2019.12.29. 08:00
Az ország legjobb bölcsészkara a szegedi
Saját tudományterületén a legjobb magyarországi kar lett a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara a HVG rangsorában. Hogy ez minek köszönhető és mire jó egy bölcsészdiploma, az cikkünkből kiderül.
Beiratkozás a Szegedi Tudományegyetemen. Egyre több a hallgató a bölcsészkaron. FOTÓ: KARNOK CSABA.
Fotó: Karnok Csaba
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2020-as felsőoktatási rangsorát. A hetilap az összegyetemi rangsor mellett minden évben elkészíti képzésterületi listáit is, melyeken a felsőoktatási intézmények egyes karait vizsgálják, oktatói és hallgatói kiválóság alapján. A 2020-as listában remekül szerepelt az SZTE bölcsészkara. Az összetett képzési rangsorban legjobb helyen a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar végzett, amely a 4. helyezést tudhatja magáénak, ám saját tudományterületén is a legjobb magyarországi kar lett, valamint a szegedi universitas legjobb kara is a BTK lett. A HVG-rangsorban még két szegedi kar szerepel: a 6. helyen áll az orvostudományi, a 13. pedig a természettudományi és informatikai kar.
Kiválóak a kar oktatói
– Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen előkelő helyen szerepelünk az összesített listán, és hogy a szegedi egyetemen belül is a legjobb kar a mienk. Az oktatói kiválóságot mérő rangsorban elsők lettünk, itt az oktatóink tudományos fokozatait nézik. A hallgatói kiválóság tekintetében is jól szerepelünk, itt a 4.-ek vagyunk a legjobb 25-öt bemutató rangsorban – magyarázta Gyenge Zoltán, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja. Hozzátette, ezek a rangsorok elsősorban a középiskolásoknak mutatnak irányt, hogy tudják, olyan diplomát kapnak, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét, és nem feltétlenül érdemes ezért külföldi egyetemet választani, ráadásul a karnak igen sok külföldi kapcsolata van.
A bölcsészdiploma rugalmas
A legnépszerűbb szakok a pszichológia, kommunikáció és az anglisztika. Az angol-amerikai intézet népszerűsége is töretlen. – Mindent megteszünk azért, hogy a régi hagyományos bölcsészképzések, vagyis a magyar és a történelem szak is felzárkózzon. Itt van egy átrendeződés, az eddigi 3 plusz 2 éves képzések helyét az osztatlan tanárszakok veszik át – fogalmazott. A dékántól megtudtuk, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bölcsészdiploma nagyon jól konvertálható, olyan készségeket, képességeket ad, amelyek a munkaerőpiacon rugalmassá teszik az ezzel a diplomával rendelkezők elhelyezkedését, illetve az alkalmazkodást.
Jó készségekkel bírnak
Az ő szavait erősítette meg Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki december közepén a felsőoktatás helyzetéről tartott Szegeden előadást. Lapunknak adott interjújában kitért arra, hogy bár egyre népszerűbbek a gazdasági, informatikai szakok, nem szabad elfelejtkezni a bölcsészekről sem. – A munkaerőpiac nagy felismerése az, hogy olyan általános kompetenciákkal bírnak a bölcsészek, mint például az általános műveltség, a nyelvtudás, a jó kommunikációs készség, a csapatban való gondolkodás és az alkalmazkodás, ami sok helyen megtérül. Nemcsak a szűkebben vett humán területeken, hanem akár az IT-szektortól a bankvilágon át nagyon sok helyen találunk bölcsészeket. Azt gondoljuk, van rájuk kereslet, ám nem csak és kizárólag a klasszikus bölcsészettudományi területeken – hangsúlyozta az államtitkár-helyettes.
A kar dékánja azt is elmondta, immár két éve növekszik a felvett hallgatók száma, a külföldi hallgatóké pedig csaknem megduplázódott. Köztük az anglisztika igen népszerű, de más nyelvek iránt is nő az érdeklődés, mint például a francia, spanyol vagy orosz, valamint az öt doktori képzésükön is nagyon sok külföldi van.