Délmagyar logó

2019. 02. 19. kedd - Zsuzsanna -3°C | 13°C Még több cikk.

Dugonics tér

A Kárász utca a Dugonics térre nyílik. Balra a korábbi József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem klasszicista jegyeket is magán viselő, eklektikus épülettömbje tűnik föl (1873-ból való), amely otthont ad a rektor hivatalának és az egyetemi könyvtárnak is.

Az egyetem épülete a Dugonics téren - Karnok Csaba felvétele

Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged című lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. A költő egy másik versben, a Születésnapomra című költeményében örökítette meg az esetet.

Az egyetem falán (a kaputól balra) emléktáblára vésték a nevezetes sorokat, a bejárattól jobbra pedig 1964 óta áll József Attila bronzszobra (Varga Imre műve).

A Dugonics tér arcai
A ház eredetileg főreáliskolának készült, s itt helyezték el a Somogyi-könyvtár gyűjteményét is. A könyvtárat három esztendő múltán maga I. Ferenc József nyitotta meg. Később a királyi ítélőtábla működött itt. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem.

Az épület előtt kör alakú zenélő szökőkútból permetez a víz. A kút és környéke az egyetemi ifjúság kedvelt pihenőhelye, gyakran az erre sétálókat is megállítja a ritmusos country, jazz, vagy éppen dixie muzsika.

Kirakodóvásár - Schmidt Andrea felvétele

A medence és az egyetem közti területen állítják föl nyaranta a néptáncfesztivál színpadát is: szerte a világból érkeznek ide fürgelábú táncosok, akik tarka népviseletben perdülnek-fordulnak az összesereglő utcai nézőközönség előtt. Ugyancsak itt állítják fel évről-évre a szegedi könyvhét standjait, valamint tavasztól őszik többször is tartanak ízléses kirakodóvásárt a téren.

A zenélő szökőkút - Miskolczi Róbert felvétele

A Kárász utca tengelyében megállva, a tér déli oldalán is egy nevezetes épületre nézünk. A ház nem építési módja, hanem története miatt értékes. 1897-ben ide költözött Engel Lajos nyomdája, amelyben a hetenként kétszer megjelenő Szegedi Híradó (1859-1922), majd a város első napilapja, a Szegedi Napló (1878-1922 is készült. A Szegedi Naplónál dolgozott Tömörkény István, Móra Ferenc pedig a lap főszerkesztője volt 1913 és 1919 között. A Szegedi Napló 1922-es megszűnése nyomán 1933-ban az épület Katolikus Ház lett.

A szökőkút mögötti parkban, az egyetem épületével szembenézve áll Dugonics András szobra (1876-ban kezdett bele Izsó Vilmos, de halála miatt Huszár Adolf fejezte be). A bronzba öntött Dugonics kezében könyv: saját műve, az Etelka, amelyet az első magyar regénynek tekintünk.

A tudós pap balján, a tér északi oldalán az 1860-ban épült, romantikus Vajda-ház áll (Dugonics tér 2.). Földszintje klasszicista elemeket mutat, a homlokzat emeleti része viszont már a romantika stílusát idézi. Az épület kapualja, „vakárkádos" udvara is szép.

A bejárat mellett kétfelől, egy-egy karos gázlámpa maradványát vehetjük észre.

Itt lakott gyermekkorában Balázs Béla író, akit akkoriban még Bauer Herbertnek hívtak. Álmodó ifjúság című önéletrajzában említi is a Dugonics téri házat. A házban vendégként Bartók Béla és Kodály Zoltán is járt.

A Dugonics tér felújított nyugati része - Gyenes Kálmán felvétele

A tér nyugati felén, a parkban állították fel Pátzai Pál Kenyérszegő című szobrát. A téren ugyanis az árvíz előtt a búzapiac volt. A nyugati oldal közlekedését 2002-ben felújították, így a Dugonics térnek ez a fele az átkelő villamos- és autóforgalom ellenére kellemes hely lett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább olvasom