Miként hasznosítható a szegedi egyetem berkeiben születő tudás a mindennapokban?

– Az egyszerűségében látom a szépségét. A vízhálózat tisztítására alkalmazott gélünket, ezt az egyszerű ötletre alapozó technológiát jelenleg is használja az az algyői olajipari cég, amellyel együtt kidolgoztuk

– árulta el Kónya Zoltán professzor, amikor 13 szabadalma közül a „leg" kiválasztására kértük. – Néhány szabadalmunk lefedi az első kutatási témát, amellyel hozzájárultunk ahhoz, hogy a nanorészecskékből nagyobb mennyiséget lehessen előállítani. Tényleg büszke vagyok arra, hogy néhány szabadalmamat a mai napig használják nemzetközi cégek, például a különböző szén nanocsövek előállítására. Kiricsi Imre professzortól „örököltem" azt a filozófiát, hogy vizsgáljuk meg, mire lehet felhasználni az általunk előállított anyagokat. Így kezdtünk környezettudománnyal foglalkozni, és később is ez vezérelt, amikor az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola vezetője lettem. Az egyik ilyen tudásunk az egyik partnercéggel kifejlesztett „nanovas", amely kármentesítésre használható.

Mi Kónya Zoltán professzor célja? A tudományt az innováció irányába vinni! Teljesítménye elismeréseként fél éve vette át az MTA Szabadalmi Nívódíjat, nyerte el a Gábor Dénes-díjat.

– Évek óta tagja vagyok az SZTE Innovációs Bizottságának. Támogatom annak az elvnek az érvényesülését, hogy az egyetemen az alapkutatáson kívül olyan tudást kell létrehozni, ami az emberek mindennapjaiban is hasznosul – emelte ki rektorhelyettesi programja lényegét.

A kutatás hogyan vihető közelebb az oktatáshoz? Az egyik lehetséges válasz az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken megvalósuló elv, amelyet a tanszékvezető professzor úgy fogalmazott meg, hogy: „amit éppen kutatunk, azt is tanítjuk".

– A kutatási infrastruktúrában ugrásszerű fejlődést hoznak a szegedi egyetemen is a GINOP-pályázatok. Például az SZTE Komplex Anyagtudományi Felületvizsgáló Központ felszereltsége új távlatokat nyit: közelebb viheti az oktatást a kutatáshoz – fogalmazott.

Elindult az együttműködés a hazai kutatóhelyek között a műszerbeszerzések terén is. Külföldön természetes, hogy egy műszerrel akár 3 műszakban is mérnek a kutatók. Az SZTE törekvése is az, hogy a műszerparkok kapacitásait minél jobban kihasználja.

– Több inkubátorházra is szükségünk van. Ezek közül például a bőrgyógyászati klinikai elkészült, de az ELI körüli Science Parkba kerülő inkubátorházak terve is kész – tette hozzá az SZTE rektorhelyettese. Az új Interdiszciplináris Kiválósági Központ virtuálisan létezik, de kész az SZTE terve arra, hogy egy valós épületben működő kiválósági centruma legyen, ahol új egyetemi műszerközpontokat is ki lehet majd alakítani. Mert a szegedi egyetem vezetése sokat kíván tenni azért, hogy a tudomány fellegvárának épületei is XXI. századi színvonalúak legyenek.

Az SZTE részt vett például az Egyetemi Technológia- és Tudástranszfer Fórum megalakításában, tagja a Mesterséges Intelligencia Koalíciónak, amelynek több ágazata van. Miért? Kónya Zoltán rektorhelyettes szerint az SZTE olyan entitás, hogy ezekből a szervezetekből, működő rendszerekből nem maradhat ki. – Az ETT Fórum például tanácsadó testülete lehet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, mondjuk azzal kapcsolatban, hogy milyen új pályázatokat írjanak ki, szinkronban maradva az európai fejlesztésekkel. Az ITM kifejezetten érzékeny arra, hogy az innováció irányába menjenek el a vállalkozások és az egyetemek is. A koalíciónak több mint száz alapítója közül az egyik az SZTE, ahol fölhalmozódott az a tudás, ami megnyilvánul a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokban, az informatikai tanszékeinktől kezdve a földtudományi intézetünkön át a robotikával foglalkozó csoportjainkig.