2019.07.28. 20:11
Bartókkal is találkozott: emléktáblát kapott ,,kacskakezű Szenyéri", a szentesi tekerőgyáros
A hangszerkészítő mester életéről kevés információ maradt fent, fénykép egy sem őrzi alakját, mégis élénken él a népzenekedvelők és kutatók emlékezetében.
Utolsó lakhelye falán avatta fel Szenyéri János tekerőkészítő emléktábláját a Zöldág Hagyományőrző Szakkör. A hangszerkészítő mester életéről kevés információ maradt fent, fénykép egy sem őrzi alakját, mégis élénken él a népzenekedvelők és kutatók emlékezetében.
A világ életében egyszerű, földműveléssel foglalkozó ember születési hibával látta meg a napvilágot, mindkét keze rövidebb volt, ezért „kacskakezű Szenyérinek" is nevezték. Fia visszaemlékezéséből tudjuk, hogy kapálni tudott, de kaszálni már nem, így valószínűleg a hangszerkészítéssel egészítette ki keresetét.
Erről pedig másik, igencsak beszédes ragadványnevét kapta: úgy hívták, a „tekerőgyáros". A mester tanyán, villany és famegmunkáló eszközök nélkül dolgozott, élete során hatvanhat tekerőt készített, ezek közül sajnos csak pár darab maradt meg napjainkra. Ezek azonban nagy szaktudásról, a faanyagok ismeretéről tanúskodnak.
A leírásokból és a fennmaradt néhány hangszer alapján tudhatjuk, hogy szeretettel készítette a tekerőket és kiválóan értett a fához: pontosan tudta, hogy csak ősi, nemes fából készülhet a legjobb hangszer, ismerte, milyen anyagból kell a húrhoz és azt is tudta, hogy a tekerő kereke nem készülhet másból, csakis vadkörtefából.
Szenyéri Bartók Bélával is találkozott, aki 1906-ban népdalgyűjtése kapcsán járt Szentesen. Bartók több, a mestert által tekerőn játszott dallamot is lejegyzett, sőt az is elképzelhető, hogy egy szentesi tekerőt is elvitt magával.
A tekerőkészítő tiszteletére Baranyi László kőfaragó mester által készített emléktáblát Szirbik Imre polgármester és Csiszár Endre, a Szenyéri család leszármazottja leplezte le. Ezt követően Paksi Anikó, a Szentes és Vidéke Ipartestület elnökségi tagja bejelentette, hogy Tiszteletbeli Taggá fogadták Szenyéri János tekerőkészítőt, az erről szóló emléklapot a család jelenlévő képviselői vették át.
KÉPALÁ: Szenyéri János munkássága igazi helyi érték. Ezt ismerték el az emléktáblával. Fotó: Majzik Attila