és medvékkel is találkoztak, megismerték a burját életformát és a sámánizmust – Olhon szigetén. Bence számára a Bajkál-tavi túra fotós kihívást jelentett, hiszen ismeretlen helyen kellett jó felvételeket készítenie.

Szent helyek

– A Bajkál tónál, nyolcezer kilométerre Szegedtől nagyon kevesen beszélnek angolul, így a tolmácsra kellett hagyatkoznom. Ráadásul a fotózást és a túrázást nehezen tudom összeegyeztetni – egy témával heteket szeretek eltölteni. Egy madár vagy egy emlős fotózására is legalább egy délutánt szoktam szánni. Ritkán működik úgy a dolog, hogy sétálgatok, meglátok valamit, puff, lefotózom és megyek is tovább. De végül is megtaláltuk a kompromisszumos megoldást.

A Bajkál környékén élő madarak még az itthoniaktól is jobban tartanak az embertől, ráadásul az ott látott fajoknak legalább a fele Magyarországon is előfordul. Ezért Bence nagyon sok fotót készített hernyókról, hangyákról, csigákról. Az emlősök közül a csíkos mókust és az ürgét sikerült megörökítenie. És persze a sámánizmusról is volt mit fényképezni.

– Kelet-Szibériában a sámánizmus a helyiek vallása. Az erdőkben, utak mellett rengeteg szent hely van. Itt megállnak a hívők, és ruhadarabokat kötöznek a fák törzsére.

Szociofotó

Az expedíció tajgai számára megpróbáltatást jelentett a hatnapos gyalogtúra, amelyre rengeteg felszerelést kellett vinni, így minden plusz gramm számított. Ezért erre az útra csak száraz élelmet, konzerveket csomagoltak. Persze a helyiek ételeit is megkóstolták: a burjátok zöldséglevese nagyon finom. Rengeteg füstölt, szárított-sózott halat esznek, s kenyerük is többféle van.

– Az irkutszki üzletekben megvehetők ugyanazok az ételek, ruhák, luxuscikkek, amelyek például Budapesten kaphatók. Ráadásul hasonló áron.

Bence úgy tapasztalta, aki gazdag Kelet-Szibériában, az nagyon... De rengeteg a szegény ember. A lányokról is megkérdeztük a fiatal fotóst, aki úgy véli: a magyarok mellett az orosz nők a legszebbek a világon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kilenc hónapja nem tudja eltemetni édesanyját

Muskó Ferenc január közepe óta nem tudja eltemetni az édesanyját a Belvárosi temetőben – a… Tovább olvasom