Délmagyar logó

2019. 02. 21. csütörtök - Eleonóra 0°C | 12°C Még több cikk.

Pál Csaba kapta az idei Bolyai-díjat

A biológus a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.
Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozik, Áder János köztársasági elnöktől vehette át vasárnap este Budapesten a jelentős tudományos elismerést.

A kétévente odaítélt, most nyolcadik alkalommal átadott Bolyai-díjat, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés, harmadszor kapta biológus. Pál Csaba a díjjal járó 100 ezer eurót további kutatásai finanszírozására fordíthatja.

A 40 éves Pál Csaba 2008 óta az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője.

Biológusnak tanult, majd elkezdett a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozni. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ösztöndíjjal több évet töltött külföldön, kutatott Oxfordban és Heidelbergben.

3
Áder János köztársasági elnök (j) átadja a Bolyai-díjat Pál Csaba biológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársának a Magyar Tudományos Akadémián május 17-én. Balról Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
Fotó: MTI/Kovács Attila

Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet.

A Bolyai-díj Alapítvány tájékoztatása szerint az MTA közreműködésével felkért 14 tudósból álló, a mindenkori köztársasági elnök elnökletével működő díjbizottság ezúttal is zártkörű tanácskozást követően választotta ki az idei díjazottat.

A tudományterülethez nem köthető Bolyai-díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású tudósnak adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, a fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

Tizenöt évvel ezelőtt az első Bolyai-díjat az MTA jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, az MTA jelenlegi elnöke, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.

Áder János: Pál Csaba teljesítménye már most maradandó

Pál Csabának már most maradandó teljesítmény fűződik a nevéhez, olyan eredmények, amelyek bizonyosan az emberiség hasznára válnak - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap este a Bolyai-díj ünnepélyes átadóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

Áder János szerint a biológusban meg van mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli, eredményes kutatóvá teszi.

2
Áder János köztársasági elnök beszél, mielőtt átadja a Bolyai-díjat Pál Csaba biológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársának a Magyar Tudományos Akadémián május 17-én.
Fotó: MTI/Kovács Attila

"A Bolyai-díj ez évi kitüntetettje elhivatott ember, a kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat, szereti feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani és megtalálni a legegyszerűbb megoldást" - fogalmazott a köztársasági elnök.

Mint hangsúlyozta: a kétévente odaítélt Bolyai-díj egyik legszebb erénye, hogy "különleges hangjával közbeszéddé teszi a tudományt". Hozzátette: reményei szerint a következő napokban sokan fognak beszélni arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a Lendület program jóvoltából egy elszánt csapat a baktériumok fejlődését vizsgálja, mert szeretnék pontosan tudni, hogy miért és hogyan alkalmazkodnak olyan gyorsan a változáshoz.

ÉLETRAJZ

Pál Csaba 1975-ben született, orvos családból származik. Nem a családi hagyományt követte, hanem biológus lett, 1998-ban kapta meg diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezután elkezdett a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozni. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg, majd ösztöndíjjal több évet töltött külföldön: kutatott Oxfordban, Heidelbergben, 2008-as hazatérését megelőzően a Trentói Egyetem vendégprofesszoraként dolgozott.

2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet. Munkatársaival azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a kórokozó más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét egy baktérium alkalmazkodása egy meghatározott antibiotikumhoz.

1
A Bolyai-díjjal kitüntetett Pál Csaba biológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa a Magyar Tudományos Akadémián rendezett sajtófogadáson, miután átvette az elismerést Áder János köztársasági elnöktől május 17-én.
Fotó: MTI/Kovács Attila

Hazai kutatásait a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja támogatja. Ez a program nagy segítséget nyújtott abban, hogy Magyarországon egyedülálló módon két alkalommal is elnyerje az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) pályázatát. Ezekre pályázni kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörést ígérő, megvalósítható kutatási tervvel lehet.

Pál Csabának eddig több mint 40 tudományos publikációja jelent meg, eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok (például a Nature, a Science) is többször közölték. Számos hazai és nemzetközi pályázat és díj nyertese. A közelmúlt legjelentősebb, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezéséért 2014-ben elnyerte a Szent-Györgyi Talentum Díjat. 2008-ban az Osztrák Akadémia Ignaz Lieben-díjával tüntették ki. Ezt a nemzetközi díjat évente egy kutató veheti át, aki negyvenedik életévét még nem töltötte be.

Tanítványai is kiemelkedően sikeresek, sokan közülük is nemzetközi díjakat nyertek el. Pál Csabának jelentős szerepe volt abban, hogy külföldön dolgozó, nemzetközileg is elismert fiatal kutatók Magyarországon, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytassák munkájukat.

Korábban írtuk:

Ma este adják át a Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémián, a díjazott személyét csak az ünnepségen hozzák nyilvánosságra. Az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök is.

A kétévente odaítélt díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A százezer euróval járó díjat tizenöt tagú - a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló - bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök. A díjazott egyfajta nagykövete lesz a magyar tudománynak.

A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody. A tudományterülethez nem köthető díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, a fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

Tizenöt évvel ezelőtt az első Bolyai-díjat az MTA jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vihart kavart a szélfogó

Egy napkollektor tartozékaként felszerelt szélfogó kavart vihart Alsóvároson. A közös képviselő azt mondta, a hátsó szomszéd szélfogója árnyékot vet a kiskertjükre. Tovább olvasom