Délmagyar logó

2018. 12. 19. szerda - Viola -9°C | 1°C Még több cikk.

Nyelvtudás nélkül nincs diploma

Néhány héten belül megkapják a végzős egyetemisták és főiskolások a képzettségüket igazoló diplomát – ha megfeleltek az ehhez szükséges követelményeknek. A hiányzó nyelvvizsga, az összelopott szakdolgozat vagy a kevés elvégzett kurzus kizáró ok lehet.
A mosolygós, ünnepi pillanat akkor következhet be, ha a hallgató sikeres nyelvvizsgát tett. Fotó: Frank Yvette
Jelenleg azt még nem lehet tudni, hányan nem kapnak majd a szokásos nyári diplomaosztón oklevelet a több mint hétezer utolsó éves közül, de Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese szerint a nyelvvizsga hiánya miatti átmeneti „diplomátlanság" várhatóan sok hallgatót érint. Egy öt évvel ezelőtti kormányrendelet szerint ugyanis a 2002/2003-as tanévtől – felmenő rendszerben – a főiskolai szintű bölcsészképzésben is kötelező a középfokú C típusú nyelvvizsga a diplomához. A rendelet mostanra „érett be": idén végez az első olyan főiskolai évfolyam, amelyiknek nyelvvizsga nélkül már nem jár diploma.

Az új felsőoktatási törvény ugyan lehetőséget ad az egyetemeknek, hogy a kellő számú és kreditű kurzus teljesítése – azaz az abszolutórium megszerzése – után hét esztendővel elévüljön az addigi teljesítmény, de az SZTE nem él ezzel. A rektorhelyettes szerint korábban ugyan Szegeden is volt elévülési idő, de dékáni vagy rektori engedéllyel bárki záróvizsgázhatott, akinek megvolt a nyelvvizsgája.

A nyelvtudást igazoló papír ma már „csak" az oklevél kiadásának feltétele – ettől még az időben elkészült szakdolgozatát megvédheti és záróvizsgázhat a hallgató. Ha elégtelent kap a szakdolgozatára vagy a záróvizsgájára, nem kaphatja meg a képzettségét igazoló papírt. Egyest többnyire azok kapnak a szakdolgozatra, akik különböző könyvekből, internetről vagy épp mások korábbi szakdolgozatából ollózzák össze saját „munkájukat" – és ezt a témavezető vagy az opponens felfedezi.

Szaknyelvé a jövő

Pukánszky Béla szerint a jövő útja az egyetemi nyelvoktatásban a szaknyelvi képzések elindítása lesz, amit néhány éven belül megvalósíthatnak. A jelenleg négyszer kétórás, az idegen nyelvi lektorátuson a hallgatók számára ingyenesen felvehető, általános nyelvi kurzusok időkerete ugyanis erre sokkal inkább alkalmas, mint a nulláról a középfokú nyelvvizsgára való felkészítésre.

Záróvizsgán kevésbé gyakori a bukás, korábban kihullik a képzésből, aki nem alkalmas a végzettség megszerzésére. A karok többségén fél év múlva lehet újra kísérletezni a záróvizsgával, ha valakinek elsőre mégsem jönne össze.

Vannak olyanok is, akiknek nincs elegendő kreditjük, azaz nem teljesítettek elegendő kurzust az egyetemen. Nekik további egy vagy több félévet kell tanulni ahhoz, hogy megszerezzék az abszolutóriumot – ez után következhet csak a diplomához szükséges szakdolgozat és a záróvizsga.

Az oktatási rektorhelyettes elmondta: idén várhatóan az informatikus, a magyar és a történelem szakokon osztják ki a legtöbb diplomát, de a művelődésszervezők közül is sokan kaphatják meg a végzettségüket igazoló oklevelet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pindroch Csaba menyasszonyával együtt játszik Szegeden

Pindroch Csaba nem hisz a véletlenben, csupán a lehetőségben. Azt mondja, hogy jelenleg a csúcson… Tovább olvasom