Délmagyar logó

2019. 06. 18. kedd - Arnold, Levente 19°C | 26°C Még több cikk.

Tények és leletek a tatárjárás sötét időszakáról

Szeged - 1241 és 1242 között zajlott le a tatárjárás, arányaiban a magyar történelem legnagyobb emberveszteséggel járó pusztítása, amely a Határtalan Régészet friss számának központi témája.
A legvisszafogottabb feltételezések szerint is a lakosság minimum 15 százaléka hunyt el ez alatt a rövid időszak alatt. A legalább 300-400 ezer ember életét követelő pusztítás nemcsak az emberveszteség, hanem a brutalitás miatt is drámai esemény volt hazánk történetében. A rablás és fosztogatás mellett általános volt a nemi erőszak és a tömeges brutális gyilkosságok is.

Dunaföldvár mellett például 33 személy gödrökbe dobált maradványait találták meg a régészek. Ezek közül csak két csontváz volt ép, a többi halottnak (főként gyermekek és serdülőkorúak) csak a testrészei kerültek elő. A különböző helyszíneken megtalált áldozatok 60 százaléka gyermek és fiatal, 34 százaléka nő.

Rogerius mester, korabeli krónikaíró beszámolóját is olvashatjuk a magazinban: „Elvitték a zsákmányt, és ott csak az asszonyi és emberi holttestek maradtak, egyesek darabokra vágva, egyesek egészben. A mezőkön és az utakon sok halandónak a teste feküdt, némelyik levágott fejjel, némelyik darabokra szabdalva, a falvakban és egyházakban pedig, amelyekben menekülést kerestek, összeégve". A régészek olyan csontleleteket találtak, amelyek alapján feltételezhető, hogy nemcsak az elhullott háziállatok, hanem az elhunyt gyermekek húsát is megették az éhező emberek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Budapestre viszik a Tartuffe-öt

A közel egy éve bemutatott Parti Nagy Lajos-féle Tartuffe-öt tegnap Budapesten, a Jurányi Házban láthatta a fővárosi közönség. Tovább olvasom