Délmagyar logó

2019. 02. 17. vasárnap - Donát -2°C | 12°C Még több cikk.

Széchenyi tér

A város központja, a Széchenyi tér, Közép-Európa egyik gyöngyszeme. A százéves platánokkal szegélyezett sétatér (a korzó), a városháza, s a teret szabályos négyszög alakban körülfogó paloták látványát nem felejti el, aki csak egyszer is üldögélt a fák alatti padokon.

Széchenyi téri délután - Gyenes Kálmán felvétele


A tér megjelenését a XIX. század végén uralkodó eklektika határozza meg. De az újabb kori művészeti stílusok (barokk, klasszicizmus, romantika, szecesszió) mind jelen vannak itt – s oly jól megférnek egymás mellett, hogy a tér harmóniáját semmi sem zavarja meg.

Nyári vasárnapokon elegáns, sötétkék egyenruhába bújt rézfúvós együttes ad térzenét a promenád közönségének, esténként pedig a városháza udvarán hangzik föl a muzsika. A jeles hazafiakat ábrázoló bronzszobrok körül gyerekek játszadoznak, s nyugdíjas nénikék etetik papírzacskóból a köréjük sereglő madarakat.

Régi képek a Széchenyi térről
A teret 1848-ban még Szabadság térnek hívták, s 1860 (Széchenyi István halála) óta viseli mai nevét. A nagy árvíz előtt más formája volt: egybenyílt a mai Klauzál térrel, s a Victor Hugo utca egy része is hozzá tartozott. Századokon át ez volt a város piactere.

A korzó közepén összeboruló kettős platánsort az árvíz után ültették. A kilencvenes évek közepén hatalmas szélvihar tört Szegedre, s a tér fái közt szörnyű pusztítást végzett: a százéves fák gyökerestől kicsavarva feküdtek.

Platánok - Gyenes Kálmán felvétele

Évente a Széchenyi téren rendezik meg az országos borfesztivált, és a 2000-es években egyre több fesztiválrendezvény kap helyt a tér fősétányán.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább olvasom