Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson 0°C | 10°C Még több cikk.

Szeged polgármestere országhatárt igazít

Csongrád megye - Tényleg Somogyi Szilveszteren, Szeged polgármesterén múlt, hogy Magyarország 1921-ben visszakapta Újszegedet és 9 községet? A várospolitikus hivatkozott erre a lobbimunkájára, és a történész szerint lehet, hogy joggal. Azért jó lenne több bizonyíték, mint egy előkerült magánlevél, amelyet most eljuttattunk címzettjéhez.
Érdekes levél került lapunk birtokába. Aki küldte, egykor az önkormányzattól kapta, és húsz éve őrzi. A levél írója özv. Devich Sándorné, címzettje Raffay Ernő történész, aki akkor, 1991-ben a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, a tévében előadás-sorozatot tartott a trianoni döntésről. Az idős hölgy egy családi legendát akart megosztani Raffayval a téma kapcsán. A hölgy sógora Somogyi Ferenc szegedi pénzügyigazgató volt, aki unokatestvére Somogyi Szilveszternek.

Ő 1915-től haláláig, 1934-ig töltötte be Szegeden a polgármesteri tisztséget. Történt, hogy a francia csapatok szegedi jelenléte idején egy banketten Somogyi Szilveszter előadta Franchet d’Esperey francia tábornoknak, milyen lehetetlen helyzet az, hogy a határ a Tiszán húzódik, mindennaposak az „incidensek". „Erre a generális azt mondta, hozzanak egy térképet. Ezt kifektették az asztalra, és ő felszólította Somogyit, hogy húzzon egy vonalat, meddig terjedne az a terület a Tiszán túl, ami kívánatos lenne. Természetes, hogy Szilveszter bácsi jó nagyot kanyarított Torontál megyéből. A tábornok elnevette magát, no-no, ez kicsit sok lesz, mondta, és rajzolt egy szűkebb félkört. Határozottan megígérte ez ügyben közbenjárását és megtartotta szavát!"


Meglehet, hogy az eset így történt. De vajon tényleg egy polgármester szaván és egy megszálló parancsnok rokonszenvén múlott az, hogy tíz-tizenöt kilométerrel nagyobbat kanyarodjon a határ?

Szeged 1918 decemberétől 1920 márciusáig állt francia megszállás alatt. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés 28. cikkelyében
1:1 000 000 méretarányú térkép ábrázolta Magyarország határait, de a tényleges vonalat 1921 és 1925 között úgynevezett nemzetközi határmegállapító bizottságok húzták meg, a helyszínen. Suba Jánosnak a Rubicon történelmi folyóiratban közölt tanulmánya szerint e bizottságok vitás ügyek esetén általában a magyar oldal kárára döntöttek.

Újszeged közel három évig szerb fennhatóság alá tartozott.
Újszeged közel három évig szerb fennhatóság alá tartozott.

Lapunk – amely az idő tájt Szeged néven jelent meg – 1921. augusztus 23-i számában mindenesetre érdekes adalékkal szolgál a legendához. „Vasárnap hajnalban bevonultunk Ujszegedre és a Tisza–Maros szögébe" – hirdette a szalagcím. Ekkor került vissza Magyarországhoz Újszeged, Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor, Kübekháza, Ószentiván (ma Tiszasziget), Újszentiván és Gyálanagyrét (ma Gyálarét). A tudósítás idézi Somogyi Szilveszter újszegedi ünnepi szónoklatát: „Én életem munkája legnagyobb eredményének tartom, hogy visszacsatolástokban, Isten akarata folytán, nekem kezdeményező és igen fontos szerep jutott." A politikus alighanem a fönt említett lobbijára hivatkozott.

– Nem emlékszem rá, hogy annak idején megkaptam volna ezt a levelet – mondta most lapunknak Raffay Ernő történész, akinek e-mailben továbbítottuk Devich Sándorné küldeményét. Hozzátette, államtitkárként nagyon sokan írtak neki, s a titkárság megítélésén múlott, hogy mi kerüljön a kezébe. – Jó lenne több írott forrás arról az időszakról, de elképzelhetőnek tartom, hogy a szegedi polgármester közbenjárásának lehetett valamilyen hatása a történtekre. Ezt alaposabban meg kellene nézni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pöttyös könyvektől az igazgatói székig

Nyolc éve vezeti a szegedi Somogyi-könyvtárt Palánkainé Sebők Zsuzsanna. Az egykori gyermekkönyvtár-vezető állítja: a jövő olvasója a gyerekekből lesz. Tovább olvasom