Dolgos, tanult népség a miénk, de fogyunk és öregszünk

A 2011-es népszámlálás területi összesítése szerint tanult népség a szentesi, a megyében itt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, a többség „hitetlen" és több mint 15 nemzetiség, de egyetlen kínai sem él nálunk.

28 509 lakója volt Szentesnek a 2011-es országos népszámlálás idején. Az elmúlt egy évtizedben a Csongrád megyei városok és községek túlnyomó többségében csökkent a lakosok száma: a 60 település közül csupán 9-nek gyarapodott kisebb-nagyobb mértékben a népessége. A városok közül legnagyobb arányú vesztesége Szentesnek és Csanádpalotának volt. A két város lakosainak megközelítőleg egytizedét veszítette el – fogalmaz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2011-es népszámlás Csongrád megyei adatait összegfoglaló tanulmánya. A járások többségében – a szegedit leszámítva, ahol stagnált, – fogyott a népesség, legjobban a két legidősebb népességűben, a szentesiben és a csongrádiban. A járások közül a csongrádi és a szentesi korösszetétele a legkedvezőtlenebb, hiszen arányaiban itt él a legkevesebb gyermekkorú és a legtöbb időskorú – írta a KSH.

Csongrád megye városai közül Szentesen csökkent a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt tíz évben.
Ami a nemek szerinti elosztást illeti: 2011-ben 13 463 férfi és 15 046 nő élt városunkban. A 15 éves és annál idősebb szentesi népesség családi állapotára jellemző, hogy már a 10 ezret sem éri el a házasságban élők száma. Emellett 3592 elváltat és 2943 élettársi kapcsolatban élőt jegyeztek fel. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége tekintetében jók a mutatóink: diplomával 3749, érettségivel 7397, szakmunkás oklevéllel 5452 szentesi rendelkezik, és csupán 256-an vannak azok, akik még az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ami a gazdasági aktivitást illeti, érdemes megjegyezni, hogy Szeged és Mórahalom után Szentesen a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliek aránya pedig csak Mórahalmon volt alacsonyabb, mint nálunk.

Több mint 15 nemzetiség él a Kurca partján: magyarnak 24 460-an, bolgárnak tízen, cigánynak 483-an, görögnek 16-an, horvátnak 9-en, lengyelnek 6-an, németnek 93-an, örménynek négyen, románnak negyvenen, ruszinnak nyolcan, szerbnek 19-en, szlováknak 24-en, ukránnak 27-en, arabnak heten, orosznak 38-an, egyéb nemzetiségűnek pedig 159-en vallották magukat, kínai és vietnámi nemzetiségűt viszont egyáltalán nem regisztráltak Szentesen.

A hitélettel kapcsolatban a tanulmány szerzői úgy fogalmaznak: az egyházhoz nem tartozók a szentesi járásban képviseltették magukat a legszámottevőbb mértékben. Csak a települési adatokat nézve 6790 szentesi katolikusnak, 37-en ortodox kereszténynek, 4130-an reformátusnak, 285-en evangélikusnak, 5-en izraelitának, 239-en pedig más vallási közösséghez tartozónak vallották magukat. 17 203 szentesi viszont nem válaszolt a kérdésre, illetve felekezethez nem tartozónak vagy ateistának vallotta magát.

Ami a családokat illeti: 6042 családot és élettársi kapcsolatot számoltak össze, ebből 2640 családban nincs gyermek. 1773 olyan szülő – 1559 anya és 219 apa – él Szentesen, aki egyedül neveli gyermekét vagy gyermekeit.

A városban 12 182 háztartást számoltak össze. A tanulmány szerzői szerint a lakott lakások aránya a szentesi járásban volt a legnagyobb (91 százalék), a mórahalmi járásban a legkisebb (80 százalék) 2011-ben. Hogy még pontosabbak legyünk: Szentesen 12 734 lakást tartanak nyílván, ebből 1099 lakatlan. A megye 6,2 ezer önkormányzati bérlakásának jelentős része, majdnem kétharmada Szegedre koncentrálódott. A második és harmadik legtöbb önkormányzati tulajdonban lévő lakás Hódmezővásárhelyen és Szentesen található, előbbiben csaknem 12 százalék, utóbbiban 7,1 százalék, hányaduk mindhárom városban meghaladta a megyei átlagot. Ugyanakkor az egyszobás lakások aránya a szentesi, a kétszobásoké a csongrádi járásban volt a legnagyobb. A megye járásai közül messze a szegedi járás lakásállománya a legkorszerűbb. Itt 2011-ben már több mint 95 százalékos volt az összkomfortos, illetve komfortos lakások aránya, míg az e szempontból második helyen álló hódmezővásárhelyiben 86, a harmadik szentesiben pedig csak 84 százalék volt ez az érték – állapította meg a KSH.