Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson -3°C | 10°C Még több cikk.

Mi lesz veled, ebadó?

Mióta az Országgyűlés elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, azóta háborognak a kutyatartók. A szakértők szerint azonban – bár vannak még problémák a törvénnyel – fontos döntés született. A menhelyek kérdését például muszáj megoldani, hisz ahogy a szegedi Tappancs Alapítványtól megtudtuk, „ömlenek" hozzájuk az elhagyott kutyák.

Nincs kutyám. Leszögezném, nem azért, mert nem szeretem őket. Ha a lépcsőházunkban engedélyeznék az állattartást, valószínűleg már nekem is lenne. Sosem hagynék magára egy állatot, már gyerekként fújtam az elcsépelt, mégis épp aktuális igazságot, „Te egyszer, s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél". Ismerik a szeleburdi család és a filodendron történetét? Na, legalább annyira. Nyilván, sokan mások nem így vannak ezzel. Nem is lenne gond, ha ők nem tartanának állatot és, ha például a szegedi Tappancs menhely munkatársaihoz nem futószalagon érkeznek a magukra hagyott kis- és nagykutyák. De ugyanez a helyzet a szegedi ebrendészeti teleppel is, az Orpheus Állatvédő Egyesülettel, akik egyáltalán nem értek rá beszélgetni a kedélyeket mostanság borzoló ebadóról, aminek a bevezetése ellen egy fél ország tiltakozik. Mert jövőre az önkormányzatok bevezetik, bevezethetik az ebadót. Érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak egy olyan témában, ahol talán mindenkinek igaza van.

Kutyák, gazdik Szegeden. Illusztráció: Karnok Csaba (galéria)

Az Országgyűlés november 14-én, hétfőn 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással fogadta el az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását. Ez a szöveg teszi lehetővé az önkormányzatoknak, hogy kutyánként évi maximum 6000 forintos díjat, azaz ebrendészeti hozzájárulást, szedjenek. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora szerint az önkormányzatok mérlegelni fogják, hogy behajtsák-e ezt az összeget. – Népszerűtlen intézkedés lenne, nem hiszem, hogy bevezetik. Egyébként sem értem miért kapta fel ezt a témát ennyire a sajtó! Évi 6000 forint, az 500 forint havonta. Egy doboz cigaretta ára. Aki egy doboz cigiért kiteszi az utcára a kutyáját, az egy szálért is megtenné – mondja. Nem ért egyet mindennel, de azzal igen, hogy intézkedésre szükség van. A három évenkénti összeírást például ritkának tartja, és úgy gondolja, a macskákat is számon kéne tartani, hisz az elmúlt tíz évben nem a kutyák, hanem főként a macskák terjesztették a veszettséget.

A kivételezettek kasztja

Persze, mint mindig, most is akadnak kivételek. „Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV.19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó, a mentő-, jelző-, rokkantsegítő vagy terápiás, a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, – veszélyes eb kivételével – az ivartalanított, az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után" – olvasható a törvényben. A veszélyesnek nyilvánított kutyák esetén pedig nem 6000, hanem 20 ezer forintnyi adó lesz kiszabható.

Kutyák, gazdik Szegeden. Illusztráció: Karnok Csaba (galéria)

Az ebrendészeti hozzájárulás ellenzői között nagy az egyetértés ezzel a ponttal kapcsolatban. Nagy részük nem az intézkedéseket ellenzi, de nem érti például, hogy a magyar fajták miért élveznek mentességet a többiekkel szemben és homályosnak tartja a veszélyes ebekre vonatkozó passzust is. – A kutyaadó nem újdonság, ráadásul havi 500 forintot ki lehet bírni, viszont teljesen fölösleges külön apparátust fenntartani erre a célra. Be kéne építeni a veszettség elleni oltásba, és fizessen mindenki! Úgy lesz igazságos – mondja egy a nevét nem vállaló tenyésztő. Fél, ha nyilatkozik, a hatóságok „rászállnak" és ő ebből él, nem engedheti meg magának, hogy nagy legyen a szája. De a „miért kell kivételezni a kutyákkal" kérdést több állattartó ismerősöm feltette. Ők évi 6000 forintnál jóval többet költenek kedvenceikre és egyáltalán nem arról van szó, hogy sajnálják tőlük. De úgy látják, mindenki megtalálja majd a megfelelő kibúvót a fizetés alól, így megint a becsületes emberek isszák majd meg a döntés levét. Hiányolják a megfelelő kutyafuttatókat és az utcák tisztántartásához szükséges feltételeket. – Nem engedhetem el a kutyámat sehol a városban csak a kutyafuttatón, ahol esetleg ugyanúgy szétszedik a már odaszokott falkában élő kutyák vagy szegény leélheti az életét pórázon. A kutyakakis zacsikról már nem is beszélek, meg arról sem, ha esetleg én viszek magammal zacskót, akkor sem tudom hová dobni a használtat, mert ha van kuka az utcán, akkor vagy kifolyik belőle a szemét vagy leverték. Tehát az a meglátásom, hogy ha például létesítenének kutyaparkokat, vagy ha a város összeszedné néha az ottmaradt kutyapiszkot, akkor mindenki szívesen befizetné ezt a pénzt – mondja Farsang-Szitás Zsuzsanna, két tibeti terrier gazdája.

Kutyák, gazdik Szegeden. Illusztráció: Karnok Csaba (galéria)

Veszélyes ebek vagy veszélyes gazdik?

A másik gyakori kérdés, hogy ki és miért nyilváníthat veszélyesnek egy ebet. A szöveg idetartozó része szerint „az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei vagy az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el". Miközben a Tappancs Alapítvány menhelyére tartunk, Szerencsés Tillával, az alapítvány kurátorával erről is beszélgetünk.
– Van egy ismerősöm, aki odavan rottweilerekért. Jó ideig mégis rossz alomból válogatott, és a kutyái már kölyökként haraptak – mesélem.
– Igen van ilyen, én ezért szeretem jobban a keverék kutyákat. Sok a túltenyésztett fajta. De a legtöbbjük nem ettől lesz veszélyes. Minden a gazdától függ. Bármelyik kutyából lehet bármi. Viszont mióta ezt csináljuk, mióta mentjük a kutyákat, itt még senkit nem bántottak, akkor sem, ha sérülten kerültek be – mondja Tilla.

A felelős állattartás és annak hiánya

Szerencsés Tilla 2003-ban egyetemistaként hozta létre barátaival Szegeden a Tappancs Alapítvány menhelyét. Mindig is segített a kitaszított állatokon: hazavitte őket, gazdát talált nekik. Egyszer egy vállalkozó hirdetésére lett figyelmes, aki szatymazi telkét akarta felajánlani erre a célra, meséli. Elment a meghirdetett találkozóra, ahol megismerkedett alapítótársaival. A szegedi menhely végül nem ebből a kezdeményezésből született, a megjelent fiatalok maguktól, magánszemélyekként alapították meg szinte a semmiből a mai telepet.

Autóval megyünk a kicsit távoli tanyára. Miközben kanyargunk, Tilla mesél.

– Muszáj volt ide költöztetni a menhelyet! Nem csak a feljelentések miatt, hanem azért is, hogy ne tegyenek minden nap kutyákat az ajtónk elé.

– Ezek szerint hangosak – kérdezem.

– Persze, bár az előző helyen előttünk is kutyatelep volt. Nagyon izgatottak lesznek, ha látogató érkezik. Tudják, mit jelenthet ez számukra és látják, ahogy a társaikat elviszik. Ugyanolyan önálló személyiségek, mint az emberek, nagyon oda kell figyelni a lelkükre.

Kutyák, gazdik Szegeden. Illusztráció: Karnok Csaba (galéria)

A telepen jelenleg körülbelül 280-290 kutya él. A napokban rengeteg kölyköt hoztak be. Voltak köztük olyanok, akiket vadászok találtak az erdőben és olyanok is, akiket nejlonzacskóban akasztottak fel egy fára a Mátyás téren, nekik még a foguk sem bújt ki. – Nem lehet egyszerűen csak letenni őket az ajtónk előtt, mert bár azért vagyunk, hogy segítsünk, véges a befogadóképességünk. Várólistával dolgozunk, ami azt jelenti, hogy elméletileg csak akkor jöhet be egy kutya, ha egy másikat örökbe fogadnak – mondja Tilla.

De az örökbeadással is nagyon kell vigyázni, folytatja, mert sokan visszakerülnek. Most, hogy közeledik a karácsony, még figyelmesebbnek kell lenni, mert sokszor olyanoknak ajándékoznának kutyát, akik nincsenek felkészülve a felelős állattartásra. – Játszanak velük, szeretgetik őket, aztán ahogy elmúlnak az ünnepek, rájönnek, hogy az oltások, a gyógyszerek, az eledel mind-mind pénzbe kerül és visszahozzák őket – magyarázza. Nemrég például bekerült hozzájuk egy hatalmas fehér Dog. Két érdeklődő már van rá, ám az egyiknek az volt az első kérdése, hogy mégis mennyit eszik egy ekkora kutya. A történetet Bővíz Ottília meséli, a menhely vezetője. Nem is kell tovább mondania, már fél szavakból értik egymást Tillával, nem ő lesz az új gazdi. – Ha valaki felteszi ezt a kérdést, már lehet tudni, hogy nincs felkészülve – mondja. A legnagyobb bajt itthon a felelős állattartási szokások hiánya okozza, egyeznek meg.

Így gondolja ezt Szilágyi István is, aki a Fehérkereszt Állatvédő Liga nevében 21 éve járja az iskolákat társaival ingyenesen, felhívva a figyelmet a természetvédelem fontosságára, állattartási kultúrát és állatvédelmet tanítva. – A felnőtt társadalommal van a probléma. A gyerekek evidenciákban gondolkodnak. Az tény, hogy állami szinten kéne szabályozni az állattartási normák és az állatvédelem oktatását, és tény, hogy a Nemzeti Alaptantervben ez nem szerepel, de a gyerekek sokkal befogadóbbak, sokkal érzékenyebbek erre a témára. A magyar embereknek, tisztelet a kivételnek, rossz az állattartási felfogása. Csak annak volna szabad állatot magához vennie, aki élete végéig tudja gondozni – mondja. – Nem tudjuk mennyi kutya él ma Magyarországon, csupán elavult 2006-os adataink vannak. Akkor 2,5 milliót számoltak. Évente viszont 10–15 ezer kutyát kell elaltatni a gyepmesteri telepeken és a menhelyeken! Éppen ezért nagyon fontos az ivartalanítás és a „chipezés" népszerűsítése, amit végre a törvény is támogat – magyarázza.

Kutyák, gazdik Szegeden. Illusztráció: Karnok Csaba (galéria)

Mi lesz a pénzünkkel?

Az ebrendészeti hozzájárulás alóli felmentés mellett még egy részhez kapcsolódik a szövegben az ivartalanítás. „A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az eb rendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani" – olvasható a szövegben. Ez egy olyan pontja a törvénynek, ami kevéssé osztja meg az érintetteket. A megkérdezett kutyatartók egyetértenek abban, hogy erre a támogatásra szükség van, de sokan félnek tőle, hogy a pénz mégsem oda kerül majd, ahol a helye lenne. Szilágyi István mégis bizakodó. – Az elmúlt 21 évben nemigen hoztak betartható törvényeket, most végre legalább rögzítették, hogy a befolyt pénzt mire lehet költeni – mondja.

– Bár hivatalos értesítést még nem kaptunk, de a fenntartási támogatásra és a menhelyről örökbefogadott kutyák „adómentességére" vonatkozó szabály nekünk nagy segítség – mondja Szerencsés Tilla. – Nagyon sok a kutya, most legalább 50 kölyök van a telepen és nagyon nehéz az ellátás finanszírozása – teszi hozzá. A szegedi Tappancs Tanya az 1 százalékos adó felajánlásokból, pályázati pénzekből és adományokból tartja fent magát. Pénzt főleg az orvosi ellátásra költenek, az élelmezést próbálják felajánlásokból megoldani. Idén 4,5 millió forinttal kevesebb pénz érkezett 1 százalékokból, mint tavaly, ami igencsak megnehezíti a munkát, holott a telepnek felújításra volna szüksége. Új kutyaházak kellenének, mert a bentlakók szétrágják őket, de a kennelek beton burkolatát is rendbe kéne hozni.

Ugyan a menhely csak héttől háromig van nyitva, de a gondozók reggel héttől este hétig dolgoznak a hét minden napján. A menhely nem egyszerűen a munkahelyük, hanem az életük. A szüntelenül csaholó kutyák pedig egytől-egyig a barátaik. A hozzájuk kerülő ebeket amint lehet, ivartalanítják. Ha ezelőtt sikerül nekik gazdit találni, akkor is csak ivartalanítási kötelezettséggel adják őket örökbe.

Kutyák, gazdik Szegeden. Illusztráció: Karnok Csaba (galéria)

– Ezek szerint itt biztos nem fogannak kiskutyák!

– Nem, az teljesen ellentétes lenne a céljainkkal – mondja.

– Sokan említik ellenérvként, hogy az ebadó bevezetése miatt még több kutya kerülhet utcára és így hozzátok is. Féltek ettől?

– Ez is benne van a pakliban, reméljük nem így lesz, de most is rengetegen vannak – válaszolja. A kölyköket mutatja, közülük vannak, akik nem nagyobbak a tenyeremnél. – A kicsiket hamar elviszik, őket először. Ezért próbáljuk a kicsit idősebb kutyákat előtérbe helyezni az örökbefogadó napokon. Legkisebb esélyük a feketéknek van – teszi hozzá. Ezt ő maga sem érti, de közülük rengetegen maradnak.

„Inkább az állatkínzókat kellene felkutatni!"

Miközben körbejárjuk az egész telepet és megismerkedek saját kutyáikkal is, arról mesél, hogy bár hatósági jogkörük nincs, fenntartanak egy védelmező és ellenőrző csapatot, a Tappancs Állatvédelmi Őrszolgálatot, vagyis a TŐR-t. Ők kérésre érkeznek és, ha úgy látják, hogy szükséges, akkor rendőrt hívnak a helyszínre. Egy önkéntes ügyvéd is segíti a munkájukat, nehogy belegabalyodjanak valami jogi útvesztőbe. – Nem tudják, az emberek, hogy azzal is állatkínzást követnek el, ha magukra hagyják a kutyákat itt a bejárat előtt – mondja. Az állatkínzással kapcsolatban egyébként még mindig nem tartja teljesnek a törvényt Szilágyi István. A módosítás ugyan megtiltja a kutyák és macskák étkezési célú felszolgálását, vagy prémként való felhasználását, de a láncon tartást nem.

– E téren is még mindig nagyon messze állunk nyugattól, de valahol el kell kezdeni – mondja. Egyes vélemények szerint, inkább az állatkínzókat kellene felkutatni és olyan büntetést mérni rájuk, ami kiváltaná azt az összeget, amit a kutyatartóktól akarnak beszedni.

Kutyák, gazdik Szegeden. Illusztráció: Karnok Csaba (galéria)

Ötletek tehát vannak, és az érvek is megállják a helyüket. A menhelyeket támogatni kell, a kutyákat pedig ivartalanítani, ez ugyanúgy hozzátartozik a felelős viselkedéshez, mint az etetésük, értem meg. Nemrégiben az egyik ismerősöm arra kérte barátait az egyik közösségi portálon, hogy hagyják őt békén a kutyás bejegyzésekkel, mert amíg emberek fagynak meg a lakásaikban, addig nekik nagyobb szükségük volna a segítségre. Talán neki is igaza van, ahogy azoknak is, akik megelégelték, hogy megállás nélkül csak fizetnek és fizetnek. A felelős állattartás valóban gyerekcipőben jár. Ezt is meg kell még tanulni, ahogy a mindenkori politikától mentes társadalmi párbeszédet is. Talán lesz ebadó, talán nem. Talán történik valami előrelépés a felelős állattartással kapcsolatban, talán nem. Talán adó nélkül is történhetne, talán nem. Talán elindulhatnánk egy úton, hátrahagyva a rossz szokásokat. Sok a talán és a lehet. Rajtunk is múlik. Talán.

Olvasóink írták

55 hozzászólás
  • 55. vityillo65 2011. november 30. 14:02
    „Nemrég etettem meg a házunk előtt egy foxi-féle kutyát. Hosszú lánccal a nyakán rohangál föl-alá az utcán. Befogadni nem tudom a mi kettőnk mellé. Remélem, csak elcsatangolt, hazatalál. Bár a láncot nem értem, soha nem tennék a kutyáinkra.”
  • 54. Mjuriele 2011. november 30. 13:18
    „43. vuk 2011.11.29. 18:52

    Szeretettel várlak a Hóbiárt Basa utcába és környékére egy kis terepszemlére.....”
  • 53. bambinaXX 2011. november 30. 09:23
    „szerintem azért nem korrekt ez a dolog, mert akinek MÁR van, az úgy vállalta (vette v befogadta), hogy EDDIG ilyen költsége nem merült fel. én városi vagyok - de komolyan kell fizetni falun, tanyán tartott kutyák után is?! hogy gazdálkodja ki az a kisny.díjas, akinek van több, mert befogadott pár árokparti keveréket-és nem menhelyről?
    én hiányolom a kutyafuttatókat, ahol bátran elengedhetem (mert be van kerítve), van kuka a kakizacsinak és hasonlóan szocializált kutyákkal játszhat az ebem. ha ilyenek létesülnének az adóból, akkor örömmel fizetem.
    és elrettentő büntetés kellene a szemetelőknek-akár csikk, akár papír, akár kutyakaki amit maga után hagy..”
  • 52. deka79 2011. november 30. 08:46
    „angol bull terrierre ugyan mennyit kell majd fizetni??? rendben van fizet az ember,de akkor valamiért fizessen.. pl..akkor az orvoshoz ha lviszem,akkor nem 20000nél kezdödjön...meg az éves oltás járjon ingyen...”
  • 51. CID 2011. november 29. 23:06
    „620829 : Te nagyon te. Hülye adót is be kellene vezetni, de iziben. Ha zsákszámra viszik a száraz tápot és konzervet, és ha a kiskereskedő nem csalna adót, akkor ugye a luxuskutyaként tartott blöki után befizeti a gazdi a plusz járandóságát ?
    Azt hiszem, be fogom tudni fizetni azt az éves 6000 ft-ot. De ez a törvény úgy <moderálva>, ahogy van. Megint csak nem azokat fogják rendre nevelni akiket kellene, hanem azokat szívatják akik, eddig is tisztességesen tartották a kutájukat. De mit is várhatnánk a dakota törzsi tanácstól ( elnézést az indiánoktól ).”
  • 50. allegro 2011. november 29. 23:03
    „Én nem szívok egy szál cigit sem havonta, nemhogy 1 dobozzal, felesleges összehasonlítás. Nem kávézok, nincs fodrász és kozmetikus sem, és nincs autó sem a háznál.
    500 Ft a kutyus majd egy heti kajája. És amikor megbetegedett, az 5000 plusz kiadás nagyon nem hiányozott. igen, csak ide 5000- oda 6 - 6000, amoda 12000, 20000 stb. adók, kommunális járulékok címen.
    Miből vegyünk kaját lassan magunknak és gyógyszert ha megbetegszünk, miből fizessük a hitelt, hogy lakni tudjunk, hogy állatainkról felelősen gondoskodhassunk?! Fűteni is szeretnék rá télen, akkor is, egy kicsit legalább, amikor nem vagyunk otthon. Nem az újabb dótól lesz felelős állattartó senki sem. A kutyám pedig bent tartom a házban, még kertes házban is, hogy véletlenül se menjen el. S ha már napközben oda vagyunk, ne csak annyi jusson az állatnak, társunknak, hogy szia kutya és már el is tűntünk a házban, de legalább amikor otthon vagyunk, töltsük együtt az időt, a kutyát is bevonva. Nagyon hálás érte!”
  • 49. CID 2011. november 29. 22:34
    „De édi az a boxer bébi :)”
  • 48. csupika 2011. november 29. 20:43
    „Még egy kérdés: egy kis faluban lévő külföldi szomszédaink, ha éppen Magyarországon vannak, hozzák a kutyájukat is. Heteket töltenek itt, évente nagyjából 4-5 alkalommal. Nekik is kell fizetniük? Ha pont akkor vannak itt, amikor ellenőrzik a dolgot (ha lesz egyáltalán ellenőrzés), akkor kell, de ha pont nem, akkor nem?
    Biztos vagyok benne, hogy kifizetnék, csak felmerült a kérdés. A magyar tulajdonos fizet, vagy a magyar földön lévő kutyára? Ha az utóbbi, mi számít itt tartózkodásnak? Már a kutya esetén is be kell vezetni a "életvitelszerű" kifejezést? :D
    Egyébként nincs bajom a dologgal, én ki fogom fizetni az összeget, ezen ne múljék. (nem, nem vagyok gazdag)”
  • 47. bambinaXX 2011. november 29. 20:22
    „42! :D”
  • 46. tuti 2011. november 29. 20:05
    „Na, arra azért kíváncsi vagyok, hogy a tanyánk melletti alulszocializált, segélyeken tengődő.<moderálva> állandó lakostól ki és hogyan szedi be a 4 csatornakeverék és tanyavédésre szocializált ebállata után az ebadót! Még az állatorvos is csak távgyógyítja a teheneit, nem mer a tanya közelébe sem menni. Többek között a gazdi miatt. Vagy kimehetne a lovasrendőrség ... esetleg a jobbikos masírozók ...”
  • 45. kékcitrom 2011. november 29. 19:45
    „24. kispacni 2011.11.29. 13:35
    Én ezt sehol nem olvastam, hogy a külterületi kutyákra nem vonatkozik az adó.A helyi adó külterületre is vonatkozik.”
  • 44. csupika 2011. november 29. 19:41
    „Technikai kérdés merült fel bennem. Egyszerre lakom Szegeden és Debrecenben is (néha egy hónapot egy kis falucskában is), a városokat nagyjából havonta váltogatom, a kutya mindig jön velem. Állatorvosa mindkét városban van. Ha mindkét város kiveti az ebadót, én hová fizessem be? Tegyük fel, befizetem Szegeden. Debrecenben meg ellenőrzik, hogy kutya van, tessék fizetni, én majd mondhatom, hogy már befizettem Szegeden?! Mert nyilvánvalóan nem fogom két városban is befizetni. Vagy de? Nagyon kíváncsi leszek, hogy hogyan oldják meg az adó beszedését, mikor és hogyan fizessem be, és hogyan tudom majd igazolni egy másik városban?!”
  • 43. vuk 2011. november 29. 18:52
    „41. Mjuriele 2011.11.29. 18:38
    En is felsovaroson lakom, es a paneloknal mindenhol van kuka, a hazak elott sem ritka.
    De a lenyeg a mondandomban: ez ugyan ne legyen mar kifogas. Akko viszed magaddal. Ez olyan mint a sima szemeteles vagy csikkeldobas.
    Mikor raszoltam valakire, hogy talan ne dobalja szet a csikket zsigerbol valaszolta h "de hat nincs kuka", na ott allto helyzetemben 20 meteren belul 3 kukat mutattam neki... (Szechenyi teren a Karasz elejen volt ez - de barhol ezt mondta volna, akkor is ha mellette all)”
  • 42. Bond 2011. november 29. 18:42
    „3: Mondd meg a lakógyűlésen, hogy eladod a lakást és beleírod a hirdetésbe, hogy bulizós fiataloknak, 10 fő feletti létszámú családoknak, prosti futtatóknak, drogdíllereknek 10% kedvezmény. Mindjárt együttműködőbbek lesznek.”
  • 41. Mjuriele 2011. november 29. 18:38
    „40. vuk 2011.11.29. 18:13

    Nah ezt megcáfolnám, mi Felsővároson lakunk és utcákat tudok sétálni anélkül hogy kukát látok...”
  • 40. vuk 2011. november 29. 18:13
    „"A kutyakakis zacsikról már nem is beszélek, meg arról sem, ha esetleg én viszek magammal zacskót, akkor sem tudom hová dobni a használtat, mert ha van kuka az utcán, akkor vagy kifolyik belőle a szemét vagy leverték. Tehát az a meglátásom, hogy ha például létesítenének kutyaparkokat, vagy ha a város összeszedné néha az ottmaradt kutyapiszkot, akkor mindenki szívesen befizetné ezt a pénzt"

    Na ne rohogtessen mar, ez mind kifogas. Miert szedne ossze a varos? Keresgeljen a fuben, fesuljon at tobbezer negyzetmeter gyepet csak azert, mert TE lusta vagy felszedni? Nincs lehetetlen csak tehetetlen. Viszel zacsit, es addig hordozod amig kukat nem talalsz, a penelok kornyeken minden lepcsohaznal van, ha meg nincs otthon biztosan van a lepcsohaznak vagy a hazadnak sajat kukaja, nem?
    Sok a kifogas es a kutyaszar. Legyen mindkettobol kevesebb!”
  • 39. vityillo65 2011. november 29. 17:09
    „Biztos vagyok benne, egyre több kutya kerül ki az utcára az ebadó miatt. De akik kirakják őket, azokat körbekergetném a városon. Szerencsétlenek nem tudnak védekezni, csak szeretni, még akkor is, ha a gazda nem érdemli meg. Nekünk két, a Tappancstól elhozott kutyánk van. A cikkben az szerepel, a fekete nem nagyon kell az embereknek - van benne igazság. Mi is csak azért hoztuk el a fekete, ott Kormosnak keresztelt kutyust, mert ő volt az egyetlen, aki nagyon sírt, ha elmentünk a közeléből és nyújtotta ki a lábát, hogy simogassuk. (Eredetileg labradort szerettünk volna.) Soha nem raknám ki, pedig lopkodós, ki tudja nyitni az ajtót, és előszeretettel megeszi az asztalról a pogácsát, vagy amit éppen ott talál. A mi hibánk, hogy nem zártuk az ajtót, sőt, én tanítottam meg ajtót nyitni. De én csak a kazánház ajtajára tanítottam, nem gondoltam, hasznosítani fogja a többi ajtónál is a tudományát..... A másik meg olyan, mint egy macska, szobakutya lévén az ablakpárkányon szeret üldögélni. Mi biztos, hogy nem szabadulunk meg tőlük, pedig az ellátásuk elég sokba kerül. De nem ők akartak idejönni, mi választottuk őket, kötelesek vagyunk róluk gondoskodni életük végéig, bármennyire lesz nehéz.
    Később majd az öregeket kell kirakni, mert az ő ellátásuk is sokba fog kerülni? Ez is eljöhet még, ha kormányunk továbbra is ilyen határozatokat hoz.”
  • 38. Mox 2011. november 29. 17:02
    „"Remek" Még több kutya megy az utcákra, menhelyekre majd... Épp elég drága egy kutyát etetni,oltatni is.Ennyi ostoba törvényhozót.... Ez az ország kész vicc!!”
  • 37. deszkás 2011. november 29. 15:38
    „Mondjam azt amit az útdijnál emlegetnek-amúgy is veszek matricát és ez nekem jobb-? Nekem magyar pulim van kit érdekel.”
  • 36. maz 2011. november 29. 15:38
    „32. Wacky 2011.11.29. 14:44
    ma 500 Ft jövö honapban meg 1500 Ft mert hullik a szöre jövöre meg 2000 Ft mert koptatja a betont ??????”
55 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2300 orvos írt eddig felmondólevelet

A szlovákoknál csütörtöktől, nálunk márciustól tűnhetnek el tömegesen az orvosok az ellátórendszerből. Tovább olvasom