Délmagyar logó

2019. 07. 19. péntek - Emília 17°C | 27°C Még több cikk.

Politikai gyilkosságok: Időről időre felbukkannak újabb összeesküvés-elméletek

Borisz Nyemcov február 27-én éjjel a moszkvai Vörös térhez közel sétált a barátnőjével egy hídon, amikor gyilkosa több pisztolylövéssel végzett vele. Az orosz ellenzéki politikusnak esélye sem volt a túlélésre. Ahogy John F. Kennedynek, Martin Luther Kingnek és Zoran Gyingyicsnek sem, akik szintén merénylet áldozatai lettek.
merényletek
Az 56 éves, négygyermekes Borisz Nyemcov ellenzéki politikust Vlagyimir Putyin orosz elnök kérlelhetetlen bírálójaként tartották számon. Keményen kritizálta Putyin kormányát Moszkva Ukrajna-politikája és a Krím elcsatolása miatt. Több vezető politikussal együtt a Putyin és az általa képviselt orosz hatalom elleni nagyszabású tiltakozó megmozdulások élére állt.

Azok a lövedékek mindannyiunkat eltaláltak. Ez olvasható a táblán, amit Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus tisztelői tartanak fel a március 1-jén Moszkvában megrendezett gyászmeneten. Fotó: MTI/
Azok a lövedékek mindannyiunkat eltaláltak. Ez olvasható a táblán, amit Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus tisztelői tartanak fel a március 1-jén Moszkvában megrendezett gyászmeneten. Fotó: MTI/

Merénylet a hóeke takarásában
„Nem láttam senkit. Nem tudom, honnan jött a gyilkos, a hátam mögül bukkant fel" – mondta Anna Durickaja. Borisz Nyemcov egykori miniszterelnök-helyettes 24 éves ukrán barátnőjével sétált február 27-én éjjel a Kreml lábánál kezdődő Bolsoj Moszkvoreckij hídon, amikor lelőtték. A gyilkosság után egy nappal egy moszkvai televíziós csatorna közzétett egy webkamerával készített, rossz minőségű felvételt, amely állításuk szerint Nyemcovot és barátnőjét mutatja röviddel a merénylet előtt.

A felvételen látható, ahogy egy hóeke lassan elhaladt a pár mögött, és a jármű elfedte a kamera elől a lövéseket leadó gyilkost. Szerintük az alak az elkövető lehet, amint beugrik egy arra haladó autóba. A feltételezések szerint a gyilkos Makarov típusú pisztolyt vagy Izs típusú átalakított gázpisztolyt használt, amelyet azonban nem dobott el. A helyszínen talált 9 milliméteres kaliberű lőszerhüvelyek vizsgálata szerint négy lövedék 1986-os gyártmány, azok egy cseljabinszki gyárban készültek, további két lövedék 1992-es gyártású a tulai lőszergyárból. Mindez azt bizonyítja a szakértők szerint, hogy a gyilkosság előkészítői „úgy kaparták össze" a lőszereket.

Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettesnek, az orosz ellenzéki Népi Szabadság Pártja (Parnasz) és a Szolidaritás mozgalom társelnökének holtteste mellett nyomozók, miután a politikust több
Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettesnek, az orosz ellenzéki Népi Szabadság Pártja (Parnasz) és a Szolidaritás mozgalom társelnökének holtteste mellett nyomozók, miután a politikust több

Az orosz rendőrség a gyilkosság lehetséges indítékaként említette Nyemcov helyhatósági képviselői, illetve üzleti tevékenységével összefüggő okokat, de a féltékenységet sem zárta ki. Putyin – aki a merénylet után azonnal utasítást adott az átfogó nyomozásra, amit ő felügyel személyesen – úgy nyilatkozott, „az orosz igazságszolgáltatási szerveknek a legkomolyabb figyelmet kell fordítaniuk a nagy vihart kavaró bűncselekményekre, beleértve a politikai indíttatásúakat is". Barack Obama amerikai elnök is megszólalt, aki szerint az orosz ellenzéki vezető meggyilkolása a politikai klíma romlásának jele Oroszországban, ahol a polgári jogokat és sajtószabadságot visszaszorították az elmúlt években.

A Financial Times vezető külpolitikai elemzője, Gideon Rachman a merénylet kapcsán megemlítette elemzésében Anna Politkovszkaja oknyomozó újságírót, akit 2006-ban szintén Moszkvában lőttek le, és Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat egykori alezredesét, akit ugyanabban az évben a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal öltek meg Londonban. Az orosz hatóságok 3 millió rubelt – mintegy 13 millió forintot – ajánlottak fel a nyomravezetőnek. Lapzártánkkor az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság 5 ember letartóztatását indítványozta Nyemcov megölésével kapcsolatban.

Három lövés a kertben
1948. január 30-án Delhiben látta vendégül a békés ellenállás jelképévé vált Mahatma Gandit, az indiai függetlenségi mozgalom 79 éves vezéralakját régi barátja. Gandhi az esti imára igyekezett a rezidencia kertjébe, ahol 2-300 ember várta. Az első sorban állt khaki ruhában a 37 éves Nathuram Godsze. Amikor Gandhi felment a pódiumra, Godsze felszaladt utána. Revolvert húzott elő, és leadott három lövést, miközben a fegyver csöve szinte érintette Gandhi testét.

Mahatma Gandhit közvetlen közelről lőtték le.
Mahatma Gandhit közvetlen közelről lőtték le.


A korabeli beszámolók szerint nem is úgy hangozottak, mint a lövések – inkább egy gyermekpisztoly pukkanásaira emlékeztettek. Gandhi összeesett. Néhány másodpercig senki sem értette, mi is történt. Amikor a merénylő a halántékához emelte a fegyvert, hogy megölje magát, az imára összegyűlt tömegből egy fiatal amerikai a férfira vetette magát. A 37 éves Nathuram Godsze egy punai újság szerkesztője és a szélsőségesen nacionalista Hindu Mahászabha szervezet helyi titkára volt. Később kiderült, a szélsőséges szervezet listáján Gandhi mellett Nehru miniszterelnök és Szuhravardi volt bengáliai miniszterelnök is kijelölt „áldozat" volt. Nathuram Godszét 1948 végén halálra ítélték, és felakasztották.

Gyilkosság a tévékamerák előtt
1963. november 22-én lövések dördültek el Dallas belvárosában, amelyek véget vetettek a 46 éves John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke életének. A lövéseket egy tankönyvraktár ablakából adták le. A merénylő kilétére hihetetlen gyorsasággal derült fény. A rendőrség egy moziban fogta el Lee Harvey Oswaldot, aki ha bíróság elé került volna, talán mindenki számára kiderül, amit azóta számtalan hivatalos és nem hivatalos vizsgálat megerősített: Kennedy gyilkosa nem volt sem szélsőjobboldali, sem nemzetközi kommunista összeesküvés részese.

Az egyik legtöbbször vizsgált televíziós filmkocka. J. F. Kennedy amerikai elnök merénylőjének kilétére hihetetlen gyorsasággal derült fény.
Az egyik legtöbbször vizsgált televíziós filmkocka. J. F. Kennedy amerikai elnök merénylőjének kilétére hihetetlen gyorsasággal derült fény.

A merényletet saját szakállára követte el, ideológiai motívumai nem voltak. Amit tett, azért tette, mert pszicho- és szociopata volt. De Oswald nem került bíróság elé, mert amikor a rendőrségi fogdából a börtönbe akarták átszállítani, Jack Ruby sztriptízbár-tulajdonos lelőtte a tévékamerák előtt. Ez volt a televíziózás történetének első egyenesben közvetített gyilkossága. Rubyt saját bevallása szerint Kennedy iránti odaadása motiválta tette elkövetésében. Valójában azonban ő is – Oswaldhoz hasonlóan – pszichiátriai eset volt. Az interneten jelenleg 3,3 millió dokumentum foglalkozik a dallasi tragédiával, Kennedy meggyilkolásával.

Többségük valamilyen összeesküvés-elméletet propagál. Tavaly, a merénylet 51. évfordulójára magyarul is megjelent A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története című könyv. Ebben az olvasható, hogy Carlos Marcello, a New Orleans-i maffiabirodalom feje ölette meg Kennedyt. Marcello gyűlölte a maffia ellen háborút indító Kennedy fivéreket. Az amerikai állampolgársággal nem rendelkező maffiafőnök akkor esküdött bosszút, amikor kiutasították az Egyesült Államokból. A könyv szerint a politika azért ragaszkodott a magányos merénylő sztorijához, mert attól félt, ha kiderül az igazság, kitörne a III. világháború.

King nyakában szétrobbant a lövedék
Martin Luther King élete utolsó percében egy szerény motel erkélyén állt Memphisben. A 39 éves, Nobel-békedíjas amerikai polgárjogi aktivista csak egy pillanatra ment ki a szobából este 6 órakor, hogy levegőzzön egy kicsit. Ekkor lőtte le egy szemben álló ház fürdőszobaablakából az orvlövész. A lereszelt hegyű lövedék King nyakába fúródva valósággal szétrobbant, és negyeddolláros nagyságú sebet ejtett.

A polgárjogi aktivista a gyors segítség ellenére 1968. április 4-én este meghalt a műtőasztalon. James Earl Ray – aki garázdaságért, csekkhamisításért és fegyveres rablótámadásért többször ült börtönben – bevallotta a gyilkosságot, később azonban a fehér rasszista visszavonta vallomását. Ezért ma sokan – élükön a King családdal – kételkednek abban, hogy az igazi tettes bűnhődött Martin Luther King megöléséért. A gyilkosságot követően közel kétszáz városban feldühödött feketék épületeket gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki, rendőrökkel csaptak össze. A rend helyreállítására 55 ezer katonát vezényeltek ki az utcákra. Ahogy John F. Kennedy esetében, úgy Martin Luther Kingnél is sokan megkérdőjelezik a magányos gyilkos teóriáját, s úgy vélik, a Nobel-békedíjas amerikai polgárjogi aktivista összeesküvés áldozata lett. Gyilkosát, James Earl Rayt 99 év börtönbüntetésre ítélték.

55 nap fogság után kivégzés a garázsban
1978. március 16-án Aldo Moro volt olasz miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Párt elnöke a római Via Fanin beszállt a Fiat 130-as típusú szolgálati autójába, amelyet az egyik testőre vezetett. Mögöttük egy Alfa Romeóban várakozott a fegyveres kíséret további három tagja. A két gépkocsi elindult a Parlament épületéhez, amikor a Morót szállító gépkocsi elé váratlanul egy diplomata rendszámú Fiat 128-as vágódott. Az autóból három férfi és egy nő ugrott elő, egy közeli kerítés mögül az Alitalia légitársaság utaskísérőinek sötétkék egyenruhájába öltözött férfiak és nők csatlakoztak hozzájuk. Előrántották géppisztolyaikat, és pár másodperc alatt lemészárolták a testőröket.

Aldo Morót 55 napig tartotta fogva a Vörös Brigádok. Holttestét egy Renault gépkocsiban, Róma belvárosában, a nyílt utcán hagyták. Fotó: wikipédia
Aldo Morót 55 napig tartotta fogva a Vörös Brigádok. Holttestét egy Renault gépkocsiban, Róma belvárosában, a nyílt utcán hagyták. Fotó: wikipédia

A terroristák kirángatták a sértetlen, de rémült Morót a gépkocsiból, majd eltűntek vele. Egy börtöncellává alakított lakásba vitték, ahol 55 napig tartotta fogva az akciót magára vállaló szélsőbaloldali Vörös Brigádok. Innen írt 86 levelet a családjának a négygyermekes politikus. Május 9-én egy garázsban 11 lövéssel végeztek Aldo Moróval. A végrehajtással megbízott Prospero Gallinari a politikus utolsó szavainak hatására elgyengült, sírógörcsöt kapott. Ezért Germano Maccari ölte meg a volt miniszterelnököt. Egy ismeretlen telefonáló még aznap felhívta a római rendőrkapitányságot, és bejelentette, hogy a Gaetani utcában, a Kereszténydemokrata Párt székházától nem messze, egy piros Renault-ban pokolgépet helyezett el. Ám amikor a tűzszerészek felnyitották a csomagtartót, bomba helyett a március 16-án elrabolt politikus holttestére bukkantak. Évekkel később két kivétellel letartóztatták a Vörös Brigádok mintegy 20 fős kommandójának tagjait, akiknek többségét életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Egy alak a sötétből

Olof Palme svéd kormányfőt 1986. február 28-án lőtte le egy máig ismeretlen merénylő Stockholm belvárosában. Az 59 éves, háromgyermekes miniszterelnök aznap feleségével, fiával és annak barátnőjével ment moziba. Az előadás után – nem sokkal éjfél előtt – a házaspár gyalog indult hazafelé, szokásához hűen testőr nélkül. Egy útkereszteződésnél a sötétből egy alak ugrott elő, aki a világ egyik legerősebb kézifegyveréből, egy Smith-Wesson 357-es Magnum revolverből kétszer hasba lőtte Palmét. A politikusnak esélye sem volt a túlélésre: gyilkosa közvetlen közelről tüzelt, az ólomhegyű és rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. A tettes a közeli zsákutca felé menekült, s bár egy taxisofőr utánaeredt, eltűnt az éjszakában.

Anna Lindhet többször megszúrták egy áruházban. A gyors orvosi beavatkozás sem mentette meg az életét.
Anna Lindhet többször megszúrták egy áruházban. A gyors orvosi beavatkozás sem mentette meg az életét.

A nyomozás közel három évtized elteltével sem hozott eredményt, holott a rendőrségre közel húszezer bejelentés érkezett. Vádat azonban csak egyetlen személy, egy Christer Peterson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége azonosította őt. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később felmentették, mert nem találták meg a gyilkos fegyvert. Az Olof Palme-gyilkosságban pár éve az volt az új fejlemény, hogy DNS-vizsgálatot készültek elvégezni azon a zakón, amelyet a svéd kormányfő élete utolsó napján viselt. A gyilkos ugyanis tüzelés előtt Palme vállára tette a kezét. Azt feltételezték, hogy talán még az események után több mint két évtizeddel is kimutatható genetikai anyag rakódhatott le a ruha felületére. A vizsgálat eredményéről azóta sem írt a sajtó.

Mesterlövész tüzelt a lakatlan házból
Az 51 éves Zoran Gyingyics könnyű célpont volt a távolból tüzelő gyilkosnak. A Milosevics megbuktatásában kulcsszerepet játszó szerb miniszterelnök – aki három gyermek apja volt – 2003. március 12-én egy sportbalesetből lábadozva mankón bicegett a belgrádi kormányépület hátsó bejáratánál, amikor a halálos támadás érte. A mesterlövész egy közeli, felújításra váró, lakatlan ház második emeletének ablakából, 182 méteres távolságról tüzelt.

Zoran Gyingyicset szíven találta a mesterlövész golyója. Esélye sem volt a túlélésre.
Zoran Gyingyicset szíven találta a mesterlövész golyója. Esélye sem volt a túlélésre.

A golyó pont a szívét találta el Gyingyicsnek, aki a kórházban belehalt sérüléseibe. A kormányfő ellen egyébként 2003. február 21-én is megpróbáltak merényletet elkövetni. Akkor egy teherautó vágott a miniszterelnöki konvoj elé, megpróbálták leszorítani az útról a kocsiját, de sofőre ügyességének köszönhetően azt a merényletet megúszta. A gyilkos lövést a szerb rendőrség különleges alakulata, a Vörös Sapkások parancsnokának helyettese, Zvezdan Jovanovic Zveki adta le. 2007-ben a maximálisan kiszabható 40 év börtönbüntetésre ítélte a belgrádi bíróság Zvezdan Jovanovic Zvekit és a Vörös Sapkások parancsnokát, Milorad Ulemek Legiját. További tíz személyre, köztük a Milosevicshez hű, Zimonyi-klán nevű brutális maffiaszervezet tagjaira összesen 298 év börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Még 2012-ben is tartóztattak le Spanyolországban klántagokat, akik részt vettek a gyilkosságban.

Késelés az áruházban
A 46 éves, kétgyermekes Anna Lindh svéd szociáldemokrata politikus, külügyminiszter 2003 nyarán és őszén az euró bevezetéséről szóló népszavazási kampányában vett részt, az igen oldal egyik vezérszemélyiségeként. 2003. szeptember 10-én délután a barátnőjével vásárolt ruhát Stockholm belvárosában, amit szeptember 12-én a népszavazás televíziós záróvitájában akart felvenni. Délután négy óra tájban az NK Áruház első emeletén egy szerb férfi, Mijailo Mijailovics útját állta a politikusnak, késsel többször megszúrta, súlyosan megsebesítette.

Anna Lindhet kórházba szállították, ahol az orvosi beavatkozás ellenére szeptember 11-én reggel 5 óra 29 perckor meghalt a műtőasztalon. A szerb férfi azzal védekezett, hogy egy öregember szólalt meg a fejében, utasította, hogy ölje meg a politikust. A svéd legfelsőbb bíróság 2004-ben elmegyógyintézeti kezelésről életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta Anna Lindh gyilkosának büntetését. Mijailo Mijailovics azóta börtönben ül.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra a középiskolásoké az IH Rendezvényközpont

Több mint 50 program várja 5 nap alatt középiskolásokat az IH Rendezvényközpontban a második Középiskolások hete (Kö7) rendezvénysorozaton. Tovább olvasom