Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella -2°C | 5°C Még több cikk.

Vízkereszt: a három királyok és az Úr megjelenésének ünnepe

Szeged - Január 6-a vízkereszt napja. Ezzel lezárul a karácsonyi ünnepkör és kezdetét veszi a farsangi időszak. A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.
Vízkereszt – korábban szentkereszt – a latin egyház Epiphania Domini („az Úr megjelenése") elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. De nézzük részletesebben! A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. (Az epiphania görög szó, azt jelenti: megjelenés, megnyilvánulás.)

A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapjuk. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon – olvasható a Wikipedián. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.) Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted" (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.


Vízkereszt tehát a „karácsonyi tizenketted" zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, „Tizenkettedik nap".) A 354 napos holdév és a napév közt 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban – magyarázza a jelesnapok.oszk.hu azok kedvéért, akik gyorsan utánaszámolnak a karácsony és vízkereszt közötti napok számának. A nép később e 12 nap („számos napok, csonka hét, regölő hét") időjárásából jósolt az újév időjárására nézve, erre majd később térünk ki.

Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap" (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai", vagyis epiphánéi.

Albrecht Dürer (1471-1528-- A királyok imádása. Forrás: hotdog.hu
Albrecht Dürer (1471-1528) A királyok imádása.
Forrás: hotdog.hu

A születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét a keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, amely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm". (Mt 3,11–17.) Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.

Népszokások

Régebben otthon a szentelt vízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.

A Kárpát-medencében

A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B. Ez egy XV. századi eredetű szokás. A XVI. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.

Csillagének

Három királyok napján dicsérjük énekekkel,
országunk egy istápját vigadozó versekkel:
szép jel és szép csillag, szép napunk támad, támad.
(Tura, Pest m.; MNT II. 47. sz.)

Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük.

Általában vízkeresztkor vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a XVI. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról. A XVII–XVIII. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály-jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály-jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének - olvastuk a folkradio.hu-n.

Arany János: Ha napfényes Vízkereszt...

Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est.
Kelt: hoc anno, Buda-Peszt.

(1882)

Bálint Sándor arra utal, hogy egy egyházias gyakorlat elnépiesedéséről éppúgy szó lehet, mint az egykori iskoladrámák hatásáról. A háromkirályjárás előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett (Bálint S. 1976: 147–150).

Időjárásjóslások

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd" – mondják Berettyóújfalun. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron." A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. A vajdasági magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható (Penavin 1983: 108).

Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Olvasóink írták

  • 11. Miggnon 2011. január 10. 08:10
    „ahogy kinéz szeged nos az a blamazs
    nem kicsit”
  • 10. Miggnon 2011. január 10. 08:09
    „de később visszavont béremelést legalább”
  • 9. Herli 2011. január 08. 08:04
    „Az a városvédői hiszti egy stromfelka, vitézi tetthez semmi köze. Egyszerű blamázs Szegedre nézve.”
  • 8. SP 2011. január 07. 18:08
    „""Szeged polgármesterének kabinetje vallási érzékenységet sértő módon tévedett - állítják a városvédők.""

    http://altnyil.nolblog.hu/archives/2011/01/06/vizkereszt/”
  • 7. CID. 2011. január 07. 10:53
    „flexnake kioktatlak:
    csak fél év mulva kezdi meg a munkat a mediahatosag az interneten.
    elég tájékozatlannak tünsz.”
  • 6. flexsnake*** 2011. január 07. 00:32
    „5. maga a kereszténység hangoztatása sérti a nem keresztényeket. Az új médiaörvény szerint ez bizony sérti a szabad vallásgyakorláshoz való jogomat. Mert megzavarja a vallásom, a nyugalmam vagy csak irritál :D”
  • 5. Nórikám 2011. január 06. 23:02
    „Egyetlen szóval nem bántották a nem keresztényeket! / 4 / Nekem érdekes volt a cikk.”
  • 4. flexsnake*** 2011. január 06. 14:52
    „a cikk súlyosan sérti a nem keresztényeket :D hol van ilyenkor a médiahatóság? :D”
  • 3. keiner 2011. január 06. 10:53
    „2. cselac , :-))) Naja, egy/két szavak hiánysznak nekem, de probáltam.”
  • 2. cselac 2011. január 06. 10:42
    „Hát ez elég erőltetett volt, koma :)”
  • 1. keiner 2011. január 06. 09:46
    „Nem régen a rendörség egy nöt, egy férfít és egy kisbabát öriszetbe vettek. Hontalanok voltak, egy idegen tanyai istalloba szült a nö egy gyereket. A kisbabát rögtön állami gondoszásba hélyesztek, mert nyilvány való, hogy az istalóban nem kap megfellelö ellátast.
    A férfi külömben letagatja, hogy ö az apja és DNS vizsgálot kért. A nö nem emlékzik kitöl van a gyereket, nyilvány párti dróg alatt ált. Álitotta, hogy istentöl kapta.
    Idöközben érkeszett három illegális határsértök, ezzeket színten öriszetbe vettek. Felált a gyanú, hogy csempésztek aranyt, drógok és egyéb dolgokat.
    Mint a három nem tártoznak a schengeni térségbe és azzonali kiútálasra számithatnak.

    Ma úgy nészne ki. :-)))”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyárra lehetünk kint a vízből

Csongrád megye - A vízügyi szakember nem jós, hosszú távú prognózist a tapasztalatokra és… Tovább olvasom