Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella 0°C | 5°C Még több cikk.

Székhelyi József: Pásztorlevél

Szeged - "Vajon mit kérne tőlünk a Jézuska chanuka és karácsony idején? Vajon szóba állana velünk egyáltalán? Kegyes, szép arcán lenne-é mosoly a számunkra, gyermekeinket megsimogatná-e, jószágainkat, kincseinket megáldaná-e, otthonainkba belecsókolná-e a szeretetet, a békét… meggyújtana-e érettünk egy-egy gyertyát, csillagszórót, ünnepi mifenét, és egyáltalán, eljönne-e hozzánk szelíd vacsorára…?!"
Vajon mit kérne tőlünk a Jézuska chanuka és karácsony idején? Vajon szóba állana velünk egyáltalán?

Kegyes, szép arcán lenne-é mosoly a számunkra, gyermekeinket megsimogatná-e, jószágainkat, kincseinket megáldaná-e, otthonainkba belecsókolná-e a szeretetet, a békét…  Hívjuk-e igazán őt, a messzi vándort?!

De tényleg, hol csilingelhet manapság szegény, angyali forradalmár barátunk és támaszunk összeterelni a nyájat egyetlen roppant asztal köré, a figyelmesség és a szívbéli ajándékok fácskái mellé? Hogy a páros oldali templomba igyekvő átintegessen a páratlan oldali felé is, jó ünnepet és békét kívánva a másik oldalinak éppúgy, mint fordítva, a barátságosság dudáit bömböltetve egymásra autócsodákból – miképp láttam a Yonge-on, Torontóban vagy két évtizeddel ezelőtt…

Hideg volt kegyetlenül a város. Kanada hófogságban ünnepelt éppen valamilyen nagyon közös zsidó-keresztény-iszlám-unitárius-ádventista-baptista-indián-cigány-buddhista-fekete-fehér-sárga-rézbőrű-albínó ünnepet az indiánok ősi útján, a világ leghosszabb utcáján, a Yonge Streeten, a mellig érő hóban.

Isten, Gondviselő, Úr, Lord, a Legfelsőbb Hatóság elrendelte az évtized minden havát-fagyát, és egyetlen gigant hóembert fagyalt a világból, miközben egyetlen roppant terített asztalt ácsolt az út mentén, úgy kb. hatezer kilométer hosszan. Az ő számaik szerint talán nem volt ilyen ménkű méret, lévén a mérföld ottan a számszakilag és közigazgatásilag közérthető.

Az út az Ontario-tótól bele Kanadába, Vancouverig tovább tart, mint ide Toronto. Odáig is futotta toleranciából és szeretetből, jókívánságból és melegségből, még akkor is, amikor nyolc mile alatt megfagyott a tej a csomagtartóban.

Talán az állam melege (gondoltam én) gyűrheti le Isten istentelen fagyát? Lehet itten valamiféle alkotmányos fagyálló, amitől bársonyos még a jég is. Miért is lenne elrugaszkodott vágy az ő copyrightjukat honosítani egy sokkal barátságosabb klímában, itthon, minálunk…?

Ez nem olyan képtelenség, futurista idealizmus, mint például fölugrani a Holdra. Hoppá, az már foglalt. Emlékszem…

Fennmaradtunk egész éjszaka, és hallgattuk Armstrong úr jelentését, az ő kis lépéséről és a mi nagy ugrásunkról; hát persze, mi vagyunk az emberiség is. Na, látjátok, édes barátaim, csak ennyi az egész.

Az egyén nagy élményét, oltári szerencséjét, kiválasztottságát egy parányi nagyvonalúsággal átpasszolni, átárasztani a túlsó oldalra is – és kész.

Így élménygazda lehet az is, aki csak útitársa lehetett a földi létben Mr. Armstrongnak, személyes küldöttünknek a Holdon.

Az asztronauták pásztorlevelet küldtek szét a világnak, baloldalnak, jobboldalnak, fentnek – lentnek.

Én is a Holdon jártam Mr. A. jóvoltából. Azonképpen itt, a Földön én is ettem karácsonyi kalácsot a te sütőd melegétől, te is leültél az asztalomhoz minálunk, akkor este. És falatoztál cuppogva a soha nem érzett ízek élményével gazdagabban – és ő is kapott még, meg emez is és amaz is.

Szegény sántának is vittünk, mindegy, hogy te vagy én, vagy a harmadik. A süket a vaknak mindent elmesélt, a béna, de látó regélt a némának, az ép rohangált, hogy odaérjen mindenkihez – és így tovább.

Az éhség, irigység, szomjúság és szeretetlenség ínségében is van megoldás. A szolidaritás. Az elejtett mamut még kevés. Elosztás is létezik ám.

És ha van közöttünk vegetáriánus, hát segítsd őt is! Neki nem jelent semmit a mamutpecsenye.

Meg ugye vannak kényszer szülte trükkök is.

Valaha talán éppen a kényszer, a szükség segítette világra az ünnepi kalácsot is.

Szegény őspapa folyton égett, mert a rengeteg gyerek zajongott az asztal körül, sóváran lesve a sercli vélhetően legfinomabb koncát.

Sajnos azonban több volt mindig az éhes száj, mint kalácsonként az a kettő darab sercli. – Ez így nem igazságos – zúgtak a srácok.

Miért mindig az elsőszülött és a legkisebb eheti a serclit?! Pfujjolás volt meg irigység, sírás-rívás és szeretetlenség.

Hovatovább egyiknek sem volt jó.

Szegény őspapa este, mikor jött vészesen az ünnep, a szeretet ünnepe, a hálaadás éje, hogy élünk, eszünk, szeretünk és alhatunk, álmatlanul tett-vett a kicsiny és szegényes konyhában, miközben dagasztotta az ünnepi kalácsot. És ekkor zseni lett belőle.

Talán ivott is valami kéjes löttyöt, és dalolva megfonta a masszát. A kemencébe fonva vetette, és lám, amikor kivette a nagyra sütött, szép, ünnepi kalácsot, tágra nyitott szemmel csodálta, remeket alkotott. Szédült örömében meghintette mákkal bódulás és az íze végett.

Ott sündörgött aztán az asztalnál a sok gyerek – és mindnek jutott sercli.

És a Papa felfedezte az elosztási rendszerek ősét.

Nem jutott ugyan több kalács a srácoknak, de mindegyiknek akadt sercli. Ma ezt a trükköt költségvetésnek csúfoljuk.

Nem lévén ősapazseni, fizetjük a törvényhozókat. Szolgát tartunk gazdagon, akit miniszter úrnak hívunk, kormányt tartunk fenn, és építjük a piacgazdaságot. Számos beszédet tartunk beszédes számokról, nem riadunk vissza hazugságoktól sem, torz ítéletektől sem, előítéletektől sem, okoskodunk, és bölcsek ritkán vagyunk, pedig nyakunkon az ünnep, a fák, az éhes tekintetek.

Fogytán a sercli, a Jézuska mindjárt jön, jöhet fagy, jöhet hó és a jeges ár… Süti-süti-kalácsot a tűz, a tűz, a tűz, a század, az ezred, a nap, az ünnepnap, a karácsony, a Harácsony – a ha – a rács- a Sony – Jézusom.

Olvasóink írták

  • 10. PG 2007. december 29. 19:18
    „CC: azokat a nektárcseppeket nyalogatjuk még ma is”
  • 9. Cc 2007. december 28. 20:04
    „Andris! Igazad van "a művészetet nem célszerű pártok alapján", a direktor úr akkor mit nektározott a vesszős pártgyülin???”
  • 8. triatlonos 2007. december 27. 19:20
    „Ez a tipikus esete annak, amikor egy ember rossz döntései következtében leamortizálja magát. Ezután talán a : ne szólj szám, nem fáj fejem c. mondáshoz kellene magát tartani!”
  • 7. Andris 2007. december 27. 12:05
    „Szégyen miket irnak egyesek. Szegednek ritkán adatot meg, hogy
    ilyen felkészült és a szinházért tenni akkaró és tevő direktora le-
    gyen. Én személy szerint nagyon sajnálom, hiogy nem pályázot.
    Az önkormányzat igazán fel is kérhetné, hogy maradjon tovább.A
    müvészetet nem célszerü pártok alapján /ahogy a sportot sem és
    még sok mindent, oktatás, eü.,stb/ megitálni és kiválasztani. Az eredeti gondolathoz annyit, hogy a Jézuska ha meg is jelenne szé-
    gyenébe és elkeseredésébe el is bujdokolna vagy uj keresztes mozgalmat inditana. Székhelyi ur Önnek kivánok sikerekben gazdag és szebb uj évet.”
  • 6. judás 2007. december 26. 22:50
    „Üljön az árnyékszékre, ott meditáljon, ne firkáljon össze -vissza lenn délen.”
  • 5. bB 2007. december 26. 22:24
    „Központban akar maradni, de nem meri megpályázni a direktori széket --- ez jó lépés---evvel Szeged csak nyer.
    Micsoda közönséges, útszéli stílusban beszélt Orbánról ez a bukott "művész" - az ő nevére 1-2 év múlva senki nem emlékszik.”
  • 4. Cc 2007. december 26. 19:44
    „Maradjon csak a direktor úr a "vesszőparipájánál" ne ömlengjen itt össze vissza”
  • 3. karlvonbanhoff 2007. december 26. 15:13
    „Na végre!
    Majdnem egy nap eltelt mire az első "anyázós" észrevette a cikket.
    Hiába már a Dm fórum se a régi.További sikeres karácsonyi hangulatú hszt kedves melinda /csak így kisbetűvel! /”
  • 2. melinda 2007. december 26. 12:07
    „Olyanba üti az orrát Székhelyi, ami nem neki való.
    Ocsmány szájú, mocskolódó, a családja is kirúgta...ne dumáljon ő semmiről, menjen vissza Pestre...”
  • 1. document 2007. december 25. 20:06
    „Jelezni kellene a Főigazgató Úrnak, hogy az első holdraszállás 1969 júliusában volt, amiről itt ír az az Apollo 8 holdkerülése 1968 Karácsonyán (Borman, Lovell és Anders).”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok helyen csúszósak az utak a Dél-Alföldön

Szeged - Eddig komolyabb baleset nem történt, de több koccanás is volt az elmúlt 24 órában a… Tovább olvasom