Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella 0°C | 5°C Még több cikk.

Teljesen letarolta a Tisza Szegedet: ma van a nagy árvíz évfordulója

Teljesen letarolta a Tisza Szegedet: ma van a nagy árvíz évfordulója
1879. március 12-én tört be a víz Szegedre, amely teljesen lerombolta, ezáltal megváltoztatta a város képét.
Az egyenetlenül végrehajtott Tisza-szabályozás miatt már régóta benne volt a levegőben, hogy árvíz önti el Szegedet, miután a folyó fenti szakaszán meggyorsították a víz lefolyását, azonban a szabályozatlan dél-alföldi területen nem bírt lefolyni a víz.

A Tisza előbb Szegedtől mintegy húsz kilométerre törte át a gátat, majd Rókus felől érte el a várost, amelynek csak az akkori legmagasabb részei maradtak meg. Összesen csupán 265 ház maradt állva, több mint 5 ezer ház összeomlott, az árvíz pedig több mint 150 ember életét követelte. 

Csak a város legősibb, legkiemelkedőbb része, a Palánk (Dömötör-templom, amely a mai Fogadalmi templom helyén állt, s az Oskola utca) környéke maradt szárazon. A város többi részét elnyelte az ár, belső és külső területén 36 200 holdnyi terület került víz alá, és 146, más tudósítás szerint 151 emberéletet követelt a kb. 75 000 lakosból áldozatul. A víz majd csak három hónap múlva, a szivattyúzásoktól kezdett apadni. Abban az időben a házak legnagyobb része nem tartós anyagból épült, 5458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. Mintegy 60 000 ember vált hajléktalanná.
 
A Somogyi-könyvtár gyűjteménye a nagy árvízről

Szeged katasztrófája leírhatatlan volt: az igazi tényt talán csak a 12-én hajnalban Tisza Kálmán miniszterelnöknek Pestre eresztett távirat tudta földadogni, sajátságosan ziháló, siető stílusával:
„A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz…"

A víz 186 napig uralta Szegedet, majd lepusztult várost számos ország segítette a csak 1880-ban indult újjáépítésben: ekkor született meg Szeged sugaras-körutas városképe, a felajánlásokat pedig a körutak nevei (Londoni, Brüsszeli, Párizsi) is őrzik. Négy évbe telt, mire Szeged újjáépült, így 1883-ra épült meg az a Szeged, amelyet ma is láthatunk. A munkákat Tisza Lajos vezette, a tervet pedig Lechner Lajos készítette.  
 
A Délmagyarország így emlékezett az árvíz 50 éves évfordulóján, 1929. március 12-én.
 

A százéves évfordulón pedig ezt írta lapunk:
 

2000. április ötödikén Hemmert János pedig így emlékezett vissza az árvízre.
 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatja a társastáncot a balesetben megsérült lány - Szinte teljesen felépült Vanessza

Folytatja a társastáncot a balesetben megsérült lány - Szinte teljesen felépült Vanessza
Gyógytornásza szerint 90 százalékban felépült tavaly nyári autóbalesetéből a szegedi Burkus Vanessza. Tovább olvasom