Két éve befejeződött a Dugonics téren a jellegzetes Krausz-ház felújítása. A szakirodalom nem jegyzi, mikor épült, annyi bizonyos, hogy az 1879-es nagy árvíz idején már állt. Krausz Benő és Albert lakott itt, és magtárat, kocsmát is berendeztek benne. Rövidesen Nemzeti Szálloda hirdette magát az épületben, majd szállító és bizományi cég nyitott irodákat. 1883-ban szálloda és vendéglő volt. 1891-ben a Szegedi Ipari és Kereskedelmi Bank formálta a mai homlokzat karakteres körvonalait. 1896-tól a Szegedi Napló nyomdáját és kötészetét rendezte be benne Engel Lajos. 1933-ban vásárolta meg a házat a belvárosi plébánia. A háború után elvették az épületet az egyháztól, egymást váltotta benne óvoda, akadémiai bizottság. Amikor 1980- ban a nagyáruház tömbjét felhúzták, még az is szóba került, hogy lebontják az útjából a patinás épületet, ám végül mégis megmenekült. A kilencvenes évek elején az egyetemi jegyzetboltba jártak ide az universitas polgárai, a háznak csak a földszintjét használták.

1996-ban kapta vissza az egyház lepusztult állapotban, jelenleg a belvárosi plébánia a gazdája. A tető annyira eresztett, hogy a világítótestek megteltek vízzel, a födém beomlással fenyegetett, az elektromos hálózat életveszélyessé vált. Először az egyetemi lelkészséget rendezték be az alagsorban, majd a Millenniumi Kávéház költözött oda, ezután megállt az átalakítás. – Nagy renoválásra volt szükség, előre kellett menekülnünk. A műemlék épülethez pedig csak egyszer lehet igazán hozzányúlni. Elkezdtük tervezni, hogy a belváros kellős közepén hogyan lehet kihasználni célszerűen a tereket – eleveníti fel az utóbbi tíz év történetét Kondé Lajos Pro Urbe díjas belvárosi plébános, az egyházmegye pasztorális helynökségének vezetője.

Újjászületett a szegedi Katolikus Ház. Fotó: Frank Yvette (galéria)

2002-től építkeztek lépésenként. A megközelítőleg 250 milliós beruházást teljes névtelenséget kérő mecénások támogatták, akiknek a plébánossal tartott kapcsolat a garancia. A nagy ívű álmokat Novák István, Szeged korábbi főépítésze, a város díszpolgára és Domoki Boglárka öntötte tervekbe, hogy a műemléki előírásoknak is mindenben megfeleljenek. A nagyteremből százhúsz fős színháztermet alakítottak ki, irodákat, tárgyalókat építették a helynökség részére. A tetőtér beépítésével megduplázták az alapterületet, ahol szemináriumi termek, bérbe adható összkomfortos vendégszobák kaptak helyet irodákkal, teakonyhával. A visszafogottan elegáns középbarna és pisztáciazöld árnyalatú beltér és a 21. századi berendezés összhangja ugyancsak a tervezők ízlését dicséri. A tetőcserét, valamint a belső átrendezést és felújítást három éve a Dugonics téri homlokzat újjászületése követte. Az utcáról nyíló üzletet most utazási iroda bérli. Az udvari szárnyban gondnoki és hitoktatói lakások vannak. Az 1700 négyzetméteres komplexum fenntartási költségein az egyházmegye és a plébánia osztozik.

Semleges terület

A Katolikus Ház meghatározó épülete a városnak, nyitott, megközelíthető, semleges terület. Értéket teremt, értelmes programokat kínál és fogad be – fogalmaz Kondé Lajos a kettős funkcióról. Majd két évig szunnyadt a ház, bár szerveztek benne nem is egy koncertet, lelkipásztori összejövetelt, lelkigyakorlatot, családi programot – hivatalosan csak ma nyitják meg. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez, Jézus fogantatásához kapcsolódik a nyitány, amely idén egybecseng a család évével. A megnyitó ceremónia egyben egy nagy programsorozat kezdetét is jelenti.