Betiltott költemény a szentesi gimnáziumban

[namelink name="Purosz Leonidasz"], a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákja „Homo Ethicus Hungaricus" címmel írt költeményt, slam poetry műfajban (a slam poetry a 21. század modern poétikája: költészet, játékos rap, stand up comedy és az utca nyelvének egyvelege – a szerk.).

Az iskola irodalmi-drámai tagozatán hagyomány, hogy a félév végén találkoznak a jelenlegi és volt drámaisok, a tanárok és az érdeklődők egy közös délutáni teára. A harmadikosok és a negyedikesek előadják saját produkcióikat, ezt az összejövetelt Teadélutánnak hívják. Itt akarta előadni művét Purosz Leonidasz.

Purosz Leonidasz: Homo Ethicus Hungaricus
– A tanáraim megkértek, hogy jelezzem előre [namelink name="Tóth Tamás"] igazgatónak, hogy mit írtam. Körülbelül egy órát egyeztettünk erről. Nem mondott semmi konkrétumot. Másnap üzent, hogy ne adjam elő – mondta a 4. osztályos, végzős Leonidasz. – Azért nem engedélyezte művem elhangzását, mert az szerinte pártpolitikai jellegű, marxista, sztálinista, és felháboríthatja a jobboldali érzelmű diákokat. Szerinte a színház nem szabad, hogy megosztó legyen, feladata az, hogy megkérdőjelezhetetlen értékeket vigyen a színpadra – fogalmaz a fiatalember, hozzátéve: „nem gondolom, hogy a szövegem világszínvonalú lenne, egyszerűen csupán kritikus véleményt formál. Ezt azonban manapság rossz szemmel nézik".

Purosz Leonidasz: A szövegem kritikus véleményt formál.
Fotó: Facebook/Pereszlényi Erika.
Megkerestük a Horváth Mihály Gimnázium igazgatóját is. Tóth Tamás csak akkor járult volna hozzá nyilatkozata köztételéhez, ha a cikkünket megjelenés előtt teljes terjedelmében láthatja. Mi a rá vonatkozó részt elküldtük volna neki, de így nem járult hozzá a nyilatkozathoz. Az elmúlt hónapokban egy másik eset is vihart kavart a gimnáziumban. Október elején írtuk meg, hogy az igazgató írásbeli figyelmeztetést adott két drámais tanárnak, mert szerinte az általuk rendezett, Önmagával vívja című színdarab egyik eleme súlyosan sértette a magyarságot.

Homo Ethicus Hungaricus

1
Áttilá, á színpád á tied!
Hát tessék, megvívtuk a tusát:
egy ország központosított eufemizmusát.
Piros-fehér-zölden lámpa ég az éjben,
együtt fürdünk meg a nemzetiszín kéjben.
Nem Alföldi, hanem a nagy Alföld színháza lett ez: sivárság a színpadon,
birkák a nézőtéren. Ennél magyarabb mégis mi lehetne?
Homo Ethicus Hungaricus,
avagy hogyan írjunk három igaz magyart egy páros jelenetbe.
Mert az új érték a mértéktelen mérték. Önök kérték.
Hátranyilazva ülünk hintalóra,
elcsap minket az idő, ez az unott ingaóra;
és még mindig öndicsfényre van csak igény, nem öndefinícióra.
Ne aggódj: kapod a telt házat. Büszkén tapsolnak parókás nénik.
Senki nem lázad.
Senki nem tüntet.
De hol vannak a fiatalok?
Ma otthon maradtak?
A TV-székháznál ragadtak?
Eltűntek...

2
Te tényleg elhitted, hogy a Magyar Gárda
majd jobban rábukik a klasszikusra,
mint az avantgárdra?
Azt meg gondolhattad, hogy a felnövő értelmiség
az egyházi kultúrkampf után nem mond el még egy misét.
Ha ők nem kellenek, kire vársz? Miféle nagy őre?
Mi halgeneráció vagyunk -- a TV a fél tavunk halőre.
És tudhatnád, hogy a művészetnél (főleg, ha alibi-művészet)
mindig fontosabb lesz az X-faktor nézőinek megnyerhető cuvée-szett,
és a kultúránál (főleg, ha alibi-kultúra)
mindig cool-abb marad a kocsmatúra.
Nemhogy neked, itt még a jó bornak sem kell cégér:
minek kéne, ha úgyis a tablettást vedelik?
Milyen a magyar? Nem lát a csömörtől,
de vígan rohan csöbörből
a legszarabb vederig.

3
Öntudatos honpolgár
minden botrányt bojkottál.
Közízlés a körítés,
a jó magyar kolbászból
épül már a kerítés.
Öntudatos honpolgár
kezében a botkormány;
táltos-magyar pilóta:
minden szelet bojkottál.
Öntudatos honpolgár
azt hiszi, hogy ébren van,
pedig régen horkol már.

4
Látod, ezt vívjuk, ezt a tusát:
egy ország központosított eufemizmusát.
Hogyha elmész a színházba sok pénzzel,
semmi ízléstelenséget ne nézz el.
Nemzet mondja: nagy siker.
Kárikittyom, édes hazám, itt minden tejjel-mézzel!
Énekelj elvtárs!
Nem elvárás persze,
csak hát tudod, nem hátrány:
Nemsokára érkezik az ellátmány.
Nem elvárás persze, csak hát tudod,
nehéz lesz az elválás.
Apa-fia kapcsolat ez:
mi büszkék, és te hálás.
Csinos kis orcád van:
szívesen látunk bárhol az országban.

5
Unod a mondókát?
Pedig meg fogod tanulni, még ha nem is gondolnád.
Mit tehetsz egy olyan helyen, ahol a színházak is stadionok lettek?
Hass, alkoss, gyarapíts
az utolsó erődig;
s a haza fényre derül --
vagy árnyékra vetődik.